Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola

i szakközépiskola Szegeden történő beindítását a térség vízügyi szakemberigénye indokolta. Az új iskola előkészítő-szervező munkálatai, valamint az útkeresés, a város nagy tradíciójú iskoláival való kapcsolatteremtés kiépítése dr. Török László igazgató és dr. Valkusz Pálné igazgatóhelyettes nevéhez fűződik. A kezdettől fogva működő - de az évek során profiljában módosuló - gimnázium és vízügyi szakközépiskola előbb óvónői szakközépiskola, majd ennek megszűntével pedagógiai szakközépiskolai osztállyal bővült. Színesebbé, változatosabbá t***e és teszi a diákok életét csakúgy, mint a tanári munkát. A nemek szerinti összetételt is kedvezően befolyásolta, hiszen a vízügyi (majd műszaki) szakközépiskolás fiúk mellett minden évfolyamon ott voltak az óvónői (pedagógiai) szakközépiskolás lányok, illetve a koedukált gimnáziumi osztályok. Az iskola épületének szűkössége meghatározta a mindenkori tanulólétszámot, mert míg az 1964/65-ös tanévet 15 osztályban 511 tanuló kezdte el, addig a jelenlegi 19 osztályban 586 diák tanul. A tárgyi feltételek alakulásánál lényegesen kedvezőbb a kép, ha a személyi feltételek változásait nézzük meg: az elmúlt négy évtizedben a tantestület létszáma közel megduplázódott, így egyre több lehetőség nyílt a tanulókkal történő differenciáltabb foglalkozásra. Az iskola működésében az első tartalmi változás az 1974/75-ös tanévben következett be: ekkor kezdte el tanulmányait az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az ezt követő 14 évben több mint 4OO-an szereztek középfokú óvónői képesítést. tanévben iskoláztuk be az első testnevelési osztályos tanulókat (szakosított testnevelési tantervű gimnáziumi osztály), ennek az osztálytípusnak a működése azóta folyamatos. Az itt végzett kiváló sportolók, edzők és testnevelő tanárok sora igazolja, hogy szerencsés döntés volt a testnevelési tagozat beindítása. A 8O-as években a vízügyi képzés rendszere módosult: az 1985/86. tanévben kezdődött mind a területi, mind pedig a települési vízgazdálkodási ágazatban a technikusképzés. Az 1991/92. tanévtől a képzés egységesedett, majd pedig az 1993/94-es tanévtől az igényeknek megfelelően a vízügyi képzés környezetvédő technikusi szakkal bővült. Itt öt éven keresztül a tanulók a vízügyi szaktárgyak mellett környezetvédelmet is tanulnak. Az 1989/9O. tanév ismét változást hozott: az óvónői szakközépiskolát felváltotta a pedagógiai szakközépiskola. Ez az osztály olyan általános alapképzést illetve szakmai képzést biztosít, amely egyrészt alkalmassá teszi a tanulókat arra, hogy tanító- és óvónőképzőben, főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat, másrészt pedig lehetőséget ad arra is, hogy az óvónői és iskolai munkához szükséges szak alkalmazotti végzettséget a 13. évfolyamon megszerezzék. Az 198O-as évek végétől, 9O-es évek elejétől megnőtt az érdeklődés a gimnáziumi képzés iránt, ezért az iskolának itt is alkalmazkodnia kellett a megváltozott társadalmi igényekhez. A gimnáziumi osztályok népszerűsége annak is köszönhető, hogy az általános műveltség alapjául szolgáló ismeretek mellett a diákok speciális, az önálló életkezdéshez, a munkába álláshoz is segítséget nyújtó ismereteket kaptak. Így kapott nagyobb súlyt először a gépírás, majd az informatika, a számítástechnika és az idegenvezetés. Ezeket, a tantárgyakat III-IV. évfolyamon a fakultáció keretében tanulták a gimnazisták, és mindenki számára adott volt a lehetőség, hogy az érettségi vizsgával egy időben sikeres záróvizsgát tegyen. Az intézményünk életében jelentős esemény volt az 1983-as névadás. Felmerülhet a kérdés: miért éppen a "legnagyobb magyar" t választotta névadójául az intézmény? Nos, erre válaszul több érvet is fel lehet hozni. A több képzési profillal rendelkező iskola jelképezheti Széchenyi életművének sokoldalúságát is, arról nem is beszélve, hogy a magyar gróf munkásságában is fontos helyet foglal el az oktatás-nevelésnek a "kiművelt emberfők sokasággá" t létrehozó, a nemzet felemelkedését jelentő szerepe, ezzel is mintegy megerősítve az iskolában folyó pedagógiai szakképzés létjogosultságát. Az épület falai között képzett környezet- és vízgazdálkodási technikus tanulók méltó elődjüknek tekinthetik a magyarországi folyószabályozás és ármentesítés szellemi irányítójaként is számon tartott főnemest. A régió egyetlen és kiemelkedő sikereket elért testnevelés tagozatos gimnáziumi osztályába járó diákok pedig a magyar testkultúra és versenysport egyik első hazai kezdeményezőjeként emlékezhetnek Széchenyire. A névadás tehát nemcsak egy egyszerű adminisztratív lépés volt az intézmény történetében, hanem jelentősen hozzájárult az identitás megteremtéséhez, és közösségformáló erővé is vált, mint ahogy ezt az elkövetkezendő évek eseményei bizonyítják. Iskolánk hagyományos testnevelés és sportoktatása 1998-tól egy új osztállyal bővült: az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ-ban) is szereplő sportszervező-, menedzser szakképző 13. évfolyammal. Ezt a lehetőséget főként a testnevelés tagozatos gimnáziumi osztályban érettségizett tanulóink számára szeretnénk felkínálni, így egy érdeklődési körüknek megfelelő szakma megszerzésével hagyhatják el iskolánkat és folytathatják felsőfokú tanulmányaikat. Az új képzés beindításával iskolánk osztályainak száma 19-re emelkedett, a tanulólétszám pedig a korábbi 530-550-ről 580-600 főre. A testnevelés tagozatos gimnáziumi osztályban a hagyományosan sok sikert elérő atlétika, kézilabda, női torna mellett új önálló szakcsoportként a labdarúgást is beindítottuk. Az elért eredmények visszaigazolták a tagozaton folyó szakmai munka magas színvonalát: az Országos Diákolimpiákon megszerzett helyezések alapján iskolánk az ország középiskoláinak rangsorában az ötödik. Az általános gimnáziumi tagozaton érettségizett tanulóknak lehetővé tettük az iskolánkban folyó 13. szakképző évfolyamokra (pedagógiai asszisztens, sportszervező-, menedzser) való jelentkezést. A szakmaszerzést könnyítendő szerveztük meg a 11. és 12. évfolyamon a pedagógiai alapismeretek és sportszervezés fakultációs foglalkozásokat. Mivel főként e tagozaton népszerű a számítástechnika fakultáció, iskolánk felvállalta, hogy - az érettségit követő vizsga teljesítése esetén - számítógép-kezelő (-használó) képesítést szerezhessenek tanulóink. A pedagógia szakképzés is szilárdan beépült iskolánk változatos profiljai közé. Az itt érettségizett tanulóink többsége elvégzi a 13. évfolyamot, s a pedagógiai asszisztens szakképesítés megszerzését követően a szakirányú felsőfokú továbbtanulást választja. Az osztálytípus sajátossága a magas színvonalú művészeti nevelés, melynek eredményeként tanulóink, ének- és zenekarunk számos művészeti, kulturális rendezvényen öregbítették iskolánk hírnevét. Talán ennek is köszönhető, hogy az osztályba kerülés iránt nemcsak a városban, hanem a régióban is töretlen az érdeklődés. A vízügyi képzés – a gazdaság és munkaerőpiac változásait követve – többször is megújult az utóbbi években. Jelentős eredmény volt a környezetvédelmi oktatás felvétele, így a környezetvédő-vízügyi technikusok képzése, majd az OKJ módosításával összhangban, az intézményünk hagyományainak és adottságainak leginkább megfelelő környezet- és vízgazdálkodási technikusi szakmai program kidolgozása és elindítása. Fontos döntés volt iskolánk részéről továbbá az is, hogy a szakmai orientációt és szakmai alapozást már a 9-12. évfolyamon elkezdik tanulóink, így az érettségit követően – a sikeresen elvégzett 13. évfolyam után – egy év múlva technikusi-képesítő vizsgát tehetnek. Az intézményünk jellegét jelentősen meghatározó humán és műszaki szakközépiskolai oktatásunk minőségét jól jellemzi az a tény, hogy a hasonló profilú középiskoláknak a szakmai tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítménye alapján felállított sorrendjében pedagógia szakközépiskolai képzésünk a harmadik, vízügyi képzésünk pedig a második az országban. Diákjaink és szakmai oktatóink elismeréseként értékeltük azt is, hogy az 1997/98. tanévben iskolánk rendezhette meg a vízügyi tanulók Országos Szakmai Tanulmányi Versenyét (OSZTV-t), a 2001/2002. tanévre pedig mi kaptunk felkérést a pedagógiai OSZTV lebonyolítására. A központi szándéknak megfelelően intézményünkben is egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk adni az oktatás mellett a nevelési tevékenységnek. Ennek érdekében bővült tantestületünk ifjúságvédelmi felelőssel és szabadidő szervezővel, akiknek felelősségteljes munkája, tanulóinkkal való törődése egyre inkább nélkülözhetetlen a szaktárgyi tudás átadása mellett a nevelési feladatokat is felvállaló középiskola számára.