Munkahelyünk, a mi iskolánk
Rövid iskolatörténet
A csíkszeredai „Székely Károly” Szakközépiskola és Szakmunkásképző jogos utódja az 1948-ban Gyímesfelsőlokon létesített vasúti iskolának. Az épületegyüttest, amelyben létrejött az iskola, eredetileg kaszárnyának építették. Alapításkor a gyímesfelsőloki iskola a „Gheorghe Gheorghiu- Dej” Vasúti Iskolaközpont nevet viselte.
1978-ban az iskola javait átadták a Gépipari Minisztériumnak, megváltoztatva az iskola nevét is - Gyímesfelsőloki Szakiskolaközpont. A Csíkszeredai Traktorgyár munkaerő képzése érdekében 1978-ban a Gépipari Minisztérium jóváhagyta a Csíkszeredai Traktorgyári Iskolaközpont építését, elindítva ezzel a gyímesfelsőloki iskola Csíkszeredába való áthelyezését.
1980 és 1982 között, a felmerülő műszaki problémák miatt, az iskola párhuzamosan működött Csíkszeredában és Gyímesfelsőlokon. A 4-es számú Gépipari Iskolaközpont 1983-ban kezdte el működését önálló csíkszeredai tanítási intézményként.
1990-ben a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az akkori 4-es számú Gépipari Iskolaközpont és a 3-as számú Könnyűipari Iskolaközpont összevonásáról döntött. Az eredeti mechanika, elektrotechnika és könnyűipari szakképzési területek egy iskolába tömörítése indokolttá t***e a névváltoztatás igénylését. Az 1990-1995-ös tanévvel kezdődően az intézmény a Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző nevet viseli. Célszerűség, beiskolázás
Földrajzilag és gazdaságilag determinált régiónkban nagyon erős a hagyományok tisztelete és ápolása. 1989 előtt a legfontosabb iskolai funkció a munkaerőképzés volt, ezért az elmúlt huszonöt évben igyekeztünk szociális és kulturális hagyományokat teremteni. Az iskolában létező két tanítási forma – szakközépiskola és szakmunkásképző – lényegi különbsége is ezeket a célokat szolgálja:
- a szakközépiskolai oktatás alapját a közismereti tárgyak képezik, a műszaki ismeretek arra hivatottak, hogy interdiszciplináris jelleggel ezeket érthetővé, alkalmazhatóvá tegyék és összefüggéseket teremtsenek az egyes tantárgyak között
- a szakmunkásképzésnél az oktatás alapját a szakismeretek elsajátítása és alkalmazása jelenti, amelyhez érdemben járulnak hozzá a közismereti tárgyak
A szakcsoportok évi megállapítása a beiskolázási terv keretén belül, az iskola tevékenységrendszerének megszervezése és a konkrét nevelési-oktatási módszerek kialakítása jelentős változáson, módosításon ment át az utóbbi huszonöt év alatt. A változó gazdasági körülmények között az egyes, hagyományos szakcsoportok mellett új, elsősorban a szolgáltatást biztosító szakirányokat határoztunk meg. A gyakorlati oktatás és részben a munkahelyeket biztosító ipari egységek hosszabb időre nem garantálnak biztonságot az egyes szakmák folyamatos beiskolázását illetően. A beiskolázási terv összeállításakor az ipari egységek ajánlatát, az általános iskolák végzős diákjainak opcióját, valamint az intézmény személyi és anyagi adottságait vettük figyelembe. Az elmúlt huszonöt esztendő beigazolta, hogy mindkét iskolaformában – szakközépiskola és szakmunkásképző – a szolgáltatásokat biztosító szakmákra van igény, mind a szülő, mind a gazdasági egységek megfogalmazásában. Az ismeretszerzés és a képességfejlesztés kiteljesedése érdekében szükségessé vált a gazdasági egységekkel való szakmai együttműködés. Ennek eredményeképpen minőségi oktatást nyújthattunk diákjainknak és megteremtettük annak lehetőségét, hogy iskolavégeztével diákjaink munkahelyhez jussanak. Törekvéseink oda vezettek, hogy kellő információk birtokában a diákok nemcsak szakmai megfontolásból választják ezt az iskolát, hanem intézményünk egész pedagógiai légkörének hatására. Tapasztalataink, eredményeink, elképzeléseink az intézmény pályázati munkáiban öltöttek formát. Előzmények
Az intézmény 1983-től működik Csíkszeredában. Eredeti rendeltetése a város és a vidék szakmai oktatásának ellátása. A szakmai oktatás alatt értjük az 1983-ban létező mechanika profilú szakmákat, az ezeket 1989-ben kibővítő elektrotechnikai képzést, majd mindezeket 1990-ben kiegészítő könnyűipari szakcsoportokat. Az utóbbi huszonöt évben a szakmai oktatás mellett az iskola funkcióinak új hierarchizálására került sor, amelynek következtében fontossá vált az értékek gondozása, a személyiségfejlesztés és a képességek kimunkálása is. 1990 után az intézményben a belső struktúra módosítására, új szakcsoportok beindítására, a számítástechnikai oktatás megalapozására, a tehetségek rendszeres és következetes gondozására, valamint a pedagógusok helyi továbbképzésére és a belső munkahelyi tanfolyamok megszervezésére került sor. A tárgyi feltételek feljavítása és fejlesztése is nagymértékben hozzájárult az iskola új arculatának megteremtéséhez. Felülvizsgáltuk az általános iskolákkal való információcsere fejlesztését, átszerveztük a szakképzést biztosító gazdasági egységekkel való együttműködésünket, megszerveztük a szülőkkel tartott kapcsolatunkat. Körvonalaztuk az intézményben működő két iskolaforma (szakközépiskola és szakmunkásképző) lényegi különbségét. Erőforrások
Az új iránti érdeklődés és a kezdeményező képesség biztosította a pedagógusok napi tevékenységének hatékonyságát. Az iskola egészét átfogó folyamatok feltételezik azonban a pedagógusok ilyen irányú továbbképzését. A központilag szervezett képzések mellett pedagógusaink helyi tanfolyamokon, nyári egyetemek előadásain vettek részt. A belső iskolai rendezvények különböző formái is hozzájárultak a nevelési rendszer korszerűsítéséhez. 1996-2006 között a 16 tematikus rendezvény hozzájárult a módszertani kultúra fejlesztéséhez és a pedagógusok kreatív kezdeményezéseinek megvalósulásához. A tantárgyak tanítási programjai nagyon sok információ átadására kötelezi a pedagógust, ami jelentősen megnehezíti az elmélyítést, az alapos tanítás, a tartós ismeretek megszerzését. Éppen ezért a módszertani újítás és változatosság nagyon fontos a mindennapi tanítási órákon. A képességek fejlesztése és az oktatás minőségi javítása érdekében alternatív tevékenységeket honosítottunk meg. Köri tevékenységek illetve osztályfőnöki órák módszerében alkalmazást nyert a vállalkozási és a kommunikációs gyakorlatok bevezetése. Mindezek az alkotó, gyakorlati képességek fejlesztését segítik elő. A tanulásmódszertan, mint önálló tevékenységi forma, az ismeretek könnyebb elsajátítását és rögzítését segítették elő. A hagyományok ápolása rendszeres, következetes és tartalmas módon került gondozás alá a helytörténeti-néprajzi tevékenységek keretei között. A tehetséggondozásban a műszaki munkaközösség tagjai 1993-2005 között évente megszervezték a házi szakmai versenyeket. A verseny lényege a közösség által meghirdetett szakmai témák kidolgozása, a munkálatok elvégzése, majd ezek bemutatása a diáktársak és tanáraik előtt. Az ilyen jellegű rendezvények felszínre hozták a diákok alkotóképességét, és a jelenlét is nagyobb volt, mint a hagyományos versenyek esetében. Györfy Ildikó
Igazgató helyettes
