Arelich Thoth Vomalites

Nem a valóság változik meg először. Hanem az a pont benned, ahonnan nézed.
Sokan azt hiszik, hogy a tudat teremti a valóságot.
De kevesen érzik igazán, hogy melyik tudat.
Mert nem az a tudat teremt, ami fél.
Nem az, ami bizonyítani akar.
És nem az, ami görcsösen változtatni próbál.
Hanem az a tudat, amelyik már nem kapaszkodik.
Ott kezdődik minden.
Amikor nem akarsz többé erőből megoldani semmit.
Amikor nem akarod „megjavítani” magad.
Amikor nem akarod irányítani az életed minden részletét.
Hanem egyszerűen jelen vagy.
Ebben a térben valami egészen más történik.
Nem te változtatod meg a valóságot —
hanem a valóság kezd el másként rendeződni körülötted.
Mintha eddig egy szűk csatornán keresztül néztél volna mindent,
és hirtelen kitágulna a kép.
Ez az a pont, ahol a legtöbben megijednek.
Mert itt már nincs kontroll.
Nincs kapaszkodó a régi mintákban.
És nincs logikus magyarázat sem.
Csak egy nagyon finom érzés, hogy
„valami most átrendeződik”.
És igen… sokan ezt nevezik kvantumnak.
De nem azért, mert bonyolult.
Hanem mert nem lineáris, kerek és gömb.
Nem időben történik.
És nem ok-okozat mentén.
És nem úgy működik, ahogy tanultuk.
Hanem egyszerűen… megtörténik.
Amikor egy érzés benned végre kimondódik.
Amikor egy régi feszültség elenged.
Amikor nem menekülsz tovább saját magad elől.
Ez az igazi „átírás”.
Nem két pont között.
Nem egy módszer által.
Hanem a figyelem minőségében.
Mert ahol a figyelmed van,
ott kezd el formát ölteni a valóságod.
És ha ez a figyelem tiszta…
akkor nem torzít.
Nem vetít rá félelmet.
Nem ragaszkodik a múlt történeteihez.
Egyszerűen lát.
És ebben a látásban valami feloldódik.
Kapcsolatok változnak meg.
Testi tünetek csendesednek le.
Helyzetek rendeződnek át.
Nem azért, mert „megcsináltad”.
Hanem mert végre nem tartottad fenn ugyanazt a belső mintát.
Ez az a tér, ahol a valódi változás történik.
Csendben.
Láthatatlanul.
De visszafordíthatatlanul.
És talán ez a legfontosabb:
Nem kell hozzá különleges képesség.
Nem kell hozzá módszer.
Nem kell hozzá hitrendszer.
Csak őszinteség.

Az a fajta őszinteség, amikor már nem hazudsz magadnak arról, amit érzel.

Mert ott…

már minden elkezd átalakulni.

És amikor ez megtörténik…
nem lesznek fanfárok.
Nem jönnek nagy felismerések minden pillanatban.
Csak egy egyszerű, mély bizonyosság:
hogy jó ott lenni, ahol vagy.
Hogy nem kell máshol lenned ahhoz, hogy teljes legyél.
És hogy az út, amit eddig kerestél…
nem előtted volt,
hanem benned végig.
Talán ezért olyan csendes ez az egész.
Mert nem valami új kezdődött el —
hanem végre megérkeztél oda,
ahonnan mindig is indultál.
És ebben a megérkezésben
már nincs kérdés.
Csak jelenlét.
Csak élet.
Csak te.

Arelich Thoth Vomalites

A nemártás elvének megvalósítása

A nemártás elvének megvalósítása, azt is magába foglalja, hogy akkor segítünk, amikor arra valóban szükség van. Ennek egyik fő alapelve az, hogy a segítséget kérje tőlünk az, akinek segíteni akarunk. Ahhoz, hogy valós segítséget tudjunk nyújtani, magas fokú önismeretre van szükségünk.
Tisztában kell lennünk a szándékunkkal: mi a valódi mozgatórugója annak, hogy segíteni akarunk?
Valóban rendelkezünk elég magas fokú szakértelemmel -amennyiben tevékenységünk megkívánja ezt- ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtsunk?
Ha megbizonyosodtunk arról, hogy szándékunk tiszta, értünk hozzá és semmilyen módon nem okozunk kárt sem annak, akinek segítünk, sem másnak, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy magunknak se ártsunk azzal, hogy valaki másnak segítünk.
„Egy könyörületes személy, látva hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabaduljon a bábból, segíteni akart neki. Nagyon gyengéden kitágította a szálakat kialakítva egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem tudott repülni. Valamit ez a könyörületes személy nem tudott, és ez az, hogy csak a megszületés, kibújás küszködésén keresztül tudnak annyira megerősödni a szárnyak, hogy repülni lehessen velük. Megrövidített életét a földön töltötte, sosem ismerte meg a szabadságot, sosem élt igazán." (Carl
Rogers).
Nylha Amonet Athama Vomalites

Az Egység Tiszta Szeretete

Létezik egy kapcsolat, ami túlmutat a hagyományos szereteten.
Egy olyan kötelék, ahol a férfi és a nő energiái tisztán, szó nélkül képesek egymást támogatni, gyógyítani és felemelni.
Itt a vágyak, az elvárások és a hamis illúziók helyett a lélek szólal meg, és minden pillanat az Egység és a szeretet mély érzésével telik meg.
Lehetséges egy olyan áldott kapcsolat férfi és nő között, ahol a valódi megértés és bölcsesség születik meg mindkettőben?
Igen. És amikor ez létrejön:
A női oldal megtisztul,
A férfi oldal gondoskodik és támogat, ahogy az eredetileg is meg volt tervezve.
Mindez energia és rezgés által történik, mert minden energia. Minél kevesebb a fizikai mozgás, annál tisztább, fókuszáltabb a belső kapcsolódás.
A fizikai vágyak és ösztönös késztetések már nem a középpontban vannak. Nem arról szól, hogy „cselekednünk kell”, hanem arról, hogy finoman átadjuk magunkat az egymás közötti energiának, és hagyjuk, hogy a test és a lélek finom, természetes hullámai vezessenek.
Ez a fajta kapcsolódás teljesen kíméli a testet, mégis mély, exaltilis örömet ad:
minden rezdülés, minden tekintet és érintés a szubatomos szintig átjárja a testet,
az energia finoman áramlik,
a szív és a lélek összekapcsolódik,
a fizikai aktus másodlagossá válik, mert az egység és a szeretet érzése mindent betölt.
A szerelem illúziója
Sokszor az egó torzult működése kelti életre a „szerelmet”. Ideákat, vágyakat, elképzelt képeket építünk, amelyek a múlt mintáiból és belső hiányokból származnak.
Ilyenkor nem a másik emberbe szeretünk bele, hanem a saját érzelmeinkbe, amelyeket a másik csak előhív. Ez a hamis érzelmi intenzitás – a „dupla löket” – adja azt a felfokozott élményt, amit szerelemnek érzünk.
A test reagál: energia cikázik rajtunk, a mellkas megnyílik, a hormonrendszer serkentett állapotba kerül. Mégis, ez nem a másikról szól, hanem a saját belső projekcióinkról.
A tiszta szeretet
A valódi, tiszta kapcsolódás teljesen más:
Nem a vágyból, nem a hiányból, nem a múlt mintáiból születik, hanem a lélekből.
Két lélek belső szeretetéből cselekszik – nincs szükség szerepekre, bizonyításra, ragaszkodásra vagy félelemre.
Ez az állapot nem fáraszt, nem éget ki, nem hullámzik szélsőségesen, nem függ a másik reakcióitól.
A tiszta szeretet jelenlét. Két lélek találkozása, ahol az energia folyamatosan áramlik, feltölt és emel.
A fizikai kapcsolat itt már finom, selymes kiegészítés: minden érintés és ölelés az energiát és a szeretetet erősíti, de nem a testi vágy a cél, hanem a teljes egység átélése, a test, lélek és szív finom, harmonikus összekapcsolódása.

Arelich Thoth Vomalites

Vannak, olyan lelkek itt a 3-ik D-ben, akik azért születnek, hogy változást hozzanak a világba. Ahol ők megjelennek, már a jelenlétükkel felforgatnak mindent. Mást látnak a világból, másképp látják a világot-egy olyan szögből látják ahogy csak egy igaz felébredett lélek látja-, többet éreznek többet érzékelnek... Meglátják a lényeget, az összefüggéseket, ösztönösen tudják és érzik az egyetemes rend és Fény igazságát és kéretlenül is elmondják ezeket... Mert hiszik, hogy a világ jobb hely lehet, és azért, hogy ez megtörténjen, meg is tesznek mindent.
Ahogy telik az idő, ők is elfáradnak, időnként elengedik azt, amiért születtek. Már nem akarják látni, tudni, érezni, nem akarnak beszélni, kapcsolódni sem. Mert azt hiszik, értelmetlen... Feladják valódi küldetésüket, és elsüllyednek a mindennapok szürkeségében. Amikor ők elvesznek, elveszítünk velük együtt mindent, hiszen ők azok, akik a változásért jöttek. Nélkülük nem történik meg az amire oly sok tiszta felébredett fénylélek vár...
Amikor azt gondolod, hogy nincs semmi értelme, ott, akkor kapsz egy apró jelet...olyan picit, hogy sokszor észre sem veszed. Többet vársz, nagyobbat, jobbat, különlegeset pozitívan megrázó visszaigazolást, hogy van értelme. És megkapod, légy résen, és figyelj!
A legapróbb változás is változás, vedd észre, örülj, és nyerj belőle új lendületet, hogy van értelme! Nincs olyan, hogy nem történik semmi, csak olyan van, hogy még nem vettük észre.
Te csak tedd a dolgod a világban, tedd azt, amiért ideküldtek! A változás történik, van értelme, hidd el!

A lét csodás ereje a végtelen változatosság. Az ahogy az egymással szemben álló dolgok létrehozzák a szépséget és az értelmét.

Arelich Thoth Vomalites

A Szeretetet a legtisztább érzés, rezgés vagy frekvencia, amit a lélek megérthet. A Szeretetnek nincs tárgya, nem irányul semmire és senkire, nem akar birtokolni, nincs benne szándék feltétel nélküli, önmagában maga a Csoda. Isteni és emberi egyszerre. Ezt az ész, a logika, a megértés csak szemlélheti, de nem jut a közelébe soha. Minden energia, különböző formákba, végtelen szabadság. ezért gyözedelmeskedik mindig a Szeretet a gyűlölet felett, a Fény a sötétség felett!
Arelich Thoth Vomalites

Mindenkiben van valamilyen tehetség vagyis zsenialitás...

A tehetség vagy zsenialitás mindenkiben ott szunnyad, olyan mint egy virágmag, ami a lelked és tested táptalajában nyugszik. Ha nem öntözöd a kíváncsiság a tudásszomj és tanulás vizével, mely szívedből fakad s nem ragyogsz rá elméd Napjával soha sem fog kicsírázni. A mag csak szunnyadni fog és nem fog szárba szökkeni, hogy kiviruljon és teremjen neked. A tehetséges zsenialitást csakis a kíváncsiság, tanulás, gyakorlás és az ez általi tapasztalás fejleszti és forralja ki mint a jó bort. Hiába van a madárnak szárnya ha nem tanulja meg hogyan kell használni a szárnyait soha sem fog repülni. Ne légy hát türelmetlen időt szánni rá. Tarts ki! Ha igazán a szívedből akarsz valamit azt el fogod érni. Ne feledd nincs lehetetlen csak tehetetlen!

Arelich Thoth Vomalites

Bálintnapi és mindennapi gondolataim az igazi duálpári párkapcsolatról!

Virágcsokorba, füzérbe szedtem, fűztem össze szavaim s ezzel szeretnélek köszönteni e gyönyörű napon s kívánom, hogy Neked is minden napod Bálint nap legyen pároddal. S tudod, amit e bolygón nem emelnek ki az átlag itteniek az az ami számít és amit nem emelnek ki egy párkapcsolatban pont az az ami nem számít.
Nem számít az ígéret. Nem számít a szertartás, a templomi harang, a szent ígérgetés.
TUDOD, MI SZÁMÍT??? ... Hogy kávét főzöl neki. Hogy megmosod a hátát, és simogatod a hasát, mikor beteg. A valódi szent eskü nem a poros frázisok, hanem az esti összebújás csókja, mikor egymás karjában alszotok el. A reggel, mikor simogatva ébreszted.
Az összetartozást nem egy aranykarika adja, hanem az ölelés, és a csók, mikor hazajössz. A rádgondolás, a nap közbeni messnger, sms, a kolléga (-nő) huncut piszkálása, ami után nem vele mész el vacsorázni, hanem a feleségeddel (férjeddel).
A jóban-rosszban valódi megélése, mikor munkát keres, mikor fáradt, mikor feladja és Te fogod a kezét. A valódi, életre összekötő kézfogás nem az anyakönyvvezető előtt történik, hanem a szülőszobán és a sír mellett.
Az a szó, hogy "társ" akkor nyeri el méltó tartalmát, mikor Te vagy mélyponton, Te vagy kiállhatatlan, Te akarsz menni, és Ő nem lánccal és szerződéssel, hanem szép szóval és gyengédséggel fordít vissza az ajtóból. EZ a szentsége a házasságnak.
Láttál már régi autót, műemlék házat, ősi eszközt? Valaha tucatjával volt. És lecserélték, pusztult, bontották, kidobták. Ezerből, tízezerből egy maradt fenn, mert állta az időt és a próbákat, talán mert egy régimódi tulaj megbecsülte és nem cserélte le újabbra. De ma az újabbakat is kidobáljuk, lecseréljük, míg a megbízható régi darabok pont ezért, kincseket érnek. Autóból, házból, házasságból egyaránt.
Arelich Thoth Vomalites