14/09/2026
Ismét volt egy eset, amikor egy, a 4-es villamoson történt jó szándékú segítségnyújtás, közbelépés során az agresszor megkéselte a békítő, jószándékú beavatkozót. Szerencsére most nem történt tragédia a debreceni esethez hasonlóan.
A Billog stábja készített egy interjút a közbelépővel, a beszámoló jó és szemléletes esetleírást tartalmaz, amiből le lehet vonni olyan tanulságokat, amik a MÁS helyzetekre is vonatkozhatnak és hasznosak, szélsőséges esetben életmentőek is lehetnek. (Tehát a poszt célja az általánosságban megfogalmazott tanácsadás, nem pedig az, hogy ezt a helyzetet "hogyan kellett volna megoldani".)
Az interjúból csak a lényeges mondatokat emeljük ki és fűzünk hozzá megjegyzést, észrevételt. A Billog bejegyzését az első kommentben olvashatjátok.
Még egyszer szeretnénk kiemelni, ez nem kioktató jellegű poszt, hanem az olvasók érdekében az interjúban elhangzottakon keresztül felhívjuk olyan jelenségekre, tanácsokra a figyelmet, amiket figyelve, illetve betartva csökkenti az áldozattá válás lehetőségét.
Kiindulási helyzet: "Egy férfi, saját testi épségét is kockáztatva megvédett egy bántalmazott nőt a 4-es villamoson."
"Billog: Sokszor utazol a 4-es, 6-oson, durva figurák szoktak utazni rajta?
Védelmező: Nagyjából 1,5 hónapja közlekedek napi szinten ezen a vonalon, de igazából eddig nem tűnt fel. Szerda reggel is munkába utaztam, amikor a Blahánál felszállt egy fiatal pár."
Önvédelmi előadásaink során hangsúlyozni szoktuk az önvédelmi tudatosság fontosságát. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a környezetünkben milyen emberek vannak, hogyan viselkednek, milyen veszélyekkel és lehetőségekkel (pl. menekülési útvonallal) tudunk számolni. Ez nem paranoia, hanem a környezetünk tudatos figyelése a biztonság, a baj megelőzése érdekében.
"Billog: Láttad, hogy problémás a férfi, kiabált vagy zavartan viselkedett?
Védelmező: Elsőre nem, bár zenét hallgattam, nem mondanám, hogy hangos volt. Az viszont feltűnt, hogy egy vodkás üveg volt a kezében, kora reggel."
A Ne legyél áldozat - önvédelmi útmutató című könyvben írtam már arról, hogy a zenehallgatásnak milyen hátrányos következményei lehetnek; röviden, a zene elvonja a figyelmet és olyan hasznos hangokat nyomhat el, amik figyelmeztető jelek lehetnek.
A vodkás üveg észrevétele jó megfigyelés volt! Az ilyen (apró) jelek figyelmeztethetnek minket arra, hogy valaki adott esetben veszélyesen is viselkedhet. Például valaki részegen agresszívebben, meggondolatlanabbul viselkedhet, vagy például az alkohol hatására kiszámíthatatlanabbul viselkedik, vagy akár kitolódik a fájdalomküszöbe.
"Billog: És a lány? Rajta észrevettél valami szokatlant.
Védelmező: Igen. Véres volt a ruhája."
Ez is egy hasznos észrevétel! Fontos figyelni a környezetünkben lévőket, mert például egy véres ruha utalhat arra, hogy valaki bajban van, de arra is, hogy az a baj ránk is hatással lehet.
"Billog: Mi történt miután felszálltak?
Védelmező: Annyit vettem észre, hogy a férfi lelöki a lányt a villamosról. A lány védte az arcát. Én azonnal odaléptem és rászóltam a férfira, hogy “Ezt nem kellene!” és arrébb löktem!
Billog: Erre mit szólt?
Védelmező: Hogy ne szóljak bele, ez magánügy, majd hozzàm vágta a vodkás üveget és megindult felém."
Minden helyzet más és nem lehet olyan szabályt felállítani, ami minden helyzetre vonatkozik; a túl sok változó tényező miatt más és más kimenetelek lehetségesek. Az önvédelmi oktatásaink során azt közvetítjük, hogy a konfliktuskezelés, a közbelépés során ajánlott bizonyos progressziót betartani, igyekezve igazodni az adott helyzet súlyosságának szintjéthez. A túl sok agresszió eszkalálhatja a helyzetet.
(Ezzel nem hibáztatom a Védelmezőt, mert simán lehetséges, hogy a támadó akkor is nekiment volna, ha csak határozattan rászól. A fenti tanács általános iránymutatás, hiszen nem voltunk ott, a lánnyal szembeni tettlegesség mértéke lehet, hogy igazolta az azonnali, magasabb szintű beavatkozást.)
"Billog: Eltalált az üveggel?
Védelmező: Nem, nem sikerült eltalálnia, de nekem rontott és elkezdett ütni. Dulakodtunk, de sikerült lefognom. Magasabb, nagyobb voltam nála, le tudtam fogni.
Billog: Van valamilyen küzdősportban tapasztalatod? Verekedtél már korábban?
Védelmező: Igazából még sohasem verekedtem, nincs ilyen tapasztalatom. Csak lefogtam, hogy ne tudjon ütni, majd rákiabáltam, hogy nyugodjon meg!"
Nagyon jó példa arra, hogy valaki különösebb harcművészeti, küzdősportos vagy önvédelmi képzés nélkül is meg tud fékezni egy támadót, meg tudja oldani a helyzetet - még valamilyen szintű fizikai hátrányban is.
"Billog: Megnyugodott?
Védelmező: Igen, úgy tűnt. Nem ellenkezett és azt mondta lenyugodott, ezért elengedtem.
Billog: Akkor hogyan sérültél meg?
Védelmező: Miután elengedtem, hirtelen újra rám emelte a kezét. Azt hittem megint ütni akar, de azt kiabálta, hogy most megkésel. Nem is vettem észre először a kést, csak azt éreztem, hogy átvérzett a nadrágom.
Billog: Nem fájt?
Védelmező: Nem annyira. Aztán mégegyszer megszúrt. Ekkor megállt a villamos és elszaladt."
Ahogy a korábbi bejegyzésünkben is írtuk, ha lehet tartsuk a távolságot az az agresszortól. A távolság tartás (a körülményekhez képest minél nagyobb) ad nekünk védelmet, illetve időt és lehetőséget, hogy észrevegyünk egy elindított támadást. (Ez is egy általánosan megfogalmazott tanács, például egy tömött villamoson nem lehet elhátrálni.)
Még egy példa arra, hogy a kés miért rossz önvédelmi eszköz: nincs stophatása. Tehát, ha valaki önvédelemből használna kést, hiába tudja megsebezni a másikat, nem sok esetben fékezi meg a támadást. A Védelmező is alig vette észre, hogy megszúrták és aktív volt még.
Szintén hasznos tanulság, hogy a késelők nem csak fordított (jégcsákány) fogással, jól láthatóan, nagy ívben, vállból indítva fentről nyak-váll irányba szúrnak... A késes támadás nagyon sokszor gyors, észrevehetetlen, sunyi és súlyos. És még egy gondolat - a bűnözők hazudnak. Tapasztalatuk van az erőszakban és simán hazudnak azért, hogy még egy támadásra esélyt teremtsenek.
"Billog: Te hívtad a mentőket?
Védelmező: Nem. Csak kiabáltam, hogy valaki hívja a mentőt.
Billog: Más nem segített? Egyedül védted meg a lányt?
Védelmező: Nekem a késelés után nagyon sokan segít***ek. De a dulakodás nagyon gyorsan történt, szerintem az emberek már csak azt látták, hogy sikerült lefognom és elengedtem. A késelés nagyon váratlan volt és utána azonnal elrohant. Azt hiszem valaki meghúzta a vészféket!"
Sokszor azért sem lehet számítani mások segítségére, mert egész egyszerűen nem veszik észre, hogy mi történik körülöttük.
Nagyon jó, hogy a Védelmező hangosan, egyértelműen megfogalmazva kért segítséget és nem egyedül akarta megoldani a problémát. (Ugye, hogy a "Tűz van!" kiabalálással nem sokra jutott volna?)
"Billog: A vérzéstől nem ijedtél meg?
Védelmező: De igen. Levettem az övemet és elszorítottam a lábam. Attól féltem elvérzek. Valaki, aki segített, meg is húzta az övet a combomon."
Elképesztő összeszedettségre és tudatosságra példa. A Védelmező nem esett pánikba, hanem azt t***e, amire szüksége volt; lehet, hogy ezzel megment***e a saját életét!
Az ilyenek miatt is fontos, hogy mindenki tisztában legyen az alapvető elsősegéllyel és ne csak magának, hanem másoknak is tudjon segíteni.
"Billog: Ugyan azon a villamoson? Nem félsz?
Védelmező: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartok tőle, hogy esetleg valaki fenyegetőleg keresne meg, ezért egyelőre arra kérlek, ne írd le a nevemet!"
Sajnos ez egy gyakori jelenség és nem alaptalan. Sok esetben jól jöhet, ha névtelen és beazonosíthatatlan a segítség nyújtó személye.
Összegezve a fentieket, a Védelmező hősiesen és önfeláldozóan viselkedett, példaértékű erkölcsi alapértékről téve tanúbizonyságot.
Még egyszer hangsúlyozva, a fent levont észrevételek általánosságban megfogalmazott tanácsok, nem azért írtuk meg, hogy ezt a helyzetet hogyan lehetett volna jobban megoldani, hiszen ezt a helyzetet is megoldotta a Védelmező.
