SZTE Geológia Tanszék

A paleozoikum és a mezozoikum határán – látogatás a Meishan GSSP-nél

A perm és a triász időszak közötti, kb. 252 millió évvel ezelőtti határhoz kapcsolódik a földtörténet legnagyobb tömeges kihalási eseménye, amelynek eredményeként a tengeri fajok több mint 95%-a, míg a szárazföldi fajok több mint 70%-a megszűnt létezni. A kihalási eseménynek számos lehetséges – akár egymással is összefüggő – magyarázata van: a meteoritbecsapódástól az intenzív vulkáni tevékenységen át a gyors globális felmelegedésig és az óceánvíz kémiai változásaiig, amelyek közül jelen ismereteink alapján nehéz egyetlen meghatározó okot kiemelni. Sokkal egyszerűbb a dolgunk azonban, ha a miért helyett a mikorra keressük a hivatalos választ, méghozzá a kelet-kínai Meishan Geoparkban, amely Sanghajtól mintegy 170 km-re nyugatra található. Itt jelölte ki ugyanis a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy) a perm–triász határ hivatalos GSSP-jét (Global Boundary Stratotype Section and Point), közismert nevén az „aranyszöget”. A határ jelenlegi radiometrikus korbecslése 251,902 ± 0,024 millió év. Maga a határ egy mészkőrétegen belül húzódik, és egy Hindeodus parvus nevű konodontafaj (egy kihalt, angolnaszerű gerinces, amelynek mikroszkopikus fogelemei fosszilizálódtak) első megjelenése alapján definiálják. A numerikus kor meghatározását a fosszíliát – és egyben a perm–triász határt – tartalmazó réteg alatt és felett is előforduló, radiometrikus kormeghatározásra alkalmas kőzetrétegek tették lehetővé.

Az ikonikus meishani feltárást július elején Szemerédi Máté, a Geológia Tanszék adjunktusa látogatta meg, aki a közeli Szucsou (Suzhou) városában megrendezett STRATI 2026 nemzetközi rétegtani konferencián mutatta be a „Permian Felsic Volcanism in the Tisza Mega-Unit (East-Central Europe): A Guadalupian Chronostratigraphic Marker Horizon” című, Varga Andrea, Lukács Réka, Dunkl István, Szepesi János és Pál-Molnár Elemér társszerzőségével készült tudományos posztert. Az utazás során nemcsak a geológia és a rétegtan, hanem a földrajz- és földtudományok számos területén is hasznos szakmai tapasztalatokat szerzett, emellett rengeteg élménnyel is gazdagodott.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének első nyári táborában a gyerekek igazi kutatóként fedezhették fel a világ működését. A kis felfedezők nemcsak vulkánokat vizsgáltak és ősmaradványokat preparáltak, hanem Szeged városszerkezetével és közlekedési kihívásaival is megismerkedtek. A város utcaképekeit is elemezték, megfigyelve, hogy egy-egy környék mennyire zöld, zajos vagy éppen biztonságos. Így észrevétlenül sajátították el a bolygónk és a szűkebb környezetünk megértéséhez szükséges gondolkodásmódot. A tábor további élményeiről a kommentek között olvashattok!

Gratulálunk Szemerédi Máténak a 2026-os év Aranykréta Díjához! 🥳

Június 4-én az SZTE élménynapot szervezett a Tanítsunk Magyarországért mentorprogram keretében Hattyason. A programhoz csatlakozott az SZTE Geológia Tanszék is, amely izgalmas előadásokkal és interaktív foglalkozásokkal készült az érdeklődők számára. A résztvevők megismerkedhettek a kőzetek, ásványok és az őslények világával, valamint bepillantást nyerhettek abba, hogyan kutatják a geológusok bolygónk múltját és természeti kincseit. A gyakorlati bemutatók és szemléltető eszközök segítségével a fiatalok játékos, mégis tartalmas módon szerezhettek új ismereteket. Részletek a kommentben!

Bendő Zsolt egyéni felkészülő hallgatónk június 22-én védi dolgozatát! 📍 Grasselly terem 🕐13:00
'Non-dectructive investigation of polished stone implements found in Hungary: Methodology and case studies'
▶️ https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/13022/

29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlést 2026. június 4–6. között rendezték meg Nagybörzsönyben, ahol hazai és határon túli őslénykutatók ismertették legújabb eredményeiket. A konferencián a Szegedi Tudományegyetem kutatói és hallgatói is részt vettek.🤓

🔴Dr. Raucsik Béla és munkatársai a romániai Bulzi Dolomit Formáció vizsgálatáról számoltak be. Kutatásuk szerint a középső triász kori képződmény sekélytengeri környezetben alakult ki, és jelentős hasonlóságot mutat a Szegedi Dolomit Formációval. Az eredmények arra utalnak, hogy az anisusi korban a Tiszai-főegység területén egy kiterjedt evaporitos-karbonátos selfrendszer létezett.

🔴A konferencia kiemelkedő sikere volt, hogy a BSc és MSc hallgatók kategóriájában Nagy-Vári Emma (földtudományi BSc hallgatónk) első helyezést nyert. Ezúton is szívből gratulálunk! 🥳 Emma előadásában a horvátországi Voćin térségében található szarmata–pannóniai határszelvény vizsgálatát mutatta be. Eredményei igazolták a tengeri környezetből a brakkvízi tavi környezetbe való átmenetet, és fontos új adatokat szolgáltattak a Pannon-tó kialakulásának kutatásához.

A rendezvényt terepbejárások is színesítették, amelyek során a résztvevők a Börzsöny földtani és őslénytani értékeit tanulmányozhatták.

Sikerek és új kutatási eredmények a 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen Június 4–6. között Nagybörzsöny adott otthont a 29. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésnek, amely évről évre a hazai és határon túli őslénykutatók, geológusok és egyetemi hallgatók egyik legfontosabb szakmai találkozója. Az idei rendezvény is változatos tudományos programot k...

Magyar Tudományos Akadémia - MTA - hivatalos oldal

🌍 Kalandra fel! Földrajzos tábor az SZTE-n! 🧭
Izgalmas és tartalmas nyári programot keresel? Szeretettel várjuk a 7–12 éveseket egy felejthetetlen hétre, ahol a tudomány, a felfedezés és a játék találkozik! 🔬🦖
📅 Időpont: 2026. július 6–10. (minden nap 8:00–16:00)
📍 Helyszín: SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet (Szeged, Egyetem u. 2.) és SZTE Sportközpont
⏳ Jelentkezési határidő: május 30.

Részletek a bioban!