iskola ősi iskola a mostani római katolikus templom mögött, az országút mellett és az ősi temető területén épült meg. Az egykori jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogy ugyanott létezett tanítói lakás is. Az első tanító kinek neve fennmaradt Jánki András volt. A templomelvétel következményei az iskolára nem voltak nagy hatással. A telek, amelyen az iskola állt továbbra is a református egyház tulajdon
ában maradt. század közepétől a XIX. század első feléig az iskolára vonatkozó adatok teljesen hiányoznak. 1836–ban Vad Jánost és Székely Andrást bízták meg az iskola felvigyázásával. Hetente kétszer kellett ellenőrizniük az iskolát, és vasárnap a konzisztóriumban erről jelentést kellett tenniük. 1838-ban a templomudvart a tanítónak adták, mivel addig földje nem volt. 1873-ban mind az iskolát, mind a tanítólakot felújították. 1882-ben az állami hatóságok az iskola átadására szólították fel az egyházat, de ezt megtagadták. 1896-tól fokozódott az egyházra gyakorolt nyomás az iskola átadása ügyében. A közigazgatási bíróság rendelkezése értelmében az iskolát be kellett zárni és a gyerekeket az állami iskolában kellett irányítani. A kemény fellépés az alacsony tanítói fizetés miatt következett be. Ugyanabban az évben ismételten felszólították az egyházat, hogy az iskolaépületet a körülötte lévő udvarral együtt adja át az állami iskola használatára. Az egyház beleegyezett az átadásba. század első részében a túrterebesi református iskola modernizáláson ment keresztül. 1914-ben Bálint Imre tanítót hadba hívták, az iskola másfél évig tanító nélkül maradt, az iskolások az állami iskolába jártak. 1916-ban Salánky Margit személyében az iskola új tanítónőt kapott, a tanítás tovább folytatódott. A háború után súlyosbodott a helyzet. A román kormány eltörölt minden tandíjat. 1925-től miniszteri rendelkezések értelmében csak román nyelven lehetett tanítani. Lemondásra kényszerítették Horváthné Petyke Erzsébetet, kinek román nyelvtudásával az oktatási hatóságok nem voltak megelégedve. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, mégis képesnek bizonyul elsősorban a református gyerekek oktatására és a betűvetés elsajátítására. A református iskola mellett a római katolikus iskola fennállását először az 1810. évi Visitatio Canonica jegyzőkönyve említi. 1822-ben épült az iskola, amelyben a kántortanító is lakott. Egy nagy terem állt az iskola rendelkezésére Bauer Simon kántortanító a XIX. század első felében hosszú ideig oktatta a szomszédos sárközi tanulókat. 1886-ban a közigazgatási szervek átengedték az ún. kántorkocsma épületét, és így lehetővé vált a második római katolikus iskola felállítása. Az új iskola első tanítója Müller István volt, így Túrterebesnek két katolikus iskolája lett: az „alsó” és „felső” iskola. Az új plébános Bagossy Bertalan kezdeményezésére az iskolaépületen kisebb–nagyobb javításokat végeztek, az apácák lelkiismeretes munkája rövid időn belül éreztette hatását, a másodikos gyerekek szépen tudtak írni és olvasni. 1936-ban a hitközség elhatározta a „zárda” udvari szárnyának folytatásaként egy új iskolaterem építését. Ez az épületszárny a „zárda” épületének többi részével együtt a háború után az állami iskola tulajdonába került, és hosszú ideig bentlakásként használták. A háború második felében a bekövetkező súlyosbodó helyzet kihatott az iskola életére is, utolsó évében tavasszal be is zárták. század második felében megalakultak az állami iskolák is. Túrterebesen az állami népiskola az 1885/86–os tanévben nyílt meg, külön osztállyal a fiúk, illetve a lányok számára. A fiúiskola egy erre a célra vásárolt és átalakított épületben, a lányiskola bérházban működött. Az állami iskola 1934-ben költözött a Perényi-kastélyba, addig a mostani Polgármesteri Hivatal épületében működött, illetve a volt görögkatolikus iskola erre a célra berendezett termében. A kastélyban, az emeleten 3 termet szereltek fel, a földszinten az igazgató rendezkedett be. Az „új” iskolát 1936-ban ünnepélyes keretek között avatták fel. 1948-tól a felekezeti iskolák beszüntetése után egyedül az állami iskola működhetett tovább. A 60-as évektől kezdődően fokozatosan érkeztek szakképzett tanügyi káderek. Puskás Bálint évei alatt felvirágzott a terebesi iskola, képzett tanárok tucatjai jöttek szívesen Túrterebesre, több új iskolaépületet emeltek, működött a kantin és a bentlakás a hegyesi gyerekek nagy örömére. Általában 3 párhuzamos osztály működött, a tanárok nagyobb része szakképzett volt. A szocializmus éveiben iskolánknak sikerült mindvégig tanítási nyelvként a magyart megtartania. Létrehoztak német óvodákat, szakiskolákat, a rászoruló gyerekek naponta étkeztek a Caritas által létrehozott ingyenkonyhán.
