Német Ildikó kineziológus

🧚👼Tapasztalom és egyetértek.

EnsoulCoach -Holisztikus Life és Business Coach- Dr Juhász Tímea

Zentai Anna szavaival búcsúzva 2025-től boldog, csodás teremtésekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! 💫🎆🎊

Jóslatok, rémhírek, negatív jövendölések…

Éppen ma összegeztem, hogy az elmúlt 25 évben eddig – őszintén és szó szerint értendő: többszáz (!) olyan esettel találkoztam, amikor valaki azt panaszolta el, hogy évekkel ezelőtt egy asztrológus, vagy jós, vagy bármilyen spirituális tanácsadó azt mondta neki, hogy az ő életében nincs benne az, amire vágyik, neki az nem fog összejönni, soha nem lesz meg – aztán persze, meglett, sőt, már régóta megvan. Nagyon gyakoriak azok a kijelentések, hogy “neked soha nem lesz normális párkapcsolatod”, illetve “neked nem lesz gyereked” stb. (Hogy ez mennyire káros, azt inkább nem minősítem, most a miértekről szeretnék írni.) Több közeli ismerősöm is házasságban, egy, vagy több gyermekkel él azóta, pedig ilyen jóslatokat kaptak több évvel, vagy évtizeddel ezelőtt.

Sok éve írok én is azokról az alapvető univerzális törvényekről és megoldásokról, amik az efféle negatív jóslatokat megcáfolják, mégis, sokaknak nem megy át, hiszen nem elég valamit elolvasni, amíg nincs arról személyes tapasztalat és ezt meg is értem. Mindenesetre azért jelzem: mindent leírtam már az utóbbi 12 évben, ami a negatív jóslatokat eleve megcáfolja. De nézzük konkrétan, hogy miért!

Az elmúlt generációkban, bár jelen voltak ezoterikus tanok, ezek mégsem voltak valóban ezoterikusak, hiszen akkor nem jutottunk volna ide. A valódi ezotéria és a valódi spiritualitás nem jósol és nem mond meg előre gyakorlati történéseket és nem is erről szól. Eleink egy adott tudatossági szinten tudták csak értelmezni azokat a rendszereket, amik elérhetőek lettek, így az asztrológiát is (ami sok évszázados manipuláció eredményeként lett az, ami most), a Tarot kártya rendszerét és sok más rendszert. Ezeket jóslásnak hitték, pedig valójában komoly önismereti rendszerek, de amíg az ember nem érik meg ezek használatára és tiszta értelmezésére, addig a fentiek szerint rontja el újra és újra az egészet…

Írtam többször arról, hogy ma már tudományos kutatások is eljutottak oda, hogy tudhatja az ember, hogy ő maga a teremtő, nem külső erők hatnak rá, minden a láthatatlanból indul. De amíg ezt eleink nem tudták, addig külső tényezőkre hárították a történéseket és nem tudtak másképp értelmezni, csak egy alacsonyabb tudatossági szinten. Sokan vannak így még ma is. Aki nem tanul, nem ismer meg, vagy nem elég mélyen – az bocsátkozik jóslatokba és hárít külső tényezőkre ahelyett, hogy önmagán dolgozna és a saját rendszerét, mátrixát, tudatalattiját tenné rendbe.

Nem lehet eléggé ismételni azt a régi mondást, hogy “az asztrológia a királyok tudománya” – hiszen még mindig nem értjük! Ez továbbra sem azt jelenti, hogy megmondjuk, mi lesz veled és akkor hű, de királyok vagyunk! (Valahol itt tart a mai átlag spiri ember). Azt jelenti, hogy ha én az életem és az erőim ura, irányítója, tehát királya vagyok, akkor tudom valójában a javamra fordítani a csillagos égi jelképrendszer ismeretét! Tehát addig nem! Amíg azt hiszem, hogy külső erők játéka vagyok és ezek “hatnak” rám, addig nem vagyok királya a sorsomnak! Amíg több hatalmat tulajdonítok bármi és bárki másnak saját magamon és a saját teremtő erőmön, tudatosságomon kívül, amíg jobban adok egy jós szavára, mint a magaméra, addig nem király vagyok, hanem egy sérült ember, aki kiadja az erőit tekintélyszemélyeknek. Bizony, nagyon csodálatra méltó tud lenni egy elkeseredett ember számára, ha valaki megmondja előre, hogy mi lesz vele, pláne, ha még pár dologba látatlanul bele is talál! Ilyenkor aztán könnyebb még nagyobb illúzióba csábítani szegény másikat.

Az igazság azonban itt van előttünk, de mintha vakok lennénk rá. Vajon miért van az, hogy egy születési képletből nem lehet előre megjósolni konkrét gyakorlati történéseket? Nagyon egyszerű. A lélek, aki ebbe a testbe született, már jóval a születése előtt megtervezte az életét (és itt sem konkrét gyakorlati történésekről beszélünk, az eredeti életterv kicsit más). Kiválasztotta a küldetéseit, tanulnivalókat, stb. Nagyon sok minden történt ezután, de mire megtörtént a fizikai születés, addigra teljesen kész csomagot hozott. A születés pillanatában az égbolt térképe megmutatta az ehhez kapcsolódó kozmikus erőket – ez az asztroszkóp! A születési képletünk. Tehát gondolkodjunk már! Ha eleve van egy kész, hozott élettervem és ehhez jön a képlet, akkor miért a képletben keresem a válaszokat, miért nem magamban? Miért onnan várok konkrétumokat???

Ezt az eredeti élettervet amúgy, mint egy biohologramot az Igaz Aurában, az arany területünkön, az első sejt terében őrizzük, a köldök fölött-mögött kicsivel, tehát eleve bennünk van és nem másnál! Évek óta hangoztatom minden képzésen: mindig az ember az első és a képlet a második!!! Akármi is a kérdés… Már csak azért is, mert a lélek minősége nincs benn a képletben. Tehát az, aki magára veszi a képlet által mutatott erőket, azt nem találjuk a képletben, márpedig a konkrétumok őbenne vannak…

A kártya és a képlet ugyanaz: energiákat mutat! Nem gyakorlati történéseket. Meg tudja mutatni azt, hogy mikor milyen erőket használok. De azt, hogy ezekből mit manifesztálok és hogyan, ezt honnan tudná? Ez már rajtunk múlik…

Máig emlékszem arra a tanmesére, ami bár egy középkori asztrológusról szólt, de ma is aktuális. Ezt a tanítást én is a képzésen hallottam kb. 20 éve, de ma is elmondhatnánk ugyanezt. Történt, anno a középkorban, hogy a királynak fia született, egy trónörökös. Mihamarabb össze is hívták a bölcseket, asztrológusokat, hogy készítsék el a születési képletét és mondják el, mi várható! Az egyik csillagász-asztrológus tudós azt mondta, hogy a fiú 18 évet fog élni, aztán meghal. El is telt 18 év – és a fiú meghalt. A nép pedig onnantól éljenezte, ünnepelte az asztrológust, mint bölcs embert! Hiszen megmondta, hogy mi lesz és az lett! Hát akkor ő ezek szerint nagyon jó asztrológus!

.de nézzük ez kicsit tisztább tudatossággal. Ha én azt látom, hogy valakinek a képletében van egy kilépési pont (és jelzem, nagyon, de nagyon sok van amúgy és ezek nem kilépési, hanem szintlépési pontok! Mindig a lélek maga dönti el, hogy változik-e és fejlődik tovább, vagy inkább kilép és kezdi újra!), szóval, ha ezt látom, akkor elmondom azt, hogy mire érdemes figyelni és konkrétan mit kellene csinálni, tenni ahhoz, hogy ne kilépés, hanem szintlépés történjen! Tehát én akkor vagyok jó asztrológus (asztrozófus, mert ez sem mindegy ma már..), ha el tudom mondani, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy az általunk jobban kívánt jövő felé haladjunk. Természetesen ezt követi a szabad akarat, hiszen nem rajtam fog múlni az, hogy a másik ember hogyan működik, mit teremt. De az biztos, hogy nem azért kaptunk egy ilyen tudományt, hogy ne legyünk okosabbak, hogy ne tudjunk változtatni, hanem éppen azért, hogy tudjunk!

Sok éve látom ezt. Láttam már nagyon sok szintlépési pontot, amit szépen teljesített a képlet tulajdonosa és ma is él, virul, egészséges és fejlődik az élete. Ne hagyjuk hát, hogy azok a jóslatok, amelyek egy alacsonyabb tudatossági szinten születnek, a teremtés törvényeiről való tudatlanságban, hassanak ránk! Nyilván lehet ezt még tovább boncolni, hiszen nem véletlen, hogy mi magunk milyen szinten rezgünk és eszerint találnak meg a külső jóslatok is, csupán tükreként azoknak az önszabotázsoknak, amelyeket még mi magunk működtetünk… ezért sem érdemes kifelé haragudni a másikra (befelé sem), hiszen saját elakadásainkat tükrözik vissza ránk.

Egy dolgot érdemes tenni: dolgozni magunkon. Ha él bennünk egy vágy valamire, akkor ne hagyjuk elbizonytalanítani magunkat! Hiszen ha az a vágy igazi, akkor azért él bennünk, mert ott van az utunkon, előkészítve! Ha pedig nem az, akkor nem is akarjuk valójában. Hogy mit akarunk? Ez pedig kiderül akkor, ha dolgozunk magunkon, megtisztulunk a hozott programoktól, felvett mintáktól, traumákból eredő illúzióktól és sémáktól és kitisztul előttünk a kép, hogy ki és mi is vagyunk valójában. Ha pedig megtaláltuk önmagunkat – akkor minden eleve ránktalál, ami eleve hozzánk rendelt! Ezért sem érdemes kívül keresni…

Zentai Anna - AsztroHerbárium - Zentai Anna
Kép: Pinterest
Egyéni szolgáltatások nincsenek. Kérdezni e-mailben lehet.
www.zentaianna.hu

Nagy tananyag bizony!🙏Úton vagyok a tanulásában. Ne feledd, más nem tud téged megmenteni,a feladat önmagadra vár. 💫

Senkit nem lehet megmenteni önmagától, senkit nem lehet felébreszteni előbb, mint amikor megérett rá.

Mindenkit hagyni kell úgy élni, ahogy akar, ahogy tud, ahol épp tart. Olykor nagyon fájdalmas elengedni a másik kezét, nagy bölcsesség kell hozzá, hogy megengedjük neki, hogy megtapasztalja mindazt, amin mi már réges régen túl vagyunk.

Nem tehetünk semmit.
Mindenki azt hívja életre, amit eltervezett, amivel a saját személyes történetét beteljesíti és ezt kívülállóként végignézni olykor nem könnyű. Nem szabad senki életébe beleavatkozni, hagyni kell, hogy mindenki önállóan végigmenjen azon az úton, amit eltervezett.

Nem a másikat kell megmenteni, hanem önmagunkat, addig foglalkozunk a másikéval, míg a sajátunkat nem tudjuk megoldani.

Másokkal foglalkozni könnyű, magunkkal foglalkozni nehéz, pedig amerre a nehézség, arra az áldás.

(2021. október 3.)

Az írás a honlapon is olvasható:
https://www.szantobrigitta.hu/index.php/blog/389-masokkal-foglalkozni-konnyu-magunkkal-foglalkozni-nehez

SzB

Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/530158187403960745/

🪐🌠
"Semmit nem ér a tudás, ha a gyakorlatban nem tudod megélni, nem tudod működtetni, ha állandóan védekezel, elzárkózol, megmagyarázol, elméletek mögé bújsz.

A gyógyuláshoz mélységes, intim, közeli kapcsolatok kellenek (nem csak a Szerelemben). ❤️"- Szántó Brigitta

A gyógyuláshoz intimitás kell

Legmélyebb sérüléseinket kapcsolatokban szereztük, nem véletlen, hogy a gyógyuláshoz is kapcsolódni szükséges.
Kapcsolati sebeket kapcsolatokban lehet csak gyógyítani, ehhez azonban nem elegendő a felszínesség, a jópofizás, a haverkodás, a like-olás, a fantáziálás stb., sokkal mélyebb és intimebb, KÖZELI kapcsolódás szükséges.

Nem tudod megvédeni magad azzal, ha elszigetelődsz, ha elzárod magad mindattól, ami át akar menni rajtad. Sőt! Egy idő után azt veszed észre, hogy torzul a valóságod és már senki-semmi nem tud megérinteni. Én magam is próbálkoztam ezzel, ezért is merek róla írni. :)

A változáshoz meg kell nyílni, közelebb kell lépni, merni kell újra és újra lemeztelenedni akkor is, ha rengeteg sérülést szereztünk a múltban. Intimitás nélküli kapcsolatokban NEM lehet gyógyulni.

Elméletben hiába tudsz egy csomó dolgot, hiába vagy mestere a tudásnak, esetleg tanítod is, ha közben a gyakorlatban nem tudsz mélységes kapcsolatokban feloldódni, ha nem mered megmutatni az ÉRZELMEIDET, a gyengeségeidet, a félelmeidet, az árnyék-részeidet, a vadállataidat, legyenek bármilyen félelmetesek is.
Persze ez kockázatos, ehhez k***a nagy bátorság, önszeretet, bizalom, hit stb. kell, illetve le kell tudni győzni az újabb sérüléstől való félelmeket, lebontani azokat a falakat, amiket ki tudja hány év, évtized, évszázad óta építesz magad köré, védelem gyanánt.

Semmit nem ér a tudás, ha a gyakorlatban nem tudod megélni, nem tudod működtetni, ha állandóan védekezel, elzárkózol, megmagyarázol, elméletek mögé bújsz.

A gyógyuláshoz mélységes, intim, közeli kapcsolatok kellenek (nem csak a Szerelemben). ❤️

SzB

Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/1829656094823229/

Az írás a honlapon is olvasható:
https://www.szantobrigitta.hu/index.php/blog/940-a-gyogyulashoz-intimitas-kell

"Gyakori panasz elvált anyák részérôl, hogy amikor a gyerek a láthatás után hazajön az apjától, mindig megbetegszik, hőemelkedése vagy láza van. Ezt sokszor arra vonatkozó bizonyítéknak tekintik, hogy az apa árt a gyereknek, holott az esetek nagyobb részében nem erről van szó. Általában inkább az áll a dolog hátterében, hogy a gyerek nagyon is ragaszkodik a másik szülôhöz is, és a láthatás természetellenes helyzete váltja ki a feszültséget, keveredve a tudattalan félelemmel, hogy az együttlétnek hamarosan vége lesz, és ezt a szülőjét – mint a szétköltözéskor, a váláskor – újra elveszítheti. Mindez keveredik a „hűtlenség” dilemmájával is, hogy vajon elég jó kislánya/kisfia lesz-e az anyukájának, ha ő netán az apukájánál is jól érezte magát. El szabad-e mesélnie otthon, hogy igenis ízlett neki az a rósejbni, amit 'az a k***a' (az apa új barátnője, felesége) sütött? A gyerek például az efféle feszültségektől is belázasodhat! Ne áruljam el anyámat az apámnál, bár faggatni fog erről-arról, de az apámat se áruljam el az anyámnál, pedig nagyon kíváncsi lesz, mi volt a láthatáson. Mi van, ha jól éreztem magam, de tudom, hogy az anyámnak ez rosszulesne? És mi van, ha nem éreztem jól magam, de ennek ellenére továbbra is akarom látogatni az apámat, mert őt is szeretem? Ebben az esetben nem mondhatom meg az anyámnak, hogy egész napra kivittek a strandra, amit utálok, mert mi van, ha legközelebb már el sem enged apához, vagy megint nekitámad, hogy 'ennyire se vagy képes, még azt sem veszed észre, hogy a gyerek gyűlöl napon lenni, hát milyen apa vagy te”? És valahogy apámnak se lehetett megmondani, hiszen az egész család bódultan ömlött ki a strandra. Ergo nyelek, elfojtok, egyensúlyozok. Mindez meghaladja egy gyerek lelki teherbíró képességét. Ezért elvált szülőként arra kellene törekednünk, hogy a gyerek – e tekintetben is! – azt érezhesse, hogy otthon (mind a két 'otthon'-ban) mindent el lehet mondani, és abból nem lesz baj." - Dr. Vekerdy Tamás

https://asszonykepzo.hu/asszonykepzo/

Segítőként ha elfelejtkeznél magadról,akkor íme egy klassz lehetőség,ami érted van. 💛

🌿 Hívás 100 segítőhöz 🌿

A Belső Erő Központban most 100 ingyenes stresszoldó kezelést ajánlunk fel azoknak a segítőknek, orvosoknak, mentálhigiénés szakembereknek, ápolóknak, terapeutáknak, akik hivatásukból adódóan másokért dolgoznak, és ritkán jut idő saját magukra.

🎁 Ha te is egy vagy közülük – vagy ismersz valakit, akinek ez gyógyító lenne – írj bátran!

Ki segít annak, aki másokat segít nap mint nap?

Ha magadra ismersz, vagy van olyan segítő ismerősöd, akinek nagy szüksége lenne egy kis benső regenerációra, töltsd ki az űrlapot, és foglalj időpontot. A kezelések során kineziológiai stresszoldással, relaxációval, testtudat-technikákkal, belső figyelem fejlesztésével támogatunk téged – ítélkezés nélkül, őszinte jelenléttel.

📍 A kezelések személyesen (Szegeden) vagy online is kérhetők.
💆 100 fő részére – ingyenesen, bejelentkezés alapján:

Köszönjük, hogy értünk vagytok – most mi szeretnénk értetek lenni.

Tisztelettel és szeretettel: Ürmös Zoltán

www.kinezoli.hu

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdBfRDEqFLpVKlKzVfNN14wqz6MTj-k6NM5npdg7odplWju-A/viewform?usp=header

Hasznos olvasmány a sértődésről 📖

Megköszönöm a megosztásokat!

A sértődés pszichológiája és tudatszintjei

Ma reggel egy boltban történt egy váratlanul tanulságos helyzet. Kedvesen szóltam egy nőhöz és megkérdeztem tőle, hogy útban van-e neki a kocsim, ha oda tolom mellé. A reakciója rendkívül váratlan volt: megsértődött, elfordult, ott hagyott, azonnal kilépett a kapcsolatból, még azon az áron is, hogy ott hagyta a terméket, amit amúgy meg szeretett volna venni. Hirtelen bezárult a tér, mintha valami fájdalmas emlék elevenedett volna meg benne. Hosszasan gondolkodtam rajta, hogy mi történhetett benne, hogy a reakciója ennyire nem volt a helyzethez adaptív?

Ez az apró eset arra inspirált, hogy mélyebben megnézzem: mi is történik bennünk, amikor megsértődünk? Mi ennek a pszichológiai és tudati háttere?

A sértődés mint gyermeki én-reakció – Tranzakcióanalitikus nézőpont

Eric Berne Tranzakcióanalízis modellje alapján három fő „én-állapotból” működünk: a gyermeki, a szülői és a felnőtt.

A megsértődés gyakran tűnik irracionálisnak, túlzónak és gyakran érezhetjük, hogy nem a helyzetre való adaptív reakciót kaptuk a másiktól.

A sértődés szinte mindig a gyermeki én reakciója. Amikor valaki megsértődik, akkor valójában nem a jelenbeli eseményre reagál, hanem egy sokkal régebbi, feldolgozatlan sebet aktivál. Az elfordulás, bezárkózás, duzzogás vagy visszatámadás a „belső gyerek” önvédelmi eszköze.

Sokszor a sértődés lehet egy tanult adaptív minta is. „Ha megsértődöm, és visszavonulok, abban reménykedem, hogy másik majd megpróbál mondjuk kiengesztelni.” Ekkor ez már manipulatív túlélési stratégia, és valójában pszichológiai nyereséggel jár.

Mi a pszichológiai nyereség a sértődésből?

Figyelemnyerés: A másik elkezd velem foglalkozni, magyarázkodni, kedveskedni.

Kontroll: A sértődéssel irányítható a helyzet, gyakran bűntudatot keltve a másikban.

Visszavonulási jog: „Jogosan” lehet kilépni egy kényelmetlen szituációból, azért, hogy ne kelljen felelősséget vállalni vagy konfrontálódni.

Áldozatszerep: Meg lehet erősíteni a belső narratívát: „Lám, megint bántottak.”

Ezek a nyereségek azonban hamis hatalmat adnak, és hosszú távon rombolják a kapcsolatokat és az önismereti fejlődést, és gyakran bántóak is.

Megfigyeltem azt is, hogy a sértődésben sokszor van bántó szándék. “Bosszút akarok állni” amiatt, hogy nem az igényeim szerint működtél, miközben valójában annak a fájdalmát éljük át, amit korábban, gyermekkorban, amikor nem tudták a szükségleteinket kielégíteni.

Ken Wilber integrálpszichológiája szerint a tudatosság különböző fejlődési szinteken működik – a személyes túlélésre koncentráló egótól a transzperszonális szintekig, ahol már az egységélmény dominál.

A sértődés egyértelműen az egocentrikus vagy etnocentrikus szintekhez tartozik:

Egocentrikus szint – "nekem fáj", "engem bántanak", "én vagyok a középpontban"

Etnocentrikus szint – "mi így csináljuk"

A “mi így csináljuk” egy transzgenerációs minta, és a családi rendszerből származik. Ha például a szülők is gyakran sértődtek meg, amikor a gyerek nem úgy viselkedett, ahogy elvárták, akkor a gyerek megtanulta, hogy a szeretet feltételekhez kötött. Ha a szülők konfliktus kerülők voltak, a sértődés lehetett egy “jó eszköz” arra, hogy a másikat büntessék.

A magasabb tudatszinteken az egyén már képes különválasztani a saját érzéseit a másik cselekedeteitől, és reflektálni: „Ez most miért fájt ennyire nekem? Milyen múltbéli sérelmet érintett meg?”

A sértődés hatást gyakorol a másikra, és a másik fél sokszor tehetetlennek érzi magát. A csend, a kivonulás, a hátat fordítás, a kilépés a kommunikációból, az elfordulás a találkozásban a másik félben bűntudatot, félelmet, alámenést vagy akár dühöt válthat ki. Egy kapcsolatban hosszú távon bizalmat és intimitást rombol. A sértődés egy passzív-agresszív viselkedés, nem felnőtt-felnőtt kommunikáció, hanem egy gyerek- szülő dinamika.

Felnőtt-felnőtt kommunikáció azt jelenti, hogy mindkét fél felnőtt-felnőtt énállapotból kommunikál. Ilyenkor feltételezzük a másik ember jó szándékát, és bizalommal vagyunk felé, hogy nem akar bántani, ezért nincs szükség énvédelemre, nincs oka a megsértődésnek sem.

Ha felnőtt énállapotban vagyunk, akkor vissza tudunk kérdezni, hogy jól értünk-e egy szituációt, képesek vagyunk a határainkat megvédeni, és arra is, hogy felismerjük, hogy a korábbi emlékeink mennyire színezik át a jelen helyzetet. Önreflexióval tudunk ránézni arra, hogy az adott szituációban adaptívan reagáltunk-e a helyzetre, vagy túlzóan, sértődötten működtünk?

Felnőtt énállapotban nem az érzések borítanak el és vezérelnek minket, hanem a kapcsolat fenntartása a cél, a másikkal történő egyeztetési igény és képesség fenn tud maradni.

A sértődés nem hiba. Egy tünet, ami valamit jelez: egy múltbéli fájdalmat, egy be nem gyógyult sebet, egy feldolgozatlan mintát. Ha felismerjük, és nem azonnal cselekszünk belőle, akkor lehetőség nyílik gyógyulásra, fejlődésre, valódi kapcsolódásra. Aki pedig kapja, annak meg kell tanulnia nem magára vennie a másik viselkedését, meghúzni a határait a passzív-agresszív viselkedéssel kapcsolatban.

Kérdésként hagyom itt: Legközelebb, amikor megsértődnél – meg tudod-e kérdezni magadtól: vajon ki sértődött meg bennem? A felnőtt, vagy a bennem élő gyerek?

Ha felismered a saját gyermeki énállapotaidat és dolgoznál rajtuk, akkor jelentkezz ősszel induló pszichodráma csoportunkba. A pszichodráma az egyik legjobb eszköz a gyermeki énállapotok átdolgozására:

https://www.facebook.com/events/1101233205158002

Lelki sebeim gyógyításával egyre jobban érzékelem, figyelembe veszem a szükségleteimet. Tiszteletbe tartom határaimat. 💓🧸

Oly sok félreértés van a szeretet körül.
Egymás energetikai kirablása is gyakran a szeretet címszava alatt zajlik.

A személyes erő és a személyes idő pedig megfizethetetlen. Amikor valaki nem érzékeli vagy nem tartja tiszteletben mindezt, legyen szó a határainkról, a ritmusunkról vagy a befogadóképességünkről, akkor nem valódi kapcsolódás történik, hanem finom formában bekúszik a visszaélés. Talán nem rossz szándékból, talán csupán tudattalanul, de attól még megtörténik.

Ahol valaki megsértődik egy nem-re, ott nem szeretetről beszélünk, hanem energetikai lopásról.
Azt, hogy én mit bírok, mennyit tudok adni, és mikor, azt én érzem. Akkor, ha már kialakult bennem a saját határaim észlelése, és képes vagyok azokat tiszteletben tartani.
Akkor, ha van bennem önszeretet.

Ha a saját határaimat rendszeresen megsértem a másoknak való megfelelés miatt, akkor engem nem a szeretet, hanem a traumáim irányítanak.
És így másokat is benne tartok az ő saját játszmáikban.
Együtt tartjuk fenn az egészségtelen mintát - aminek semmi köze sincs a kedvességhez, és semmi köze sincs a szeretethez.

Ezt sokan nem tudják.
Mert torz kép él bennünk arról, mit jelent szeretni, mit jelent jónak lenni.
Azt tanultuk, hogy jó és szerény ember az, aki elfojtásokban él.
És rossz az, aki mer nemet mondani.

Pedig...

Amikor nem szeretetből, nem őszinte érdeklődésből kapcsolódunk valakihez, az energetikailag érzékelhető.
Ez az elvevő energia, ami nem adni, hanem megszerezni akar.
És ha elutasítják a közeledésünket, lehet, hogy épp ez az oka.
Az elutasítás nem feltétlenül a személyünknek szól, hanem ennek az energetikai minőségnek.
Aki már úton van a gyógyulásban, érzékenyebbé válik erre a tolvaj energiára, ami figyelmet, energiát, törődést akar kicsikarni, ahelyett, hogy a Forrással való kapcsolatából merítene.

Ha valakinek nem kívánatos a társaságunk, akkor anélkül, hogy hibáztatnánk érte a másikat vagy önmagunkat - érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miről is szól valójában részünkről a kapcsolódás.
Mit remélünk a másiktól, amit hiányolunk a saját életünkből?
Valóban a másik lénye a fontos számunkra, vagy a szeretet leple alatt kivetítjük rá a projekcióinkat, és azokat követeljük tőle?

Ismerd fel, lásd meg, és bocsásd meg magadnak, ha valaha úgy próbáltál kapcsolódni, hogy közben - talán észrevétlenül - elvettél másoktól. Ha azt hitted, hogy szeretetet adsz, miközben valójában csak arra vágytál, hogy szeressenek.

Bocsásd meg, ha valaki nemet mondott, és te ezt elutasításnak élted meg - miközben csak a saját határait védte. Mert nem tanítottak meg minket arra, hogy a határ nem fal...ellenünk, hanem öngyógyító tér...értünk. És hogy az igazi szeretet ott kezdődik, ahol tiszteletben tartjuk egymás belső ritmusát.

Bocsásd meg magadnak, ha lemondtál magadról, csak hogy jó legyél, hogy szeressenek, hogy ne veszíts el valakit, és közben saját lelked szavát nyomtad el.
Nem tudtad még, hogy ez nem szeretet volt, hanem túlélési stratégia.

És ha másokat is benne tartottál így a saját mintáidban... tudd, hogy nem ártani akartál. Csak remélted, hogy így talán kevésbé fog fájni...
De most már látod...a kedvesség nem az önfeladást jelenti,
és a szeretet nem a megfelelés, hanem az, amikor békében vagy önmagaddal, és ebből a békéből adsz másoknak.

Botos Orsolya

🎀💖

Mottó: A vágyaink beteljesítése, soha nem drága mulatság.

Vágyaink figyelmen kívül hagyása, a legdrágább módja annak, hogy életünkben feleslegesen adjunk ki pénzt. Tanítja nekünk a Csillag (XVII) nagy arkánuma, ugyanis a vezérlő csillag, maga az a vágy, ami tűzzel tölt fel minket, az a hajtóerő, ami lelkünk mélységeiből, a megvalósulatlan sötétségből értelemünknek, szellemünknek, valós irányt mutat. Aki elengedi, letagadja vagy kétségbe vonja vágyának irányát, az céltalanul vezeti életének autóját. Kicsit olyan, mint az a turista, aki idegen városban azt sem tudja mit akar megnézni. Tehát a mai nap üzenete: költs bátran vágyaid elérésére, hiszen, ha nem teszed, bizonyosan többet fizetsz majd érte. Persze ez nem azt jeleni, hogy kontrollálatlanul, vagy megfontolatlanul szórjuk a pénzt, hanem azt, hogy bölcs előrelátással tegyünk félre, vágyaink eléréséhez. Tanítja nekünk ma a Csillag nagy arkánuma mellett az érme 4-es kis lap is. 🙏❤

🫂🧡 Öleld át belső gyermeked, gyógyítsd a sebeid, adj magadnak szeretetet!

Hogy mikor hallottam utoljára azt az elképesztő mondatot, hogy a gyerekek úgyis elfelejtik a traumáikat? Éppen ma. Ezért született ez a poszt.

Nem, a gyerek nem felejt.
A múlt sebeit ott hordja létezésében.

Kívülről talán semmi nem látszik, ám egész élete a múltról árulkodik. A gyermekkori sebek beépülnek a személyiségbe. Ott vannak az elfojtott érzésekben, a forrongó indulatokban,
a szabálytalan életvezetésben, a megbízhatatlanságban, ott vannak a függőségekben, minden üveg borban, remegő kézzel felhörpintett pálinkában, elhanyagolt, korán öregedő testekben.

Ott vannak a mentális és testi betegségekben, a megfelelési kényszerekben, az empátiahiányban, a bizalmatlanságban, a tönkrement párkapcsolatokban, a tökéletesség utáni hajszában, a bizonyítási kényszerekben, a mellkasra nehezedő szorongásokban, az elismerés utáni csillapíthatatlan vágyban, és ott vannak az idő előtti halálban.

A gyermekkori traumák többféle formában jelennek meg a felnőtt életében. Kinél így, kinél úgy, de egy biztos: el nem felejtődnek. Nincs az a hosszú idő, ami önmagában képes lenne meg nem történtté tenni a gyerekként elszenvedett traumákat.

Ha meg nem történtté tenni nem is, ám a sebeket lassan begyógyítani mégis lehetséges. Ehhez azonban elhatározás kell és kitartás, önismeret és önfejlesztés, miközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy az egyéni akarat mellett kell egy jól működő egészségügyi rendszer is, ami biztosítja az ellátáshoz szükséges szakembereket. És kell hozzá oktatás, a szülők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek képzése, hogy ne adódjanak át a traumák generációról generációra.

Mert a gyerek nem felejt.
A múlt sebeit ott hordja létezésében, és ha nem gyógyul, felnőve maga is sebeket okoz majd.

— Orvos-Tóth Noémi

Hozzon az új esztendő szívből jövő, szeretetteljes megéléseket mindannyiunknak!✨
Egészség, öröm, fény, erő kísérje utunkat!
Merjetek változni, segítséget kérni és olyan módszereket kipróbálni, amik támogatják lelki fejlődéseteket! Boldog Új Évet! 🎊