01/09/2026
ÜNNEPI TANÉVNYITÓ BESZÉD
2026/2027-es tanév
Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Galánta
Tóth Attila • a Szülői Szövetség elnöke
Tisztelt Igazgató Asszony!
Kedves Pedagógusok, Kedves Szülők, és mindenekelőtt Kedves Gyerekek!
Ismét itt állunk egy új tanév kezdetén.
Mögöttünk a nyár, előttünk pedig egy újabb év, amelyről ma még senki sem tudja pontosan, mit tartogat. Lesznek benne sikerek és nehezebb pillanatok, jó jegyek és talán kevésbé jók is. Lesznek új barátságok, új élmények, kihívások és olyan napok is, amikor reggel bizony nehezebb lesz felkelni.
De talán éppen ettől szép egy új tanév: ma még szinte minden lehetséges.
Külön szeretettel köszöntöm azokat az elsősöket, akik ma először lépik át ennek az iskolának a kapuját diákként.
Kedves Elsősök!
Lehet, hogy most egy kicsit izgultok. Talán szorosabban fogjátok anya vagy apa kezét, és még nem tudjátok pontosan, mi vár rátok odabent.
De néhány év múlva ez az épület már egészen mást fog jelenteni számotokra. Itt tanultok majd meg írni, olvasni és számolni, de ennél sokkal többet is kaptok. Itt születnek majd barátságok, itt lesznek nagy nevetések, kisebb viták, sikerek és kudarcok. És egyszer majd innen viszitek tovább mindazt, amit itt kaptatok.
Ma ennek a történetnek az első oldalát kezditek írni.
Kedves Szülők!
Szeretném idén is megköszönni Önöknek, hogy magyar iskolát választottak gyermekeik számára.
Különösen itt, Szlovákiában, ennek a döntésnek jelentősége van.
És én ezt nem úgy szeretném megfogalmazni, hogy valamivel szemben döntöttünk.
Éppen ellenkezőleg.
Mi valami mellett döntöttünk.
Az anyanyelvünk mellett.
A kultúránk mellett.
A közösségünk mellett.
És amellett, hogy gyermekeink úgy indulhassanak el az életben, hogy tudják, honnan jöttek.
Mert a nyelv nem csupán szavak összessége. A nyelv az, ahogyan először kimondjuk azt, hogy anya. Ahogyan a nagyszüleink mesélnek nekünk. Ahogyan viccelődünk, gondolkodunk, szeretünk, és ahogyan egyszer majd a saját gyermekeinkhez szólunk.
Ezt nem lehet egyszerűen egy tankönyvből megtanulni.
Ezt tovább kell adni.
És amikor magyar iskolába íratjuk a gyermekeinket, pontosan ezt tesszük.
Kedves Pedagógusok!
Önöknek pedig szeretném megköszönni azt a munkát, amelynek jelentősége sokszor csak évekkel később válik igazán láthatóvá.
Egy gyermek talán nem emlékszik majd minden képletre, minden évszámra vagy minden dolgozatra.
Arra viszont nagyon sokáig emlékezni fog, ki volt az a tanár, aki hitt benne akkor is, amikor ő még nem hitt saját magában.
Ki biztatta.
Ki követelt tőle.
Ki mondta neki azt: „Képes vagy rá.”
Talán ez az egyik legnagyobb felelősség – és egyben az egyik legszebb lehetőség –, amit egy pedagógus kaphat.
Szülőként pedig nekünk is van felelősségünk.
Az iskola és a család nem két külön világ. Ugyanannak a történetnek vagyunk a szereplői, és ugyanazért dolgozunk.
A gyermekeinkért.
Nem kell mindig mindenben egyetértenünk. Lehetnek különböző véleményeink. De amíg képesek vagyunk egymással beszélni, egymást meghallgatni és együtt megoldásokat keresni, addig egy erős közösség vagyunk.
A Szülői Szövetség ezért ebben a tanévben is ott szeretne állni az iskola és mindenekelőtt a gyermekeink mellett. Továbbra is támogatni fogjuk azokat a programokat, kezdeményezéseket és közös élményeket, amelyekkel szebbé és tartalmasabbá tehetjük számukra az iskolai éveket.
Ehhez azonban közösség kell.
Ezért szeretettel várjuk azokat a szülőket is, akik eddig talán csak kívülről figyelték a munkánkat, de idén szívesen bekapcsolódnának.
Nem kell mindenkinek mindent csinálnia.
Néha egy ötlet, néhány óra segítség vagy egyszerűen csak két segítő kéz is rengeteget jelent.
Kedves Gyerekek!
Tőletek pedig egyetlen dolgot szeretnék kérni erre a tanévre.
Ne akarjatok mindenben tökéletesek lenni.
Legyetek kíváncsiak.
Merjetek kérdezni. Merjetek próbálkozni. Merjetek néha hibázni is.
Mert az életben nem az jut mindig a legtovább, aki soha nem hibázik, hanem az, aki egy hiba után képes felállni, tanulni belőle, és újra megpróbálni.
És amikor majd egyszer véget ér ez a tanév, remélem, nemcsak azt tudjuk elmondani, hogy gyermekeink egy osztállyal feljebb léptek.
Hanem azt is, hogy egy kicsit bátrabbak lettek.
Egy kicsit önállóbbak.
Egy kicsit többet tudnak a világról – és talán saját magukról is.
Mert végső soron nem egyszerűen egy új tanévet kezdünk el ma.
A gyermekeink jövőjének egy újabb fejezetét kezdjük el írni.
És ezt a fejezetet mindannyian együtt írjuk.
Pedagógusok, szülők és gyerekek.
Kívánok ehhez mindannyiunknak türelmet, kitartást, sok közös sikert, még több mosolyt, és egy olyan tanévet, amelyre majd jó érzéssel emlékezünk vissza.
Sikeres és örömökben gazdag 2026/2027-es tanévet kívánok mindenkinek!
Köszönöm a figyelmet.
