Tudásvár Tanulási Központ

Mielőtt mi rendbetettük, több mint egy évtizedig állt így az épület... A kép az ideérkezésünkkor készült...

Az első perctől az utolsóig megéljük a pillanatot. ⏳️☺️🫐🍅🥐🫂
A Tudásvár át/visszaadásához szükséges kifestés előtt közös utolsó reggelivel indítottuk a napot... 🥰

A sulizáró margójára.....
Egy volt tanítványunk írt üzenetet. 🙏🥰

(A képen a legelső tanulócsoportunk tablója látható, 2017/2018)

"Szia Andi, tegnap sajnos nem tudtam ott lenni, ígyhát most itt írom meg, hogy: Köszönöm. Talán csak így nagyobb fejjel látja meg az ember, milyen fontos, hogy a legelejétől kezdve, gondoskodó környezetben tanulhasson az ember, olyanoktól akik tényleg meghallgatják és akikben maximálisan megbízhat. Mert abban a közel négy évben amit a Tudásvárban tölthettem, olyan szociális kapcsolatokra tehettem szert, tanárokkal és diákokkal egyaránt, amiket nem láthatunk akárhol. Emlékszem anyámtól nem azt kérdeztem, mikor lesz már végre szünet, hanem szünidőben azt kérdeztem tőle, mikor mehetek már újra az iskolába. Tényleg öröm volt ott a tanulás, azt hiszem ez hely a Tudásvár, mindenkinek bebizonyíthatta és megmutathatta, hogy igenis bármit meglehet tanuli úgy, hogy közben jól is érezzük magunkat. Hálával tartozom neked és mindenkinek aki részt vett benne hogy a világunk egy jobb hellyé válhasson."

A Tudásvár életében az utolsó ballagást és tanévzárót is megtartottuk pénteken, melyet a sulizáró követett. 🥹💐🎓

A nyolcadikosok tarisznyájába belekerült az útravaló, társaik és tanáraik is személyre szabott köszöntéssel búcsúztak tőlük. 🫂

A falakat virágok és az elmúlt nyolc év emlékei ölelték fotók formájában, melyekből bárki vihetett magával. 🎞 🥰

A diákok most nem csupán nyári szünetre kaptak vakációs ajándékot, hanem a következő életszakaszukra, hogy sose felejtsék el, mennyit is érnek, milyen értékesek ők... 💞

A szalagceremóniával megtörtént a lezárás, az ELENGEDÉS... 💔😟🥺🥹❤️‍🩹
Mindenkinél maradt egy darab szalag, ami jelképezi mindazt, amit a Tudásvár jelentett számára... És az összes szalagvég nálam maradt, ami számomra nem mást jelent, mint a szabad, önfeledt tanulás-tanítást, a gyerekekbe, s ezáltal a jövőbe vetett hitet, és a bizonyítékot, hogy egy bátor, maroknyi közösség összefogása elegendő ahhoz, hogy JOBB HELY LEGYEN A VILÁG. 🥰

Kislányként már tanítósat játszottam. Anno a diplomaosztómon az esküt letettem, és elég komolyan is gondoltam... 🤭🤩

Hiszem, hogy bár most szétszóródunk a Tudásvárból, ám ezzel százfelé visszük ezt a szemléletet, életérzést... 🤗💟💯

A sulizárón felbukkanó régi arcokkal, volt kollégákkal, diákokkal, szülőkkel, barátokkal történt beszélgetések, ölelések lélektöltő, a nyolc évet megkoronázó pillanatok voltak❣️

Elmondhatatlanul hálás vagyok... 🙏

Ölelés:
Montz Andi
A Tudásvár alapítója

A képen látható üzenetváltás egy volt diákunkkal történt az imént, aki már középiskolás, és nem a közelben lakik.

Na, ezek azok a pillanatok (Akkor ír rám, amikor az ő nevét írom le...), amiknél megindul az emlékáradat, s már az sem tartja bent a könnyeit, aki amúgy úgy bent szokta... 🥹

Lezárás... nem egy könnyű téma sosem, legyen szó bármiről... Sokszor könnyebb lenne csak elfutni az érzések elől. De mi nem ezt tesszük.

Még egy utolsó tanítás, minta a gyerekeknek.

Éljük meg érzéseinket, legyünk ott egymásnak akkor is, ha nehéz helyzetben vagyunk. Ez is a lezárás, elengedés folyamatának része.

A március közepén meghozott döntés - a Tudásvár végleg bezárja kapuit - óta rengeteg változás történt.

Főként bennünk. Azokban, akik a része voltunk, vagyunk...még 2 napig...

Pénteken a nyolcadikosok elballagnak, a tanévet lezárjuk, de most ennél jóval többre készítjük lelkünket.. Ki így, ki úgy teszi ezt. Van, akin látszik, van, aki belül tartja. Rendben van mindenhogy.

🥹
Búcsúzunk.
Egymástól.
Egy iskolától.
Egy életérzéstől.
Egy második otthontól.
Egy valósággá vált álomtól.

PÉNTEKEN (június 13.) 16-18h között MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK A SULIZÁRÓRA, egy beszélgetésre, egy ölelésre, egy sütire...🏰💔❤️‍🩹🥹

Mosolygós napokat!
Montz Andi

🤖 ROBOTIKA A TUDÁSVÁRBAN

Ebben a tanévben az 1. és 2. osztályosoknak Márti néni tartotta a robotika órát. Egészen pontosan a programozás alapjaival ismertette meg őket. 🐝

"Kezdetben sokat beszélgettünk a robotokról, főleg arról, hogy programozásra működnek. Játékos feladatok során tapasztalták meg a kicsik, mennyire fontos a pontos utasítás. A jobb-bal-előre-hátra ➡️⬅️⬆️⬇️ irányok gyakorlása után kezdődhetett az igazi programozói munka egy Bee-Bot 🐝 nevű, kifejezetten gyermekeknek kifejlesztett eszközzel."

Ez idő alatt fejlődött a problémamegoldó gondolkodásuk, a logikájuk, a kreativitásuk, az együttműködési készségük.🤝

Május végén pedig a Robotcsámborgás pályázat keretében másfajta eszközökkel is megismerkedhettek a gyerekek. Ekkor már csatlakoztak a 3. és 4. osztályosok is. 🤖

A megosztásokat köszönjük szépen!

‼️2025 augusztusától bérelhető a Tudásvár épülete, mely 141 nm alapterületű‼️
🏢 Tatabánya, Réti u. 36.

Érdeklődni a +36 34 590-288-as számon lehet hétköznapokon 9-11 óra között!

📷 A képek a teljesség igénye nélkül, részben mutatják a helyiségeket.

🥺💔🏰Úgy érzem, KUTYAKÖTELESSÉGEM szólni...
A tudásvár ajtaja végleg bezár.

Barbi vagyok, a sulikutya.
8 éve kezdődött. Kis suhanc voltam még, de igen hamar kiszagoltam, hogy valami készül. "Anyát" nem lehetett megállítani, így engem sem... Amikor csak tudtam, utána szöktem, kerítésen, árkon, bokron pikkpakk ott termettem, ahol ő volt. Na, ennek nem annyira örült, bevallom. De úgysem haragudott rám igazán sosem.

Szóval láttam, ahogy egy vízióból apránként valóságos várat épített. Azaz, építettünk, hiszen ott voltam, mint azt már említettem. Egyre többen hittek ugyanabban az álomban. Ezt onnan tudom, hogy egyre több kéz simogatott.

Én azóta járok iskolába, amióta az eszemet tudom. Méghozzá emberiskolába, nem ám csak kutyasuliba! Több intézményben is megfordultam, de a szívemet a TUDÁSVÁR ejtette rabul. Megfogadtam, amíg világ a világ, hűséges leszek mindenkihez, aki valaha itt segítő, jó szándékkal megfordult.

Teltek az évek. Ma már olyanokat mondanak, hogy nem is nézek ki annyinak, amennyi vagyok. Tanultam én matekot, pontosan számolok, tudom, mennyi az annyi, ha egy kutya tíz éves. A szaglásom azonban mit sem változott. Ugyanúgy megérzem a változás szelének illatát.

És most szomorú-szagot érzek. Meg közben hála- és büszkeség-szagot, ugyanakkor alázat- és elengedés-szagot. Kicsit megijedtem először, de nem, nem engem, hanem az álmot engedi el „Anya”. Azt az álmot, amit megvalósított, ami idáig rengeteg embergyereknek adott.

Olyan szabadlélek fajtából való ő, mint én is… És amiben hisz, azért árkon, bokron elindul. Sőt, az árokból, bokorból szélárnyékot csinál. De ő is jó matekból, és tudja, mit jelent 8 év a magyar oktatási rendszer szélárnyékában…

8 év alatt megtanultam „Anyától”, és már én is….

„Hiszem, hogy minden kisgyermek jó valamiben. Hiszem, hogy a tanulás pozitív energiákat szabadít fel. Hiszem, hogy a mozgás jótékony hatással van a tanulásra. Hiszem, hogy a tanulás barát és nem mumus. Hiszem, hogy a pedagógus bátorítása adja meg a lendületet a gyermeknek. Hiszem, hogy összefogással bármin lehet változtatni.”

A fentiek ismeretében már értitek, hogy miért kezdtem azzal, hogy kutyakötelességem szólni:
A tudásvár ajtaja végleg bezár.

2025. JÚNIUS 13-ÁN 16 órától SULIZÁRÓT TARTUNK, ahova MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! Mindenkit. Gyertek❣️

Barbi, a sulikutya és Montz Andi

Varázslat ✨️
Kreativitás 🎨
ANYÁK NAPJA👩‍👦
T U D Á S V Á R 🏰
Együtt töltött idő 💞

Hálásan köszönjük a programot, az élményt, Jázmin Gipsz Box Shop - Karsai Anita❣️