29/05/2026
Futunk. Minden reggel. Az első pár nap lazán ment, aztán a hetek óta tartó napi két kilométer és a közelgő események izgalma már egyre kevésbé játékos hangulatú. Azért persze viccelődünk közben és pacsizunk a szembefutó társakkal.
Hajrázunk egymásnak, ha látjuk, hogy a másik éppen kifogyni készül a szuszból. De együtt érezzük, hogy valami más felé tartunk, mint eddig. Hogy valami megváltozik a megtett kilométerek, az erőfeszítés által.
Önmagunkkal a legnehezebb versenyezni; mindig csak egy picit erősebbnek, kitartóbbnak, pontosabbnak lenni. Már csak párat kell aludni és elindulunk, megmérettetünk.
A Waldorf Olimpia a Waldorf lét közepe, szíve. Minden alsóbb osztályos erre készül a lelke mélyén és a későbbi évfolyamok is nosztalgikus mosollyal tekintenek vissza rá. Egyetlen egyszer nyíló virág ez, amit nem lehet megismételni. Igyekszünk hát méltón készülni rá. De nem csak futásban mérettetnek meg.
Birkózás, sprint, váltófutás, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés és éneklés mind részét képezik az Olimpiának. Az Olimpiának, ahova csak a mindenkori ötödik osztályosoknak és az őket kísérőknek van bejárásuk. Szerdán érkezünk, péntekig gyakorlunk, szombaton aztán ünneplőbe bújva a szülőkkel is osztozunk egy kicsit az élményen. Ünnep, emelkedettség, pontosság és tiszta, érthető utasítások. Együtt, egyként dobbanás. Majd az olimpiai számok és a záró ünnepség.
Ötödikes korukban a gyermekek 10-11 évesek. Szépek, kiegyensúlyozottak, hormonok által még alig érintettek. A közösség részének érzik magukat, de az egyéni felelősségtudatuk is kiforróban van. Pont úgy, mint az Ókori-Görögországban. Ezért ennek az időszaknak tananyaga a görögség és koronája a Waldorf Olimpia. Igyekszünk olyan testi, lelki, szellemi táplálékot adni számukra, ami nem csak jól „támasztja alá” őket, de tovább élhet, tovább nőhet bennünk, belső erőforrássá alakulva.
10/05/2026
04/05/2026
03/05/2026
26/04/2026
16/04/2026
14/04/2026
13/04/2026