09/09/2026
Egy korszak véget ér
Ki tudja, hány év után véget érnek a TiniDráma foglalkozások.
Nagyon szerettem a dráma minden formáját: azt is, amikor impróban adtunk ki magunkból mindent, ami felgyűlt a hét során, és azt is, amikor a dráma lehetőséget adott arra, hogy játékosan ránézzünk egy problémára, kipróbáljunk lehetséges megoldási módokat.
A TiniDráma egy olyan támogató közeg tudott lenni, ahová bárki megérkezhetett, és elfogadásra talált. Jöhettél bármilyen hangulatban, bármilyen ötlettel vagy kérdéssel, itt meghallgattunk. Akármennyire alapnak kellene ennek lennie bármilyen emberi közegben, ez évről évre nagyobb munka volt.
Rengeteg közös emlékünk van: az Életfánál indultunk, majd a Kidsbe költöztünk, végigcsináltuk a covidot is, ami furcsa módon talán a TiniDráma aranykora volt – a lezárások során volt egy (félig illegális) délután, amikor hús-vér emberekkel találkozhattunk, beszélgethettünk, játszhattunk. A covid alatt megtanultam a közösségi színházcsinálást, amiből a szín-játék táborok születtek, utána pedig elkezdtem komolyabban foglalkozni az improvizációval. A közös univerzumunk egyre jobban kitágult és újabbnál újabb távlatokat kaptunk a játékban.
A legfőbb érvem a váltásra az, hogy idéntől szeretnék csak lányokkal foglalkozni. A Meseszövőn már tavaly is púderillat volt, és a TiniDráma-foglalkozásokon is egyre nehezebb volt ellenállni a kísértésnek, hogy „csak beszélgessünk”, eltegyük a horgolásunkat, lezárjuk a beszélgetőkört és elkezdjünk imprózni.
Úgy látom, hogy a kamasz fiúknak első sorban férfi példára lenne szükségük. Egy küzdősport, akár egy hangszer kapcsán is tanulhatnának a világról és önmagukról a megfelelő mentortól. És csak ezután jöhetne a filozofálás, az érzelmeinkkel és kapcsolatainkkal való játék. Nekem nem tesz már jót az, hogy beleállok a saját maszkulin energiámba és rendet teszek.
A legszebb talán ebben a váltásban, hogy nyáron két tinidrámás leányzó mintha megérezte volna ezt a változást, még mielőtt bennem megszületett volna a döntés: szülinapomra tablót kaptam tőlük. A tablón "csupán" 53 gyerek szerepel, de ennél sokkal több kamasz fordult meg az évek során a heti foglalkozásainkon és a nyári táborainkban.
Szeretnék méltó módon elbúcsúzni életem e fontos szakaszától. Tartunk hát egy utolsó, zajos, játékos délutánt, egy szektagyűlést (nem, nem kell feljelenteni, ez egy belső poénunk, mint ahogy az is, hogy gyerekeket eszem).
Szeptember 18-án, pénteken várok minden valaha volt TiniDrámást a Planetarium Kidsbe!
Hozz egy kinyomtatott képet magadról (maximum 6×6 cm), hogy biztosan felkerülj a tablónkra! Hozz egy élményt, egy emléket, egy játékot! Hozz egy TiniDrámás barátot!
