Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék SZTE JGYPK

Online-konferencia-ajánló
https://nytud.hu/wp-content/uploads/2025/08/20AlkNyelvDok_260205_Programterv_es_osszefoglalok_csutortok.pdf
026. február 5. (csütörtök), 14.00–17.40
Online (ZOOM):
https://us02web.zoom.us/j/85927961617?pwd=37I7KRfJCpDyT8SnG1D9
akrLeCEA8b.1

Mozgásban a tudomány – Szegeden az Akadémia vándorkiállítása
A megnyitó helyszíne: Szeged, Dóm tér
Időpont: 2026. január 30., péntek 14.00 óra
Február 3-tól május 31-ig látható
Programok közt pl.
Nekem a tudomány – tudósok vallomásai
Magyarország Nemzeti Atlasza – digitálisan megtekinthető egyik legfontosabb nemzeti jelképünk anyaga, mely térképek formájában mutatja be az ország természeti, társadalmi és gazdasági térszerkezetét
Interaktív fal, ahol tudományos és ismeretterjesztő anyagok között lehet válogatni
Virtuálisan bejárható a Varázshatalom, az MTA és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében készült kiállítás
Szegedi tudományos, oktatási és kulturális intézmények bemutatkozó filmjei
VR–szemüveg és csillagászat – VR-szemüvegen keresztül ismerhető meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló

továbbiak: https://mta.hu/mta_hirei/mozgasban-a-tudomany-szegeden-az-akademia-vandorkiallitasa-115048

https://www.youtube.com/watch?v=Ra1tx7NdC0M&list=PLuRGiGP7zkuSnS6GKvBicYU6Qzh5f4WWZ&index=12

Alkalmazott nyelvészeti / Mesterképzési szak 2026 Felvételivel kapcsolatban kérdeznél?Keress minket bátran az alábbi elérhetőségeken:Felvételi Iroda6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.+36 62/546-065felveteli.j...

Amit jobb nem beleírni az önéletrajzba: egy hobbi, amitől megriadnak a munkáltatók
tovább
https://www.hrportal.hu/hr/amit-jobb-nem-beleirni-az-oneletrajzba-egy-hobbi-amitol-megriadnak-a-munkaltatok-20260118.html

https://www.facebook.com/share/p/14NxDYfQjRR/

Mindeközben a nyolcadikos magyar-felvétein... Remélem, nem sokan tépik ki a hajukat miattam...
Köszönöm a találatot, kedves Tünde Nánási...

https://openaccess.ludovika.hu/nke/catalog/book/270

Kultúrakommunikáció és kultúraközvetítés a 21. század elején | Ludovika Egyetemi Kiadó Könyvünkben a nyelv- és a kultúratudományok metszéspontjában elhelyezkedő kultúrakommunikáció fogalmát vezetjük be, és értelmezzük interdiszciplináris megközelítésben az egyéni, a társas és a közösségi kommunikáció legtágabb kontextusában. Ezt azért tartjuk szükséges...

A magyar kultúra napja jó alkalom arra, hogy a közös nyelv, a gondolatok, a művészet és a tudomány értékeire irányítsuk a figyelmet. Ezek az elemek nemcsak a múltunk részei, hanem a párbeszéd, a tanulás és az együttműködés alapjai is. A kultúra élő, folyamatosan alakuló közös tér, amelyhez mindannyian hozzájárulhatunk.

Elnézést kérünk, forrást nem küldtek hozzá..., de jó :)

A norvég hószótár
A hó, ami még kedvesnek tűnik
snø –a sima, alapértelmezett hó, a jó napot kívánok kategória.
snøfall –amikor ez a hó épp hullik, és mindenki úgy tesz, mintha karácsonyi filmben élne.
snøfnugg –hópehely, a romantikus verzió.
snøflak –nagyobb hódarab, a kevésbé romantikus verzió.
nysnø –friss, ropogós új hó, ami reggel még szép, délutánra viszont már csak probléma.

Havazás : mert a norvég nyelv itt sem éri be egy szóval
snøvær –sima havazás, a majd csak lesz valahogy típus.
tett snøvær –sűrű havazás, amikor már nem látod a szomszéd házat.
kraftig snøvær –erős havazás, a miért is mentem ki kategória.
snøstorm –hóvihar, amikor a természet úgy dönt, hogy ma te nem mész sehova.
snøføyke / føyk –szélfútta havazás, ami oldalról támad, és mindig akkor, amikor sietsz.
sludd –havas eső, a tél passzív‑agresszív formája.
bygesnø –zápor‑szerű havazás, ami öt perc alatt képes mindent elintézni, majd úgy tesz, mintha ott sem lett volna.

A hó állaga : a norvég precizitás csúcsa
pudder / puddersnø –porhó, a síelők vallása, a gyalogosok rémálma.
tørr snø –száraz hó, könnyű, repül, és mindig a gallér mögé talál be.
våt snø –nedves hó, ami három perc alatt átáztatja a zoknit.
kram snø –tapadós hó, hógolyóhoz ideális, emberhez kevésbé.
slaps –latyak, a norvég városok téli alapértelmezése.
skare –kérges hó, amin vagy járni lehet, vagy azonnal bokáig szakad az ember. Nincs átmenet.
sørpe –a latyak még vizesebb, még reménytelenebb unokatestvére.
fokksnø –szél által összehordott hó, ami úgy dönt, hogy dombot épít ott, ahol tegnap még út volt.

A hó, ami már saját akarattal rendelkezik
kav –mély, puha hó, amiben combig süllyedsz, és közben elgondolkodsz az életeden.
skavl –hópárkány, ami alatt csak a turisták állnak meg fotózni. A norvégok nem.
fonna –nagy, hegyi hómező, ami egész nyáron ott marad, mert miért ne.
snøskav –hótorlasz, ami pontosan ott áll, ahol neked át kéne menned.
snøskred –hóomlás, a hegyek módja arra, hogy jelezzék, ma inkább maradj a völgyben.

Dialektusos hó‑szavak : amikor a helyiek még tovább árnyalják a helyzetet
kave (trøndelagi dialektus) –olyan mély, süppedős hó, amiben minden lépés után újragondolod az életcéljaidat. A standard norvég kav rokona, de még bosszantóbb.
skavl’e (nordlandi dialektus) –hópárkány, de a helyiek szerint ez az a fajta, ami biztosan rád omlik, ha túl közel mész.
mjølkesnø (telemarki dialektus) –tejfehér, sűrű hó, amiben semmit nem látsz, csak azt érzed, hogy valami hideg az arcodba csap.
råkksnø (nordnorsk) keményre fagyott, csomós hó, amin a cipőd talpa és az önbecsülésed egyszerre csúszik meg.

A norvégok nem azért nevezik meg ilyen részletesen a havat és a havazást, mert költők. Azért, mert minden egyes típus másképp csúszik, másképp fúj, másképp áztat, és másképp teszi próbára az ember önbecsülését. És amikor olyasmiben élsz, ami az életed felében, vagyis nagyjából évente hat hónapig végigkísér, azt bizony illik illendően megszólítani. https://www.facebook.com/share/17bmmdugkn/

Amióta Magyarországon, Erdélyben és egész Európában végre megérkeztek az igazi téli napok, itt az ideje, hogy bevezesselek benneteket a norvég nyelv egyik legszórakoztatóbb bugyrába: a hó szókincsébe. Azok az olvasóim, akik Teneriféről, Kubából, Szíriából, Mexikóból esetleg egyéb meleg helyekről követnek, amiket még nem tudok, ezen görgessetek nyugodtan tovább, nektek nem hoz semmi érdemleges infot. Nektek a hó továbbra is egy egzotikus legenda (néha hólapátolás közben irigykedem, ha eszembe juttok).

A norvég nem olyan hó‑mániás, mint az inuit nyelvek, csak nagyon pontosan tudja, milyen hóban csúszik el az ember reggel a buszmegálló felé. Innen indul a norvég tél túlélőszótára, ahol a hó nem csak egy jelenség.

A norvég hó‑szótár, avagy amikor a télnek saját egyénisége van

A hó, ami még kedvesnek tűnik
snø –a sima, alapértelmezett hó, a jó napot kívánok kategória.
snøfall –amikor ez a hó épp hullik, és mindenki úgy tesz, mintha karácsonyi filmben élne.
snøfnugg –hópehely, a romantikus verzió.
snøflak –nagyobb hódarab, a kevésbé romantikus verzió.
nysnø –friss, ropogós új hó, ami reggel még szép, délutánra viszont már csak probléma.

Havazás : mert a norvég nyelv itt sem éri be egy szóval
snøvær –sima havazás, a majd csak lesz valahogy típus.
tett snøvær –sűrű havazás, amikor már nem látod a szomszéd házat.
kraftig snøvær –erős havazás, a miért is mentem ki kategória.
snøstorm –hóvihar, amikor a természet úgy dönt, hogy ma te nem mész sehova.
snøføyke / føyk –szélfútta havazás, ami oldalról támad, és mindig akkor, amikor sietsz.
sludd –havas eső, a tél passzív‑agresszív formája.
bygesnø –zápor‑szerű havazás, ami öt perc alatt képes mindent elintézni, majd úgy tesz, mintha ott sem lett volna.

A hó állaga : a norvég precizitás csúcsa
pudder / puddersnø –porhó, a síelők vallása, a gyalogosok rémálma.
tørr snø –száraz hó, könnyű, repül, és mindig a gallér mögé talál be.
våt snø –nedves hó, ami három perc alatt átáztatja a zoknit.
kram snø –tapadós hó, hógolyóhoz ideális, emberhez kevésbé.
slaps –latyak, a norvég városok téli alapértelmezése.
skare –kérges hó, amin vagy járni lehet, vagy azonnal bokáig szakad az ember. Nincs átmenet.
sørpe –a latyak még vizesebb, még reménytelenebb unokatestvére.
fokksnø –szél által összehordott hó, ami úgy dönt, hogy dombot épít ott, ahol tegnap még út volt.

A hó, ami már saját akarattal rendelkezik
kav –mély, puha hó, amiben combig süllyedsz, és közben elgondolkodsz az életeden.
skavl –hópárkány, ami alatt csak a turisták állnak meg fotózni. A norvégok nem.
fonna –nagy, hegyi hómező, ami egész nyáron ott marad, mert miért ne.
snøskav –hótorlasz, ami pontosan ott áll, ahol neked át kéne menned.
snøskred –hóomlás, a hegyek módja arra, hogy jelezzék, ma inkább maradj a völgyben.

Dialektusos hó‑szavak : amikor a helyiek még tovább árnyalják a helyzetet
kave (trøndelagi dialektus) –olyan mély, süppedős hó, amiben minden lépés után újragondolod az életcéljaidat. A standard norvég kav rokona, de még bosszantóbb.
skavl’e (nordlandi dialektus) –hópárkány, de a helyiek szerint ez az a fajta, ami biztosan rád omlik, ha túl közel mész.
mjølkesnø (telemarki dialektus) –tejfehér, sűrű hó, amiben semmit nem látsz, csak azt érzed, hogy valami hideg az arcodba csap.
råkksnø (nordnorsk) keményre fagyott, csomós hó, amin a cipőd talpa és az önbecsülésed egyszerre csúszik meg.

A norvégok nem azért nevezik meg ilyen részletesen a havat és a havazást, mert költők. Azért, mert minden egyes típus másképp csúszik, másképp fúj, másképp áztat, és másképp teszi próbára az ember önbecsülését. És amikor olyasmiben élsz, ami az életed felében, vagyis nagyjából évente hat hónapig végigkísér, azt bizony illik illendően megszólítani.
Nekem a hó továbbra is csak simán snø, legfeljebb körbeírom, milyen volt, vagy elmutogatom, milyen havon csúsztam meg.

Az olvasószám-növelés "csimborasszója", ahogy egy kedves kollégánk mondaná.

Figyelmetekbe ajánljuk a stúdióbeszélgetést és a talán kevesek által ismert Madách-grafikákat, -karikatúrákat, amiket a könyv végén tudtok megnézni:https://madach.hu/old/tanulmanyok/MK%20117%20-%20Rajzolta%20Mad%C3%A1ch.pdf
https://youtu.be/JFriAaBEx6o

Stúdióbeszélgetés Varga Emőkével Madách Imre képzőművészeti alkotásairól beszélgettünk Varga Emőkével.Készítette: Bene Zoltán, Rácz Szabó Viktor