25/01/2024
Jó olvasást Mindenkinek!❤️
Nagyon sok ember nem is tudja, hogy nem a saját életét éli. Annyit lát csak, hogy nem megy az élete, elakadásai vannak, nem jön a pénz, nem jön a szerelem, vagy betegség alakult ki.
A szüleink, nagyszüleink, tanáraink adtak nekünk egy mintát, ami szerint élünk. Mert ők is így éltek. De ez a minta az ő mintájuk volt, az ő sorsuk. Amíg rá nem jövünk, hogy mi élhetünk másképpen, addig nem tudjuk a saját életünket élni.
Az emberek nagy része túlél. Túléli a mai napot, a hetet, ezt az évet, sőt….az életet.
A túlélésre megy el az energiánk, arra a küzdésre, agyalásra, amit a problémáink megoldására fordítunk. Hiába fejlődik az orvostudomány, egyre több a beteg ember.
Hogy miért?
Mert hiába van szuper orvostudományuk, az csak a fizikai testet gyógyítja, a betegséget kiváltó lelki okot nem.
A nagy küzdésben, a saját energiánk elhasználása közben pedig elfogy az az életenergia, amit magunkkal hoztunk, ide a Földi valóságba. Egyre több fiatal lép ki az életből, éppen ezért.
Legtöbben rettegnek a jövőtől, folyamatos félelemben, szorongásban élnek. A szorongás már annyira a részükké vált, hogy észre sem veszik, hogy szoronganak.
Miért szenvedünk? Miért küzdünk, és miért félünk? Mert kiadtuk a kezünkből az erőnket, az életünk irányítását. Elszakadtunk a Forrásenergiától, ahonnét az élet ered. Elfelejtettük azt, hogy van egy Isteni önvalónk is. Hogy nem „csak” emberek vagyunk, hanem van egy Isteni lényünk is. Mindenkiben ott az Isteni szikra. Ha sosem nézünk felfelé, csak lefelé, akkor a saját erőnket használjuk a Forrásenergia helyett. Míg a saját energiánk véges, a Forrásenergia kiapadhatatlan.
Ahogyan fogy az energiánk, amit leginkább a túlélésre és küzdésre fordítunk, úgy leszünk egyre frusztráltabbak, idegesebbek, agresszívabbak. Egyre inkább másoktól akarjuk elvenni az energiát, mindenféle emberi játszmán keresztül.
Vissza kellene kapcsolódni az Istenihez, hogy elengedhessük végre a küzdést és túlélést. ☝️😉
Lukács Tünde
Családállító