Scurtă monografie a şcolii
În anul 1910, la propunerea noului preot Zöld Mihály,începe construcţia unei şcoli moderne cu 5 săli de clase,cancelarie şi locuinţă de serviciu. A costat 70 000 de coroane,a fost proiectată şi construită de către localnicul Lehőcz József. Inaugurarea a avut loc la data de 11 noiembrie 1911.
Şcoala nouă a avut 5 învăţători: Zöld Zoltán, Bányai Péter,Valkay Gy
örgy, Kádár Sándor şi Benedek József. Ei au instruit tineretul din Tormac până la începutul Primului Război Mondial.
Între timp, numărul copiilor din comună creşte prin înglobarea copiilor orfani pe care Statul Român i-a repartizat la Tormac.
Şcoala de stat are acum trei învăţători: Nicolényi István, Krasznai József şi Zahronyik Irén.
În anul şcolar 1926-1927 este introdus învăţământul obligatoriu de 7 clase, iar în şcolile statului limba de predare este limba română. De la jumătatea anului 1920, în şcoala reformată activează Zöld Zoltán s., Korsós Péter,Nagy Árpád, Kádár Károly şi Zöld Zoltán jr.
În 1948 şcoala reformată trece în subordinea Statului, iar în 1955 cele două şcoli (cea de stat şi cea reformată) sunt comasate fiind o singură şcoală cu două limbi de predare:clasele I-IV în limba română şi clasele I-VII în limba maghiară.
În anul şcolar 1962-1963 ia fiinţă prima clasă de a V-a cu limba de predare română.
În anul 1965 termină prima generaţie de absolvenţi de opt clase. Numărul elevilor şi al claselor este mereu în creştere, apare necesitatea construirii a încă două săli de clasă, iar în 1965 se începe construirea unei clădiri cu patru clase. Sala de sport este folosită pentru prima dată de copii în anul 1975.
În rândul cadrelor didactice sunt învăţători şi profesori care la rândul lor au fost elevi ai acestei şcoli.Profesia de dascăl a acestor cadre se datorează muncii neobosite a acelor cadre didactice care şi-au dedicat mai multe decenii din viaţă şcolii din Tormac.
Îmbunătăţirea condiţiilor şcolii este datorată şi muncii pline de abnegaţie a directorilor acestei şcoli,care au condus cu pricepere şi devotament,timp de 100 de ani, această instituţie.Îi amintim cu respect pe: Zöld Zoltán s.(1912 – 1931), Zöld Zoltán jr. (1932-1935), Korsós Péter(1935-1949), Kádár Károly(1949,1952,1957-1958), Bakk Albert (1950),
Karkus Lajos(1950-1952), Berky György(1953), Lehőcz Mihály(1954-1956),
Bálint István(1958 – 1966), Roşu Corneliu(1966-1980, 1984-1999), Scurtescu Margareta(1980-1984),Pereş Ibolya (2003 – 2012), Păştean Erika(2000-2003, 2012-prezent). A Végvári általános iskola rövid monografiája
1910-ben hozzáláttak egy új, a kor követelményeinak mindenben megfelelő, 5 tantermes,modern, irodával és igazgatói lakással ellátott iskola felépítéséhez, amely 70.000 koronába került. A helybeli Lehőcz József építész építette.
1911.november 11-én már át is adtak rendeltetésének. Az iskola tovább bővülhetett, s előbb négy, majd öt tanerőssé növekedett. A tantestület tagjai ebben az időben a temesvári Zöld Zoltán, Bányai Péter, Valkay György,Kádár Sándor és a székelyföldi Benedek József ifjú volt, akik az 1914-ben bekövetkezett háborúig oktatták az ekkor már új névvel rendelkező Végvár ifjúságát. Időközben az állami iskola is növekedett, mivel nagyszámú árva gyereket, úgynevezett lelencet helyezett Végvárra az állam. világháború előtt már az állami iskolában is három tanerő tevékenykedett: Nikolényi István, Krasznay József és Zahronyik Irén. Ez időszakban a gyerekek már hat, sőt az 1926-1927-es tanévtől kezdve már hét osztályos kötelező elemi oktatásban részesülnek.
1918-ban az állami iskolában a tanítás kötelező módon román tannyelvűre változik. Az 1920-as évek közepétől a végvári egyházi iskolában id. Zöld Zoltán , Korsós Péter,Nagy Árpád , Kádár Károly és ifj. Zöld Zoltán tevékenykedik.
1948-ban államosítják az egyházi iskolát, megszűnik Végváron a felekezeti iskola és oktatás. Az 1955-ös évben az állam összeolvasztja a két tulajdonában lévő iskolát és egyetlen, magyar és román nyelven működő tanintézetet hoz létre, melyben I-VII osztályos magyar nyelvű és I-IV osztályos román nyelvű oktatás folyik. Az 1962-1963-as tanévben beindul az első román nyelvű V. osztály és 1965 – ben ballag az első nyolc elemi osztályt végzett évfolyam. A gyerekek és az osztályok számának növekedése fokozott helyigény elé állítja az iskola vezetőségét,amely úgy próbálja ezt orvosolni, hogy az eleinte 5 tantermes iskolát 1960-ban 7 tantermessé alakítja, majd pedig 1965-ben egy új, 4 tantermes épületet is építtetett, melyet 1968-ban adtak át rendeltetésének. A tornaórák megfelelő körölményeinek biztosítására sportterem is épül, melyet 1975-ben használhatnak először a végvári diákok. A Végvári iskola volt tanárai és tanítoik között vannak akik egykor ezen iskola diákjai voltak. Ezen tanerök fáradságos munkájukat eredményesen a Végvári iskolának szentelték évtizedeken keresztül. Tisztelettel emlékezűnk iskolánk igazgatóira, kik fáradhatatlan munkájukkal megteremtették a tudományok elsajátitásának feltételeit. Zöld Zoltán s.(1912 – 1931), Ifj.Zöld Zoltán . (1932-1935),
Korsós Péter (1935-1949), Kádár Károly (1949,1952,1957-1958),
Bakk Albert (1950), Karkus Lajos (1950-1952), Berky György (1953),
Lehőcz Mihály (1954-1956),Bálint István(1958 – 1966),
Roşu Corneliu (1966-1980, 1984-1999), Scurtescu Margareta (1980-1984), Pereş Ibolya (2003 – 2012),Păştean Erika(2000-2003, 2012-prezent). Ez úton mondunk köszönetet mindazoknak kik az elmult évszázadban hozzájárultak a Végvári ifjúság testi és lelki fejlödéséhez.
