SZTE BTK Vallástudomány

Tudtad, hogy a XX. század elején Belgiumban nem nevezték ki a kor legismertebb vallástörténészét rendes egyetemi tanárrá, mivel az ókori vallástörténeti kutatásaiba a kereszténység történetét is beemelte?
Mi zavarta ennyire az egyházat a vallástörténeti kutatásokban? Miért döntött úgy aztán ez a kutató, hogy magánkutató lesz és nyarait Rómában tölti?
Franz Cumont, a XX. század első felének egyik legismertebb vallástörténészéről eddig nem volt magyar nyelven olvasható biográfiája. Ezt a hiányt pótolja az alábbi cikk, amelynek folytatása hamarosan megjelenik:

https://ujkor.hu/content/franz-cumont-es-a-romai-vallas-kutatasa-a-19-20-szazad-fordulojan-i-resz

Máté-Tóth András professzor vallásszociológiai jellegű monográfiája Jehova tanúinak magyarorsági helyzetéről hamarosan megjelenik a Gondolat kiadó gondozásában.
A kötetről részletesen lásd Máté-Tóth András substack oldalán:

https://mtandras.substack.com/p/jehova-tanui-magyarorszagon

Christopher Nolan filmje lázban tartja a világot. Újra a közbeszéd része lett az ókor, az ókori irodalom és ezáltal az ókor istenei, vallási hagyományai is.
Nolan filmjének sajátossága, hogy az istenek alig jelennek meg benne: csupán a bagolyszemű Pallasz Athéné, Zeusz lánya, a bölcsesség istennője jelenik meg, mint Odüsszeusz pártfogója, csendes, mondhatni néma kisérője és egyféle elkerülhetetlen lelkiismerete. Athéné szerepe a film utolsó jeleneteiben válik egyértelművé: a vezeklés, a bűnbocsánat, a megbánás-történet utolsó jelenetében, amikor michelangelo-i Ádám-Isten teremtéstörténeti érintéssel Athéné és Odüsszeusz (isten és ember) szinte eggyé lesz.
Nolan filmjében a többi isten csak a világ rendjét, a szokásjogot határozza meg: Zeusz törvénye a vendégfogadásban, könyörületességben jelenik meg, Poszeidón a tenger iránti tiszteletben, ám semmilyen formában nem kommunikálnak az emberekkel.
Homérosz korában és a későbbi korokban, amikor az egykor szóban terjedő eposzt írásba foglalták, majd kanonizálták az istenek viszont nagyon is élő jelenvalóságban voltak részesei az ókori görög ember életének. Kétségtelenül, nem mindenkinek (lásd Jan Bremmer ókori görög ateizmusról szóló tanulmányát).
Az Odüsszeia hemzseg az istenektől és a vallási hagyományoktól, rituálék sokaságát olvashatjuk a homéroszi szövegben.
Devecseri Gábor fordításában mintegy 630 alkalommal szerepel az "isten", "isteni", "istenek" fogalom és felsorolni is nehéz az isteni lények sokaságát, amely megjelenik a 24 énekben (Amphitríté, Apollón, Arész, Artemisz, Atlasz, Boreász, Éliosz (Héliosz), Démétér, Eurosz, Hádész, Hébé, Héphaisztosz, Leukotheé, Létó, Kérek, Kháriszok, Ókeánosz, Poszeidón, Phorküsz, Perszephóné, Próteusz, Thémisz, Zeusz).

Az istenek szerepéről az Odüsszeiában és a homéroszi irodalmi világban Wolfgang Küllmann írt jelentős tanulmányt 1985-ben.

https://www.jstor.org/stable/pdf/311265.pdf

Vallástudomány és szabadbölcsész hallgatóink a diplomaosztón.
Gratulálunk tanulmányaikhoz és sok sikert kívánunk a további szellemi és emberi kalandokhoz.

A hit fogalmának változatos aspektusairól beszélgetett Máté-Tóth András, Gyenge Zoltán professzorok és Laczkó Sándor, a Lábjegyzetek Platónhoz sorozat új kötetének szerkesztője.

https://arts.u-szeged.hu/hirek/szte-btk-2026-julius/hit-nem-tudas-hianya?objectParentFolderId=24891

A Szent X. Piusz Papi Testvérület kiközösítésének hátterét foglalja össze az alábbi interjúban Máté-Tóth András egyetemi tanár, akinek további gondolatait az alábbi linken követhetik:

https://mtandras.substack.com/p/kikozositettek-az-sspx-testveruletet

Máté-Tóth András professzor májusi előadása Kolozsváron sebzettség vallás és irgalom témájában.

Az előadás megtekinthető online az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=BpJI8VYYZPI&t=217s

87 éves korában elhunyt Carlo Ginzburg, a mikrotörténetírás atyja.
Legendás, 1976-os monográfiája (A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe) a mikrohistoriográfia egyik paradigmatikus műve lett, ugyanakkor egyedülálló forrása és mintaelemzése az újkori ember vallási világképének, sajátos vallási interferenciáinak. Domenico Scandella (azaz Menocchió) perében és élettörténetében az újkori, 16. századi nyugati európai ember sajátos vallási világképeinek, egy utazó, egy világra nyitott embernek a története kerül bemutatásra, egy olyan esettanulmány, amely ugyan ritkaság számba ment az újkorban, mégis nagyban árnyalja a korszak vallásosságáról alkotott képünket.
Ginzburg munkáját gyakran emlegetjük a szegedi Vallástudományi Tanszék újkori vallástörténeti óráin.
Munkássága jelentős nyomot hagyott a kortárs összehasonlító vallástudomány területén is:

https://www.balzan.org/wp-content/uploads/2024/07/Ginzburg_Overview-2018.pdf

A XX. század második felének (az Eliade utáni kritikai vallástudománynak) az egyik kiemelkedő vallástudósa volt Jonathan Z. Smith (1938-2017). Tanulmányai rendszerint kritikus gondolataival és a kánont megkérdőjelező, eredeti felvetéseivel váltak ismertté.
A kortárs összehasonlító vallástudomány egyik úttörője volt, akinek köszönhetően az Eliade féle ahistorikus jellegű komparatív vallástörténet módszertanát lassan, de biztosan elhagytuk.

Tegnap egy maratoni vizsganapon BA és MA hallgatóink sikeres záróvizsgát tettek és szakdolgozatukat megvédték. Szóba került többek között a török állam emlékezetpolitikájának vallási aspektusai, a kontempláció, az emberáldozatok, a sátánizmus és az indonéz hallgatók magyarországi vallásgyakorlata is. Igazi vallástudományi kavalkád.
Gratulálunk minden hallgatónknak, sok sikert kívánunk nekik!