16/05/2023
Alternatívák a „nem”-re
Ha a mindennapok sűrűjében megállunk egy pillanatra és elgondolkodunk azon, egy nap hányszor használjuk gyermekünknek a „nem” szócskát vagy annak valamely változatát, meglepő eredményre juthatunk. A mindennapi kommuniációnkat sokszor meghatározza a tiltás, a figyelmeztetés és az, hogy minél egyszerűbben és hatékonyabban közöljük mondanivalónk. Nyilván megvannak azok a helyzetek, amikor a „körbemagyarázás” nem megoldható és nem is helyénvaló, de lássuk be, a legtöbbször lenne időnk és lehetőségünk elképzeléseinket kedvesebb és törődőbb formában is megfogalmazni.
A tapasztalatok sajnos azt bizonyítják, hogy a tiltás, a kritikus szülői stílus ellenállást, vagy túlzó alkalmazkodást eredményez a gyermekeknél, melyet biztosan valamilyen negatív érzelem – legyen az düh vagy szomorúság – kísér.
Nade mi van akkor, ha egyiket sem tapasztaljuk gyermekünknél? Mi történik akkor, ha úgy érezzük nem vált ki belőle semmilyen érzést a megemelt hangerő, a változó testtartás, a tiltás és a „szigor”? Akkor mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy tetszik-e nekünk az a kép, melyet gyermekünk tükröz vissza.. Tényleg olyan gyermeket szeretnénk nevelni, aki mindezt már nem is veszi a lelkére? Aki szerint mindennapos és rendjén van a kiabálás és a türelmetlenség?
Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy lehetetlen minden helyzetben nyugodtnak és türelmesnek maradni, de be kell hogy lássuk: ahhoz, hogy gyermekünk toleráns, együttműködő és kedves legyen, ahhoz először nekünk, mintaadó felnőtteknek kellene minél több toleranciával, együttmködéssel és kedvességgel fordulni hozzájuk.
