Mesevár Családi Bölcsőde

Kedves Szülők!

Ez a legutolsó bejegyzés ezen az oldalon.

Ez úton szeretném bejelenteni, hogy a Mesevár családi bölcsőde, közel 26 év működése után végleg bezárja a kapuit.
Amikor még pár hete gondolatban, erre a bejelentésre készültem, azt hittem, hogy megkönnyebbüléssel fogom ezt leírni...de ez most nem így van... 😪💔 Nagyon vegyes érzésekkel búcsúzom.
Egy gyermekkori álmomat valósítottam meg a bölcsőde működtetésével, és ez a hosszú út, most beteljesedve a végéhez ért.
A döntésemet abból az elhatározásból hoztam meg, mivel felettem is eltelt az idő, és nyugdíjba vonulok.
Szeretnék nyugodt, békés éveket tölteni a családommal, és a nem régen született, imádott kisunokámmal.
Azt is látom viszont, hogy a saját korosztályom tekintetében, nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy "CSAK" nyugdíjasok legyenek, így még én sem tudok távolabbra tervezni.
Sokáig gondolkodtam azon, hogy nyugdíj mellett is folytatom valamilyen formában a vállalkozásomat. Azonban fájó szívvel be kellet látnom, hogy a jelenlegi helyzetben, az érvényes működtetési feltételeknek való megfelelés, és a napi felelősségteljes teendők elvégzése túl sok terhet jelent, amit már nem vagyok képes tovább cipelni. Úgy tudom, hogy az országban az elsők között voltam, aki ezt a jellegű szolgáltatást elkezdte, és aki ilyen kitartóan működtette 26 éven át. Olyan sok minden történt ennyi idő alatt...
Azt gondolom, hogy nagyon kevesen mondhatják el magukról az életük során, hogy valóra tudták váltani azt a munkát, amit megálmodtak maguknak. Én ebben a tekintetben elégedetten távozom.
Rengeteg küzdelem, csalódás, kihívás, könny, kitartás, de sokkal több öröm, mosoly, hála, és végtelen szeretet kísért el ezen a hosszú úton.
Köszönöm szépen a bizalmat, a mosolyt, a hálát amit kaptam a mindennapokban.
Nyugodt szívvel búcsúzom, mert mindennap úgy hajtottam álomra a fejem, hogy mindent megtettem, amit csak tudtam, és a legtöbbet hoztam ki magamból.
Kicsit titkon azért reméltem, hátha akad majd olyan utódom, aki az én helyemet méltón majd átveszi.
Azonban a szolgáltatás iránt érdeklődők hamar szembesültek azzal, hogy a gyermekszeretet önmagában még nem elegendő egy ilyen szolgáltatás működtetéséhez.

A továbbiakban mindenkinek azt kívánom, hogy lássák olyannak a gyerekeket, ahogy én látom őket minden nap.
Náluk szebbet még Isten nem teremtett a világra...🥰😇

Ne feledjétek: "A GYERMEK NEM A GAZDAGSÁG TÁRGYA,
HANEM MAGA A GAZDAGSÁG ! "

Szeretettel búcsúzom: KÖSZÖNÖM!

JÁGER EMESE 🙏💝

🥰👼🌷🌞

HA KÖZÖSSÉGBE KERÜL A GYERMEK……..

Az újszülöttek a betegségekkel szemben kisebb-nagyobb védettséggel rendelkeznek, amit az édesanyától a méhen belül kapnak. Az anyatejes táplálással szintén jutnak a szervezetükbe a betegségekkel szembeni ellenállást fokozó anyagok.
Ezeknek a védőfaktoroknak a mennyisége idővel csökken, és szükség van arra, hogy a gyermekek kialakítsák saját védekező anyagaikat, vagyis, hogy erősödjön az immunrendszerük.
Az immunrendszer érésének sajátos módja, hogy bizonyos számú betegségen a gyermekeknek át kell esniük ahhoz, hogy az ellenállásuk megerősödjön.
Ha a gyermek közösségbe kerül, akkor ez a folyamat természetes módon bekövetkezik, hiszen a közösségben mindig lesz olyan gyermek, aki valamilyen betegséget okozó kórokozót hordoz, vagy beteg, és azt átadhatja társainak.
Mivel a legtöbb kisgyermekkorban előforduló betegségnek van lappangási ideje,- ami azt jelenti, hogy a gyermekben már ott van a kórokozó, de még nem látszik rajta a betegség-, ezért a közösségbe kerülő gyermekek esetében nincs lehetőség arra, hogy a betegségeket elkerüljük. A fentiek értelmében ez nem is célszerű. A közösségbe kerülő gyermekek esetében évi 8-10 hurutos betegség, és 2-3 hasmenős-hányós periódus teljesen átlagos, nem jelenti azt, hogy a gyermek „beteges”, vagy, hogy kórosan „gyenge az immunrendszere”.
Fontos, hogy ezzel a szülők, a bölcsődei gondozónők, és óvónők is tisztában legyenek.
A legtöbb európai országban a láztalan, hurutos, köhögős gyermeket beengedik a közösségbe, ha az általános állapota jó. Ez nálunk is követendő példa kell, hogy legyen!
Hosszabb távú célként kitűzhetjük, hogy a kisgyermekeket gondozó intézményekben legyen orrszívó-a megfelelő higiéniai szabályok betartásával-, így a náthás gyermekek minden bizonnyal sokkal gyorsabban gyógyulnának.
El kell érnünk azt is, hogy a gyermekeket aszerint engedjük be, vagy tiltsuk ki a közösségből, hogy milyen az általános állapota, vagy, hogy a többiekre nézve erősen fertőző betegségéből (pl.: bárányhimlő, ótvar…) gyógyult-e.
Ne az orvosi igazolás legyen a belépő, hiszen az orvos az esetek igen nagy részében a szülőtől tudja azt, hogy a gyermeknek volt-e még láza, hasmenése…stb., és ennek megfelelően adja ki az igazolást. Ezzel szemben a szülő, és adott esetben a gondozónő, vagy óvónő folyamatában látja a gyermek állapotát.
Megfelelő szülő-pedagógus párbeszédre kell törekedni valamennyi gyermekeket gondozó intézményben!

Lájk, akinek ismerős...

Gyerkőcökkel Suttogó: „A gyerek akkor érzi biztonságban magát, ha meg vannak húzva a határok” Pribránszki Marianna viselkedéspedagógus, tehetséggondozó, azaz a „gyerkőcökkel suttogó” több száz szülőnek segített megoldani a nevelési problémáit. Interjú.