Slow to Flow - Lassíts, hogy ÉLJ

Engedd el, ha nem szolgál. Halálmondat.
Nem engedheted el sem az anyád, se a fiad, se a múltad. Még akkor se, ha szorongsz, stresszelsz vagy bántanak. Fel kell állni, bele kell állni. Na ezt végre lehet tanulni. Magadat lehet tanulni. Lehet megtanulni kiállni magadért, tenni a szorongások ellen és kiismerni a félelemben tartás manipulatív fortélyait.
Nem kell megváltoznod, csak változtatnod valamin, ami eddig visszahúzott, holtponton tartott, zsákutcákba hívott, mókuskerékben tartott. Mert erre végre van ráhatásod.
Mindent megérteni nem lehet, miért történt ez veled, de azt, hogy mi történik benned, azt már figyelheted és beazonosíthatod: ezt végre megértheted.
Mert a feldolgozáshoz, ahhoz, hogy ne történhessen ez meg újra veled, vagyis az egészséges, egyenrangú együttéléshez talán csak ez kell.
Aki azt mondja, nem szállhatsz ki a mókuskerékből, az maga sem tud, talán soha nem is próbálta. Ne higgy nekik, nem vagy te mókus.
Használd jól az időd. Nem az idő fogja megoldani a problémád, nem az, hogy várni tudsz és nem az, hogy majd jön. Majd? Egyszer? Időben? Sajnos ennél egyszerűbb a képlet. Ahelyett, hogy magadat temeted el a várakozással élve, átértékelheted a helyzeteket.
Más nézőpontból is ránézhetsz.

"Okulás szempontjából fontos a múlt. Nagyon sokan ellenben azt mondják, hogy le kell szarni, és előre kell menni. Nem kell foglalkozni vele... Ha nekik igazuk van, akkor miből fognak tanulni, hogy ezt a hibát még egyszer ne kövessék el?"

Üdv: Rédling Márti**

A bántalmazás mindig a bántalmazó hibája. Az ő döntése.
Az érzelmi trauma az nem maga az esemény, ami történt veled, hanem az, ami ennek hatására, benned történt!

A nárcisztikus bántalmazás érzelmi természetű. Manipulatív. A gázlángozás, amikor megkérdőjelezik a valóságod, az érzéseid, az erőfeszítéseid, elhitetik veled, hogy te vagy a hibás, minden miattad van... kiszívja belőled az oxigént. Az energiád. Bagatellizálja a valóságod, amíg már magad is úgy hiszed, veled van a baj. Úgy érzed, “megőrülök”…, pedig csak rejtett bántalmazásban élsz. Szürkülsz, nem vagy látható. Lassan öl meg.
Az idő pedig makacsan pereg.
Az idő tolvaj, nem a barátod ebben a helyzetben!
Mindaddig, amíg azt gondoljuk, ami nem öl meg, az megerősít… sokkal több esetben pont, hogy traumatizál. Elvesz tőled minden olyat, amit nagyon nehéz visszakapni: a hit, bizalom, a felszabadultság és szerethetőség érzését, pont azt, amitől lépni tudnál ki a sokkból és felismernéd mivel tartanak téged érzelmileg sakkban! Elveszi az önbecsülésed, leépíti az önbizalmad, ami az egyetlen esélyed lenne arra, hogy JÓL dönthess: menjek vagy maradjak? Nyerd vissza jövőd, de inkább az életed! Ha elakadtál, gyere, segítek!
Mert csak be kéne látnia, hogy fájdalmat okozott. Mit kapok ehelyett: túlérzékeny vagy! ... és ő miért nem az? Ő miért marad akkor, ha én ennyire sok(k) vagyok. Én meg elhiszem neki, és azt remélem, jóra és érzékennyé szeretem. Közben megfulladok, légüres térben, társas magányban szorongok, amikor legszívesebben ordítanék a meg nem értettségtől és attól hogy nem látnak engem. Nem is akarnak meghallani. Sehol sem vagyok otthon. Játszmákba csúszok. Felborul az egyensúly, bennem, körülöttem.
💔 Az érzelmi elhatárolódás, és függetlenedés a legnagyobb és legnehezebb életfeladat lehet sokaknak, főleg azoknak, akik empatikusak, túlalkalmazkodnak, megfelelési kényszerben élnek (people-pleaser, parent-pleaser), adnak és adnak, de elfogadni nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak! ❤️‍🩹
Márti**
Hívj! Keress!
Szabadulás a megmentés és megfelelés csapdáiból: Utálom, hogy nem tudok nemet mondani. Toxikus kapcsolatok. Gázlángozás. Triggereim, emberi játszmák.
Rédling Márta
SOS konzultációk
https://linktr.ee/slow2flow
*

Miért nincs meg az áttörés? Már annyi mindent kipróbáltál – és nincs eredmény?
Az érzelmi (pszichológiai) bántalmazók, rejtett nárcisztikusok teljes mértékben tudatában vannak annak, amit csinálnak? Vajon tényleg szándékosan bántanak? Vajon tényleg a káoszgyártás, konfliktusgerjesztés, a másik fél feszültségben tartásba jelent számára örömet, kielégülést, revansot a saját sérüléseiért, traumájáért? Vajon a trauma miatt lett ő ilyen? Vajon ez felmenti őt?

Felmenteni? Rengeteg olyan ember van, aki az övékéhez hasonló vagy még súlyosabb lelki sérülést él át, és mégsem lesz gonosz, emellett nem ostobák, tudnak különbséget tenni jó és rossz között, helyes és helytelen között. Az ő döntése az, hogy bántani fog.
Mit mondasz magadnak:
„Csak kicsit nehéz természete van.”
„Tudod, milyen nehéz neki ezért/azért/amazért.”

És mit hallasz tőle, másoktól:
„Ne vegyél már mindent olyan komolyan/ ne legyél túlérzékeny/ ne dramatizáld túl!”
„Ez nem is úgy volt!/ Én ilyet nem mondtam. Már megint túlreagálod.”
Lehetne sorolni a végtelenségig…

Mostanra már te is rádöbbenhettél, hogy TÉNYLEG mekkora dolgot visz véghez az, aki egy ilyen kapcsolatból kiszabadulva képes meghúzni a határait és újraépíteni magát. Hogy nem áldozat, hanem túlélő. Nagybetűvel: TÚLÉLŐ.

Szerezd vissza a belső hatalmad, az energiád, ne öntsd a figyelmed, megértésed, empátiád szereteted olyan feneketlen mély tóba, ami csak elnyeli ezt. Ami nem ad vissza semmit, csak bánatot, haragot, érzelmi káoszt, kattogó gondolatokat, érzelmi hullámvasutat.

Csak azt az érzést: hogy bármit is teszek, semmi sem elég. De te legalább megpróbáltad. Ez mutatja, te mennyire tudsz szeretni.
És ez mutatja azt is, hogy ezt a szeretetet MÉG nem tudod magadnak is adni. Hiszen azt tanultad: ez önzőség.

Magaddal mikor leszel együttérzőbb és empatikus? Ez nem önzőség. Tanulj meg szelektálni. A bizalmadat nem érdemli mindenki, akármennyire is szerethetőnek tűnik.

Te vagy az, akinek nincs lehetetlen? Elméletben már "erős" vagy, de még minidg rongyosra hallgatod, nézed a podcastokat, videókat, előadásokra jársz… Mégis… Miért nincs meg az áttörés? Már annyi mindent kipróbáltál – és nincs eredmény?

A lelki bántalmazás elszívja az energiád és traumakötésben, stresszben tart. Azt veszi el tőled, ami a legfontosabb: a lelked, a lényed, és mindent, amit szeretsz magadban és a világodban. A szabadságodat. Az álmaidat. A reményeidet.

Irányváltás - fókuszváltás:
Begyógyítjuk a sebeidet, amiket mások okoztak. Akik nem értik azt, hogy fáj, nem érzik át, mert nem látnak Téged.

Amikor megalkudsz a kevesebbel, jusson eszedbe, hogy ezzel egyúttal nem-et mondasz arra, amit igazából szeretnél.

Ha nem tudod, hogy érzelmi bántalmazás érintettje vagy-e, de sejted, egy célzott terápiás, támogató beszélgetés, coaching, konzultáció segít a felismerésben.

Mert elég a szorongásból, az érzelmi ürességből és abból, hogy már magadban sem bízol - Ne félj, élj.
Ez most azoknak szól, akik sokszor érzik magukban az erőt, de most ez eltűnt, mintha a föld nyelte volna el... Telefonon, üzenetben, privát tudsz érdeklődni, időpontot egyeztetni:

Szeretettel: Márti**
Kiút. Együtt. Most.
Rédling Márta

Bocsásd meg magadnak, hogy kevesebbel beérted, mint amit érsz, és valahol öntudatlanul, de engedted, hogy ne tiszteljenek. Nem, nem érdemelted meg ezt a bánásmódot. Újrakezdés... 5,4,3,2,1 ... most.

Amikor elkerülöd azokat, akik nem tisztelik a határaidat,
akiknek nem mondhatsz nemet, mert támadásnak veszik,
akiknek mindig mindenben igazuknak kell lennie,
akiknek az érzéketlenségük, értetlenségük, okvetetlenkedésük zaklatóvá, idegőrlővé válik
akik átnéznek rajtad, nem látnak, nem hallanak meg,
akikben szemernyi meleg empátia sincs, (csak utánzott)
akik mindent jobban tudnak, azt is, amiben te vagy a képzett szakértő és semmit sem tanulnának, magukról meg pláne
akik nem bánnak meg semmit, bocsánatkérésük, megbocsátásuk a manipuláló játszma része
..
folytasd a sort:
A szanálás eredménye:
Énhatékonyság
Rejtett tehetség
Belső Potenciál
Valódi ÉNidő
Gratulálok , hogy ráébredtél, milyen értékes, csodás és szerethető vagy és már gyógyult és szerető NŐként tervezed újra az életed! Szép munka, le a kalappal! Bedobtad magad és kimaxoltad a benned rejlő potenciált!
Nagy ölelés! ❤
**
Az önbizalom. A kisugárzás. Na az a szexi.
Maxold ki a benned rejlő potenciált! Ne engedd be a félelmeid, és engedd meg magadnak a boldogabb életet!
"Ma, amikor a megváltás egyre komfortosabb", amikor sértődéseinket simán és oly természetesen hárítjuk másokra, amikor a magunk felelősségét nem akarjuk észrevenni, no, ott semmi sem segít!
Nem azt mondom, hogy hibás vagy, azt mondom, felelős vagy. A saját érzéseidért, a saját életedért, a belső szabadságodért. Azért, amit nem mondasz ki. Azért, amit kimondasz. Tedd ezt védett és empatikus környezeteben! Önmagad megismerése életed legnagyobb kalandja is egyben. Társad, párod megismerése pedig a legmeghatározóbb!
Hozd összhangba érzéseidet, gondolataidat saját szavaiddal, tetteiddel! Törődj magaddal, hogy jól bánhass másokkal!
Minden ezen alapszik: Bánj úgy másokkal, ahogy te is szeretnéd, hogy bánjanak veled. És ha nem kapsz hiteles reakciót... nem kell megváltoztasd. Nem kell megmentsd. Nem kell megfelelned.
Az egyenrangú párkapcsolatokért, a hozzád illő hivatásért!
Szeretettel várlak egyénileg, párban és csoportban:
Márti**
(A privát oldalamról)
Minden beszélgetés ott él bennem, hozzám tesz. Köszönöm az eddigi megkereséseket, még nem frissítettem, de a lényeg itt van.
Mert
Figyelünk.
Beszélünk.
Megoldjuk.
* Ha te is megengednéd magadnak a boldogságot, örömre való képességed, és nem félsz már egyedül lenni, mert érted, érzed, még egyedül is jobb, mint egy egyoldalú, méltatlan kapcsolatban a másik egóját táplálni.
* Ha te is megtennéd azt, amit meg lehet és elengednéd azt, ami beragaszt, legyen az kéz, érzés, gondolat... szeretettel várlak.
Márta Rédling
Figyelj arra, kinek adod az energiád!















kép: Tej és méz - Rupi Kaur

Amikor nem becsülnek… és te maradsz, mert a kapcsolat olyan, mint a drog: a legfontosabb kérdés legyen magam felé az, hogy meddig küzdjek?

Miért vagyok fogékony, miért vonzódom folyamatosan érzelmileg elhanyagoló, nemtörödőm, mérgező, bántó, bántalmazó, rejtett nárcisztikusokhoz?

Hogyan alakítsak ki egészséges, érzelmileg ELÉRHETŐ és ÉRETT kapcsolatokat?

Mert lépni neked kell. Miért? Mert a kizsákmányolónak nem érdeke.

Aki pont egy bántalmazó kapcsolatban van, volt, lépni kell, nem várni és reménykedni, mert a másik nem változik, nem kér őszintén bocsánatot, és nem, nem tesz másképp, ami változást hozna. Pedig te már annyit változtattál…

Az empatikus, érzékeny ember legnehezebb feladata az, hogy megtanul HATÁROKAT építeni, MAGASABBRA, a méltóságáért, hogy újra megtalálja önmagát, integritását, és újra hinni tudjon abban, hogy még van esélye egy új, egészségesebb, jobb, örömteli, kiegyensúlyozott életre.

A szeretet nem tesztel, hanem tisztel. A szeretet nem méreget, nem rivalizál, nem verseng, nem tesz parkolópályára vagy polcra, amikor már kicsit is ki mersz állni magadért. Nem akkor "szeret", amikor neki jó, neki kényelmes!

Nem tesz próbára, nem kér számon, nem épít a bizonytalanságodra, a jó szívedre, hogy majd megbocsátasz, mert ha ezzel visszaélnek, az nem szeretet.

A szeretet van. Létezik. Rá kell érezned. Egy pillanatra se hallgattasd el a fura megérzéseid. A szeretet békét ad neked.

Márti**
Rédling Márta

Ha te is szeretnél oldottabb és felszabadultabb lenni – Nyissak vagy ragaszkodjak? – Tanácsadás , mentoring szÍVembereknek

"A bántalmazó szinte soha nem tesz olyat, amit ő maga erkölcsileg elfogadhatatlannak tart. Lehet, hogy titkolja, amit tesz, mert azt gondolja, másoknak nem tetszene, de belül jogosnak tartja a viselkedését. Nem emlékszem, hogy lett volna valaha bántalmazó, aki azt mondta: „Semmit nem tudok felhozni a cselekedeteim védelmében. Egyszerűen hibáztam.” Kivétel nélkül mindig talál olyan magyarázatot, amit elégségesnek gondol. Röviden, a bántalmazó kulcsproblémája az, hogy torz elképzelése van arról, mi a helyes és mi a helytelen.
..
Amikor egy új csoporttag azt mondja, hogy „a dühöm miatt járok az ön programjába”, azt válaszolom: „Nem, nem azért jár ide, hanem mert bántalmaz.” Mindenki szokott dühös lenni. Sokakkal megesik, hogy időnként túlságosan, a kiváltó eseményhez képest aránytalanul dühösek, hogy az már egészségre ártalmas. Van, aki gyomorfekélyt vagy infarktust kap tőle, vagy felmegy a vérnyomása. De nem feltétlenül bántalmazzák miatta a partnerüket."
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?

Nehéz téma, tabudöntögető, hosszú és tudom, túl sok időm van...
Érzelmi, lelki bántalmazás gyermekkorban, ahogy esetleg nem olvastál eddig róla:
Ha egy gyereket bántanak - mindenkit, akivel kapcsolatban állt, el kellene hívni beszélgetni, megvizsgálni, miket mondtak, nem mondtak, tettek, nem tettek... - mert amikor egy gyerekre túl sok felelősséget tesznek, akkor összetörik alatta.
Áldozathibáztató mondat az, hogy Isten nem mér rád több terhet, mint amit elbírsz. Nem Isten méri rá. Hanem azok, akikben bízik. A bántalmazás mindig a bántalmazó hibája. Az ő döntése.

****
Jó lenne így, igen: részlet egy Feldmár András interjúból:
"Sokan félreértik magát a szeretetet is. A szeretet nem azt jelenti, hogy »nem tudnálak bántani«, hanem azt: „Tudnálak bántani, de nem foglak. Nem foglak, mert meg tudlak védeni magamtól.« Aki mást mond a szeretetről, az hazudik.”
"- András, ha gyerekkorban megszégyenítettek, bántalmaztak, és sok sérelmed volt, amit úgy kezeltél, hogy utána lehasítottad, eltemetted mélyen magadba, azt később hogyan lehetne feloldani?
- A baj általában az, hogy ha bántottak, az olyan mintha leszögeztek volna téged. Elveszted a fonalat, az életed fonalát. Mert attól a pillanattól kezdve, hogy bántottak, túlélni kell, nem pedig élni.
Főleg, ha nem volt körülötted senki, akinek a karjaiban sírhattál volna, és elmondhattad volna neki, hogyan szégyenítettek meg, vagy hogyan bántottak meg. Az igazi trauma az,hogy amikor bántanak, akkor egyedül vagy, nem tudsz beszélni róla. Akkor ott hagyod magad abban a pillanatban, és úgy csinálsz, mintha semmi sem történt volna. Tehát van egy törés az életedben. Valahogy mégis menni kell előre, mert mindenki azt mondja, hogy fel kell nőni, dolgozni kell, meg kell házasodni, és te csinálod.
De mintha egy gumikötél lenne a derekadon, ami folyton visszahúz oda, ahhoz a ponthoz. Ezt nem lehet csak úgy elfelejteni. Manapság sok pszichológus és pszichiáter fél a regressziótól. De regresszió nélkül nem lehet visszamenni oda, ahol leszögeztek téged. Miért félnek tőle? Talán mert nekik is erre lenne szükségük csak nem merik megtenni.(...)
Mert mi magunk tudunk visszamenni oda érzelmileg, ahol bántottak, és megsiratni, meggyászolni azt, ami történt. Azt, aminek nem szabadott volna megtörténnie, mert nem érdelemtük meg. Ha ezt át tudod élni abban a mélységben, ahol történt, az olyan mintha kivennék a szöget. És azután vissza tudsz térni oda, ahol most vagy, és az életed ugyanaz lesz, csak könnyebb. Elmúlik az érzés, hogy valami állandóan vissza akar húzni. Valahol, valakinek a karjaiban vissza kell menni oda, ahol bántottak, kihúzni a szöget, és máris röpülhetsz."
Eddig az interjú.
Pont a mai nap jött szembe, mikor oly sokan vagyunk ezzel a problémával, nehezen értjük, valójában hogy is van ez, hogyan lehet felnőni, ha a saját anyánk érzelmileg elhanyagol, merem megkockáztatni: nem szeret, ... hiszen ha ő sem, akkkor én hogyan fogok szeretni? 2 válasz van: magam is érzéketlen, nemtörődöm, gátlástalan leszek és kevés felelősséget válallok, amikor bántok mást vagy pont fordítva: én leszek az, aki gondoskodóvá válik, túl sok felelősséget vállal, érzékeny, kínlódik, szorong, küzd a szeretetért, people-pleaserként a megfelelési kényszer működtet.
Régebben azt gondoltam, hittem, hogy ebből nem lehet kijönni, ez a bántalmazás egy olyan formája, ami nem gyógyítható. Főleg azért, mert a tudatalattinkban van a válasz. Aztán sikerült. Először magamban, magamat gyógyítottam, (20 éve ezt teszem), de már gyorsabban ment, másképp.
Aztán egyre többen jöttetek, és egyre több megoldás születik, aminek a lényege valahol hasonló, habár egyedi módon és egyéni érzékenység szerint történik meg.

A hogyanról és a miértekről eggyel lejjebb is írok.

Ha érdekel, tudsz jelentkezni, küldök linket, ahol többet tudsz olvasni a programról:
Szeretettel: Rédling Márti**

💔 Ha mélyebbre mennél | Nagy levegőt! • Mélyvíz

“A sémák nem a sorsot jelentik. Ezek minták – és a mintákat meg lehet érteni, megkérdőjelezni és megváltoztatni.”

Tudd, van valaki benned, akit nem láttak… és szeretetre, figyelemre, elfogadásra vágyik, aki nem érzi magát biztonságban. Légy az a szülő, akire gyerekként szükséged lett volna. Add meg magadnak, amire szükséged volt. Mondd ki, amit elfojtottál, add ki magadból, amit lenyeltél.

Amit tudatosítasz, felismersz, megértesz, arra van ráhatásod, megváltoztathatod, és ez szabadságot ad neked. Élj ezzel és lépj. Már van választásod, lesznek eszközeid.

Szabadulás és gyógyulás a traumás stresszből és az érzelmek fogságából, mérgező kapcsolatokból

Szeretnéd biztonságban érezni magad, elvárások nélkül szeretni, letenni a láthatatlan traumát, elengedni a szorongást, a bizonytalanságot, a nem vagyok elég, nem vagyok szerethető érzést?

Kérj segítséget. Egyedül ez nem megy, hiszen érzelmileg érintve vagy. Külső, friss, más szemlélet is szükséges. Ha már eleget olvastál önsegítő könyvet, néztél kapcsolati videót, hallgattál motiváló podcastot, de még mindig az az érzésed, hogy hiányzik valami ebből az önfejlesztő, gyógyulási folyamatodból:

❤️‍🩹 Téged ki fog megtartani?

Azok akik törődnek veled, figyelnek az érzéseidre. Értik a saját érzéseiket is.

A bántalmazás mindig a bántalmazó hibája. Az ő döntése.
Az érzelmi trauma az nem maga az esemény, ami történt veled, hanem az, ami ennek hatására, benned történt!

Miért kell mást csinálnom, mint eddig, ahhoz, hogy gyógyuljak?
Érdeklődj, hívj, írj, mutatom a lehetőségeidet:
Márti**

Link a bioban

💕Már látod magad, és megérted, akkor is szerethető vagy, ha nem az ő gondolataikat cipeled. Nem az ő érzéseit veszed magadra. Ott vannak a tieid is. Érzések. Igaz, nagyon bizonytalanok, visszahúzók. Naná, hisz emberből vagy: sebezhető és szerethető, fáj az élet, ezért elnyomod ezt az érzést. IS. És még mennyit.

🌱DE... Tisztábban látsz és érzel...

✨Mert...
Beszélgetni kezdesz. Letapogatni a külvilágod.
Megismerni magad és látni másokat.
A felismerés fájdalma, az elegem van érzés, a dafke, a csakazértis fog elindítani.

"Élni való minden élet,
Csak magadhoz hű maradj.
Veszteség nem érhet téged,
Ha az leszel, aki vagy."
J. W. Goethe

Márti**