05/05/2020
Vérehulló fecskefű
Nem védett növény de, a népi gyógyászatban régóta használják gyógyításra. A Szentendrei-szigeten bármerre néz az ember megtalálni, kertekben, réteken.....
Nevének eredetét az alábbiakban olvashatjátok:
fecskef J: Ranunculus ficaria (MF. 371); Chelidonium majus (MNöv. 58).
R. 1577 k.: fechke fw ’meregh gyözeo fw’ (OrvK. I: 128b), 1578: Herbarium
179, 1588: FrankHasznK. 19, 1590: SzikszF. 8. N. ÚMTsz. 2: 281: Privigye vid.
| Gyógyn. 44: Csíkszereda | SzegSz. | 1838: Tsz. 117: Székelyföld | MNy. 4: 31:
306 Rácz János
Réty, Hétfalu | Kovács 17: Szigetköz | NyIrK. 1: 156: Szatmár: Fels2bánya. A XVI.
századi európai botanikusok a salátaboglárkától, a Ranunculus ficariától a Magnus
jelz2vel különítették el és különböztették meg a vérehulló fecskefüvet ’Chelidonium majus’. Az alkimisták azt képzelték, hogy a növényt különböz2 módon
összetörve vagy péppé zúzva általa megtalálták a bölcsek kövét, és így az okkultista tudomány lelkes hívei átalakították a Chelidonium szót Coeli donum alakra,
ami azt jelenti: ’az égb2l jött’. A saláta boglárka ’Ranunculus ficaria’ vagy a vérehulló fecskef9 ’Chelidonium majus’ régi és mai nyelvjárási fecskef elnevezése minden bizonnyal Melius tükörfordítása a német Schwalbenkraut (Herbarium
179) szóból. A név magyarázata Melius szerint az, hogy „a’ fetskéc a’ fioc Ðremét
ezzel gyogyittác”. Váli (183) is írja 1759-ben, hogy „fetske f9nek hívják a’ Magyarok, mert a’ fetskék az újonnan ki-költött fiaiknak szemeit ezzel világositjak”.
Nadányi (Kerti dolgoknak le-irása. 398) Theophrastos nyomán más magyarázatot keres: „akkor virágzik zxldellik mikor a’ fecske meg-jx, mikor elmégyen
penig akkor Ðzokott hervadni”. Török János „Orvoskönyv lovak orvoslása” cím9
1619 el2tt megjelent munkájában a következ2ket írja (1272): „Celidonia, mert
mikor az feczke haza iü, akkor nö eö és akkor el uesz, mikor el megiön”, de azután
2 is meger2síti a másik névmagyarázatot: „a feczke ezzel a füuell fianak szeömet
meg giogitaua”. Ezek a névmagyarázatok Plinius (24: 79) állítása alapján ismétl2dnek, aki szerint kiszúrt szem9 fiatal fecskéknek ez a növény visszaadja a látását.
A középkorban (a Hortus sanitatisban és más receptkönyvekben van nyoma)
a vérehulló fecskef9 nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert2zések
és más szembetegségek esetén.
Simai Ödön másképpen fejtené meg (Nyr. 31: 138): „a fecskef9 hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml2cskéi csaknem hasonlók a repül2 fecskéhez”. Ezt szó szerint
idézi Kováts Mihály M9szótárából (Buda, 1845. 200 l.). Kézenfekv2 az a magyarázat is, hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével,
vagy az, hogy a hosszan elkeskenyed2 levél a fecske farkához hasonlítható.
Akárhogy is, már a görögök is ismertek egy fecskefüvet, a gör. Chelidon
szó ’fecske’ jelentés9 [> gör. chelidónion (Theophrastos, Dioscorides)], bár a görögök minden olyan növényt chelidoniumnak hívtak, amely kihajtott vagy virágzott
a fecskék megérkezésekor. Ebb2l a szóból származik a lat. chelidonium, chelidonia (Plinius 25: 50; 26: 87) növénynév. Más európai nyelvekben is a fecske
állatnévvel képzett a növény neve; vö. R. 1596: cs. wlastowí nik, gör. chelidon
mega, ol. celidonia maggiore, sp. celiduentia, fr. chelidonie (KamHerb. 205A),
r. rîndunD: ’Cyanchum, Vincetoxicum off.’, poala-rîndunicii ’Convolvulus’, cuibulrîndunicii ’Neottia nidus’ (DRM. 2:429), ném. Schöllkraut (LWb. CS0394), cs.
vlastovi ník vEtši, szlk. lastovi ník vä ší (Weeds 402), fr. herbe aux hirondelles
’Chelidonium’ (FMF. 365).
A vérehulló fecskef nek akár a levelét, akár a szárát szakítjuk le, sárgásvöröses nedv szivárog ki bel2le, mert minden része tejedényeket tartalmaz, innen ered a vérehulló név. Metaforikus igenévi jelz2s terminus. A magyar írásbeliségben korai fölbukkanású az el2tag; vö. 1560 k.: vérejáró f ’Celidonia’
(GyöngySzt. 4289). A nyelvjárásokban is vérrel harmatozó f (Nyr. 4:123),
vérhullatóf , vérehulló (MNöv. 58).
Madárneves összetételek a növénynevek terminológiájában III. 307
A Chelidonium majus a matyó néphit szerint olyan növény, mely felnyitja a leger2sebb zárat. „Olyan f9 ez, hogyha a ló a réten véletlenül hozzáér,
egyben kinyílik a béklyó a lábán, vagy ha bezárt kapu felett kétfelé szakítják,
az is könnyen felpattan magától” (NéprÉrt. 1913: 244). „A székely vagy oláh
nép tenyerében vágva kinyit minden zárt, még ha 100 mérföldre lenne is”
(TermTudKözl. 28: 202). Nógrád megyében, Ipolylitkén az is a neve, hogy minden zárt feltör f (Nyr. 4: 123). Egy régi forrás (1698/1703; MedBorb. 129) is
így tudósít: „hogyha szent Péter napján napfeljütte el2tt kiássa, vele hordozza,
lakatot, békót lehullat, s2t rabot szabadít, ha érteti véle és az lánczot megoldja;
próbáld, ha nem hiszed”. Erre utal vasf (Ethn. 48: 158) elnevezése is.
A Nyugat-Dunántúlon a fecskef9 cinadonna neve (Kovács 17) többfelé ismert
(pl. Rábagyarmaton cinaduna [Nyr. 73: 396], cinadó, cinadónia-gódirc [MNöv.
58]), ez a latin Chelidonium név eltorzítása. A nyelvjárásokban meg2rz2dött név
már 1807 el2tt szerepel Diószegi és Fazekas dátum és nyomda feltüntetése nélkül
kiadott Jelentésében: Tzinadonia ’Chelidonium’ (Julow 402), s2t még sokkal korábban, 1584-ben Clusius nomenclatorában cynadonya ’Chelidon. maius’ (NomPann.
67), 1683-ban egy magyar orvosi kéziratban cinadonia ’Chelidonium’ (Nyr.
40: 109).
Forrás: Magyar Nyelvőr – 126. évfolyam 3. szám, 2002. július–szeptember
