Exweb Szegedi Tudományegyetem

A növényfelismerő alkalmazás bemutatása a szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/feszekbol_kiesett_baglyokat_fogadott_be_pedagoguskepzo_kar/2387787/

Fészekből kiesett baglyokat fogadott be pedagógusképző kar A fiókákat webkamerán át is megfigyelhetik az érdeklődők. A szülők éjszakánként ennivalót visznek a kicsiknek.

ExWeb Iskolatévé:
https://www.youtube.com/watch?v=tSohOB8ezxg

Az akác növekedésviszonyai az Alföldön, évgyűrűelemzés alapján Alföldi Erdőkért Egyesület XX. Kutatói Napja Püspökladány, 2012.11.09 Csókáné Dr. Szabados Ildikó

Egy remek program Deszken: http://www.golya.mme.hu/index.php?p=db&ksh=24077&nest_id=2407702

MME / Fehér gólya Online Adatbázis Tisztelt Látogató! A fehér gólya – online adatbázis oldalain lehetősége van a gólyafészkek adatainak megtekintésére (fészkek adatai, költési eredmények, megfigyelési adatok) és regisztrált felhasználóink részére adatok feltöltésére is. segítség az oldal használatáhozszabályzat

Együttműködő partnerünk:
http://knp.nemzetipark.gov.hu/

Zseniális alkalmazás az ExWeb fegyvertárában:
http://futurict.szte.hu/mobilecloud/phyto-novenyfelismeres/

Phyto – Növényfelismerés | FuturICT A Phyto projekt megalkotásakor a célunk az volt, hogy egy olyan, telefonokra írt, alkalmazást tervezzünk, mely segítségével a hétköznapi személyek könnyedén

„ExWeb Évgyűrű és klímaérzékenység modul”

Évgyűrű és klímaérzékenység vizsgálatok

A globális klímaváltozás napjaink egyik nagy kihívása, a folyamat azonban nagyon összetett. Sokan még ma is kétségbe vonják, mások pedig természetes dolgokat is a klímaváltozásnak tulajdonítanak. (Egy hűvösebb nyár, melegebb tél, egy márciusi-áprilisi hóesés, vagy egy nagyobb árvíz még nem tekinthető a klímaváltozás bizonyítékának.)

A klímaváltozás hatásai nem csak a világban, de még olyan kis területű országokban is, mint hazánk, igen differenciáltan jelentkeznek. Az elmúlt évtized kutatásai bizonyították, hogy az időjárási szélsőségeknél (amik mindig is voltak) sokkal jobb klímaváltozási indikátorok vannak. Ilyen lehet például a talajvíz tartós változása (az ország egyes részein), a talajok egyes változásai, vagy a növényzet bizonyos (esetenként trendszerű) változásai.

A növények közül a fák lehetnek azok, amelyeket a klímaváltozás egyik fontos jelzőiként hasznosítani tudunk. Ezek ugyanis hosszú időn keresztül egy helyen vannak, többségüket az emberi tevékenység klimatikusan alig befolyásolja (legfontosabb a vízellátottságuk természetessége), így növekedésüket a klimatikus és a helyi tényezők alakítják. Mindenki láthatta már, hogy a fák évgyűrűinek szélességei általában igen változatosak, ami jórészt az éves csapadék változékonyságára vezethető vissza. (Ha egy fa olyan helyen él, ahol a vízellátása folyamatosan biztosított öntözés, egy folyó közelsége vagy a sekély talajvíz miatt, akkor az évgyűrűk alig mutatnak változékonyságot.) Ez a tulajdonság alkalmas lehet arra, hogy ennek vizsgálatával el tudjunk készíteni egy speciális klímaérzékenységi térképet hazánkra.

Milyen vizsgálatokba lehet bekapcsolódni?

Ha lakóhelyed környezetében valahol kivágnak egy fát, készíts fotót annak évgyűrűiről. Fontos, hogy jegyezd fel a fafajt, mérd meg a pontos helyét (ha lehet GPS-sel, vagy jelöld be google earth-ön), írd le közvetlen környezetét (domborzat, kitettség, esetleges feltételezhető emberi hatás), a kivágás idejét, az évgyűrű-metszet hozzávetőleges magasságát.

Fontos tudni, hogy az alaposabb tudományos igényű (ún. dendrológiai) vizsgálatok mikroszkóppal történnek (mert sokszor csak ez teszi lehetővé az évgyűrűk pontos elhatárolását), és előírt magasságban vett mintákat értékelnek. A köznapi mintavétel azonban sokszor ezt nem teszi lehetővé, de nagyobb adatsűrűségével mégis komoly tudományos hátteret jelenthet.

A DEAK Zrt. a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve, az egyetemi hallgatók és kutatók közreműködésével valósítja meg a „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen” (TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035) c. projekt keretében az ExperiWeb alprojektet, melynek eredményeképpen egy tudományos virtuális közösségi tér és az azon keresztül lefolytatott kísérletek, kutatások megvitatása, innovatív csoportmunka kialakulása várható.

A Szegedi Tudományegyetemen évek óta készülünk arra, hogy olyan innovatív kutatási programokat indítsunk, ill. azokat támogató felületeket hozzunk létre, amely egyetemi kutatók, középiskolai tanárok és középiskolai diákok közös tudományos tevékenységét támogatja.

Olyan kutatási tevékenységre gondoljunk, amelyek lényege, hogy sok kicsi, jól szétosztható részfeladat elvégzése szükséges az új érték, az új ismeret létrehozásához. Ez várna a diákokra, miután a kutatók által instruált tanáraik felkészítik őket, hogy alkalmassá váljanak az adott feladat elvégzésére. Sok esetben ehhez saját eszközöket vesznek igénybe, így egyfajta „szétrobbantott laboratóriumként” tudnak szolgálni.1 Az új tudományos eredmények elérése közben a diákok tanulnak is (előtte, közben, utána), és megismerkednek a tudományos kutatás természetével, rutinjaival – s még közösségi élményeket is szereznek.

2013 őszén (az Experiweb projekt részeként) két kisebb természettudományi kísérleti projektet indítunk el, és ezek tapasztalatai alapján tervezzük – siker és elfogadottság esetén – kiterjeszteni a programot.

A nyitó Évgyűrű-vizsgálatok és klímaérzékenység program kivágott fák évgyűrűinek fotózását és elemzését célozza meg (egy oldalas leírását mellékeltük). A programba bevont tanároktól és diákoktól minimális figyelmet és időt igénylő kutatás messzemenően alkalmas lehet arra, hogy teszteljük a kapcsolattartást, a feladatkiosztást és a részeredmények összesítését szolgáló Webes felületet, Palaestriát (két oldalas leírását mellékeltük).

A programot elindító egyetemi kutatók szeptember végén szerveznek a program iránt érdeklő természettudományi szaktanárokkal egy rövid megbeszélést a Szent-Györgyi Albert Agora Informatoriumában. Valamennyi szegedi középiskolát szeretnénk bevonni egy novemberben induló újabb kutatási témába, amely szintén a fákkal lesz kapcsolatos (nagyvárosi környezetben élő fákkal).

A programban való részvételhez szükséges néhány órát rendhagyó óra, szakkörök formájában, akár a közösségi-közhasznú tevékenység részeként biztosítani lehet. Bízunk abban, hogy a program érdekessége, hozadékai messzemenően több pozitívumot jelentenek, mint az a csekély idő, amit a bekapcsolódásra kell fordítani.

Tisztelettel kérjük, - amennyiben iskolája a célokkal egyetért, és részt kíván venni a programban -, hogy delegálja iskolájának illetékes természettudományi szaktanárát a szeptember végi megbeszélésre, aki érdeklődését vagy tantárgyait tekintve a legközelebb állhat a fent ismertetett programokhoz.

A programra jelentkezni és további tájékoztatást kapni a következő elérhetőségeken lehet: Minkó Mihály - program koordinátor, email: [email protected], mobil: 30-550-4335..