BBTE Magyar Filozófiai Tanszék

Június 25-én 18 órától a filmklub keretében Vera Chytilová Százszorszépek (1966) című filmjét vetítjük. A film utáni beszélgetéshez Csiszár Martin, a Szegedi Tudományegyetem, BTK, Filozófia MA hallgatója tart felvezetőt.
Helyszín: Böhm Károly terem, BBTE Főépülete, Farkas/Kogălniceanu u. 1. sz., I. emelet.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Elballagtak a Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok mesteri képzésünk végzős hallgatói, Pataki-Péter Sándor és Erdei Gergő.

Gratulálunk ehhez a szép eredményhez, és kívánjuk, hogy további céljaitokat is sikeresen valósítsátok meg!

Elballagtak végzőseink!
Szívből gratulálunk Szaniszló Zsanettnek és Pécsi Zsoltnak a sikeresen teljesített három évhez!

Köszönjük a közösen eltöltött időt és az együtt végzett munkát. Öröm volt figyelemmel kísérni utatokat az elmúlt évek során.

Sok sikert és minden jót kívánunk az előttetek álló új kihívásokhoz!

Az elmúlt napokban két kiváló előadó osztotta meg nálunk kutatásainak eredményeit.

Május 27-én Szoboszlai-Kiss Katalin habilitált egyetemi docens beszélt Bibó István életútjáról és az 1956-os forradalomban betöltött szerepéről.
Majd június 2-án Ilyés Zalán-György, alap- és mesterképzésünk egykori hallgatója, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának doktorandusza osztotta meg kutatásait. Előadásában a tragédia és a komédia etikai-politikai dimenzióit vizsgálta.

Köszönjük mindkét előadónak a nagyszerű előadásokat, a résztvevőknek pedig az érdeklődést és a jelenlétet!

Június 2-án 18 órától Ilyés Zalán-György, alap- és mesterképzésünk végzettje, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának (PTE BTK IKDI) doktorandusza tart előadást, a „Kritikai estek” sorozat keretében.
Az előadás címe: A tragédia és a komédia mint etikai-politikai paradigmák
Helyszín: Böhm Károly terem, BBTE Főépülete, Farkas/Kogălniceanu u. 1. sz., I. emelet.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A „Kritikai estek” a Magyar Filozófiai Tanszék „Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok” mesterképzőjének rendezvénysorozata.

Május 22-én és 23-án lezajlott a 6. Nemzetközi Filozófiai Doktorandusz Konferencia.
Számunkra különösen nagy öröm, hogy a magyar nyelvű szekcióban három nagyszerű előadásra is sor került. A doktoranduszok a következő témákban mutatták be kutatásaikat:

Szilágyi Botond: Ellentmondás a marx(izmus)ban, Kurz és Postone
Veres Evelin: Individualizmus és a létvesztés: Tocqueville implicit ontológiája
Erőss Réka: Rossz közérzet a kultúrában á la Rousseau

A BBTE Magyar Történeti Intézetének Magyar Filozófiai Tanszéke 2026. november 21-én interdiszciplináris tanévnyitó konferenciát szervez A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásai címmel.

Konferenciánknak kettős célja van. A témaválasztással egyrészt a 20-21. század egyik legjelentősebb, nemrégiben elhunyt gondolkodójának, Jürgen Habermasnak a munkásságát szeretnénk méltatni, másrészt arra is bátorítjuk a jelentkezőket, hogy előadásaikkal új megvilágításba helyezzék a társadalmi nyilvánosság problémáját, feltárva annak strukturális változásait, aktuális formáinak normatív lehetőségeit és, adott esetben, limitatív mechanizmusait.
A politikai és társadalomtudományok, valamint a filozófia, mindmáig sokat köszönhetnek a habermasi társadalmi nyilvánosság-elméletnek, amelyet kezdetektől fogva lehetett az idealizmus vagy túlzott optimizmus kritikájával illetni, amennyiben a nyilvánosságot a racionális-kritikai vita tereként ragadja meg, amelyben az állampolgárok szabad és egyenlő részvétel mellett alakítják a közvéleményt (A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása első kiadásához képest később maga Habermas is finomításokkal és korrekciókkal élt, de a problémának – illetve általában a habermasi életműnek – sokféle kritikai megközelítése lehetséges, többek között W. Jaeger, Nancy Fraser, Chantal Mouffe vagy akár Michel Foucault, Richard Rorty, Hannah Arendt, Karl-Otto Apel felől). Ugyanakkor az utóbbi két évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyilvánosság szerkezete, a demokratikus hatalom kontrollmechanizmusaiban betöltött szerepe jelentősen átalakul, így folyamatosan újradefiniálja önmagát és folyamatos továbbgondolást tesz szükségessé. A fenti meghatározás, még ha érvényes is lehetett a 20. század második felének hagyományos nyilvánosság-fogalmára, ma már majd minden elemében problematikusnak látszik.
Milyen feltételek mellett lehet ma racionális-kritikai vitáról beszélni? Napjaink nyilvánosságának megváltozott formáiban szabad és egyenlő módon vehetünk-e részt? A habermasi értelemben vett deliberatív társadalmi nyilvánosság fragmentálódása, az új típusú, ugyanakkor rendkívül gyorsan változó digitális médiumainak megsokszorozódása a nyilvánosság klasszikus intézményeit is kérdésessé teszi. Milyen funkciója van ma a sajtónak, a közszolgálati médiának, a tudományos-akadémiai műhelyeknek, az egykori irodalmi szalonokat helyettesítő író-olvasó találkozóknak? Ha a szociális platformok ökonómiáját elsősorban algoritmusok, gazdasági motivációk és influenszerek (autoritás-szimbólumok) határozzák meg, beszélhetünk-e még a nyilvánosság racionalitásáról, pluralitásáról és inkluzív jellegéről? Milyen értelemben lehet kommunikatív az olyan nyilvánosság, ahol a párhuzamos véleménybuborékok dominálnak? A digitális platformok térnyerése alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az emberek információhoz jutnak és közösségekbe szerveződnek. Ugyanakkor ezek a közösségek nagyrészt visszhangkamrákként működnek és úgy tűnik, főként az egyoldalú diskurzusokat és a polarizációt erősítik. Felmerül a kérdés, hogy napjaink nyilvánosságának milyen intézményei esetében indokolt még a demokratikus párbeszéd garanciájáról beszélni? A politikai és gazdasági életben az elmúlt évtizedekben számtalan olyan jelenséggel találkozhattunk, ahol a dezinformáció, a fake news, az áltudományos vélemények megerősítése, a manipuláció háttérbeni működése alapjaiban megkérdőjelezték, hogy lehet-e, illetve indokolt-e még e nyilvánosságot a demokratikus hatalom legitim kontrollmechanizmusának tekinteni, vagy inkább az autoritás különböző formáinak megerősítését kell látnunk benne? Másképpen fogalmazva: tartható-e napjaink nyilvánosságára a normativitás habermasi elvárása? Milyen pozitív hozadékai, illetve milyen veszélyei lehetnek annak, hogy a lokális vagy nemzeti/állami nyilvánosság a digitális terek által globálissá terjesztődött ki? Továbbá, ha a cselekvés felől tesszük fel a kérdést: milyen eszközeink vannak e nyilvánosság(ok)ban való felelősségteljes részvételre és ennek alakítására?
Az eddigieket összefoglalva, a konferenciára olyan előadók jelentkezését várjuk, akik hozzászólásaikban: 1) Habermas életművének elsősorban – de nem kizárólagosan – a társadalmi nyilvánossággal kapcsolatos aspektusait világítják meg, 2) a társadalmi nyilvánosság korábban használatos fogalmainak kiegészítésére, újradefiniálására, történeti értelmezésére, a fentebb megfogalmazott (és egyéb hasonló) problémák kritikai reflexiójára vállalkoznak.

Kérjük, részvételi szándékát és az előadás munkacímét 2026. július 19-ig küldje el a [email protected] e-mail címre.

A Filozófia-Művészettörténet szakról bővebb tájékoztató a honlapunkon található: https://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/node/207

Több kettős magyar nyelvű képzést hirdet a BBTE az idei felvételin
https://szabadsag.ro/article/tobb-kettos-magyar-nyelvu-kepzest-hirdet-bbte-az-idei-felvetelin

Május 27-én, szerdán 14 órától dr. habil. Szoboszlai-Kiss Katalin habilitált egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti
Tanszék) tart vendégelőadást.

Az előadás címe: Bibó István életútja és szerepvállalása az 1956-os forradalom idején

Helyszín: Böhm Károly terem, BBTE Főépülete, Farkas/Kogălniceanu u. 1. sz., I. Emelet.

További részletek itt: https://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/node/210

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!