HINTAKINEZ-Hatékony INtenzív TAnulás Kineziológiával

📣 A mai napon nyilvánosságra hozták a kormány oldalán az Oktatási Minisztérium
„Legyen élmény a tanulás!”
- javaslatcsomagot, mely a következőket tartalmazza:

📌1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend: A célja a tanítási nap nyugodt, biztonságos és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó kezdése, aminek a javasolt szakmai megoldása a rugalmas napkezdés lenne. „Az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli ráhangoló idősávot beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel.”

📌2. Rugalmas óraszervezés: rövidebb órák és komplex blokkok. Az elérni kívánt cél
a figyelmi terhelés mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése lenne. A javasolt szakmai megoldás a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító, összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségének megfontolása.

📌3. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő: A cél a tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása lenne a tanítási nap során. A javasolt megoldás az lenne, hogy az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.

📌4. Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása: az elérni kívánt cél a merev napi tantárgyi rend helyett életkorhoz igazodó, változatos tanulási ritmus kialakítása lenne. A javasolt szakmai megoldások között a minisztérium többek között azt írja, hogy a helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét.

📌5. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok: a cél a tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése lenne. Erre azt javasolják, hogy az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen a tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot.

📌6. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata: ennek célja az lenne, hogy a tanulás személyes tapasztalathoz, a helyi környezethez és a valós élethelyzetekhez kapcsolása lenne. Ehhez a javasolt szakmai megoldás az lenne, hogy az iskola építse be éves munkatervébe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozásokat, és gondoskodjon azok biztonságos, tanítási célú megszervezéséről.

📌7. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása: az elérni kívánt cél a gyermekek délutáni és családi idejének védelme, valamint az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése lenne. A javasolt megoldás szerint a
a pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.

📌8. A fejlesztő értékelés megerősítése: a cél az lenne, hogy az értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, ne pusztán minősítsen. Azt javasolják, az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot. Használjon fejlesztő értékelési mintákat, dolgozza ki a tanulói önértékelés módját és kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását.

📌9. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése: aminek a célja a mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása lenne. Bár nem törölnék a mindennapos testnevelést azt javasolják, hogy abban kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás.

📌10. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele: ennek célja
a kreativitás és a kreatív tanulási kompetenciák (kíváncsiság, kitartás, képzelőerő, együttműködés) fejlesztése, az önkifejezés, az érzelmi biztonság és a közösségi élmény erősítése lenne. Azt javasolja a minisztérium, hogy az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben.

📌11. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás: ennél elérni kívánt célként azt fogalmazta meg az Oktatási Minisztérium, hogy a megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztésére koncentráljanak az iskolák. Azt javasolták, a pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat.

📌12. A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása: valószínűleg ennek fognak a legjobban örülni a gyerekek, ugyanis a kevesebb vagy egyaltalán nem létező házifeladat írása helyett ebben az időben pihenhetnének, játszhatnának. Mint írják, a cél az, hogy a hosszabb iskolai jelenlét ne a délelőtti tanórai terhelés folytatása, hanem pihenést, fejlődést és élményt biztosító idő legyen. Nagyobb hangsúlyt kaphat a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

📌13. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás: ennek célja a szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése lenne. Azt javasolják, az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba. A gyakorlat legyen minden alsó tagozatos osztály számára elérhető.

📌14. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet: az elérendő cél a fizikai és a digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése lenne. Ennek elérése érdekében azt javasolja a minisztérium, hogy az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét. Szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre építő tanulási helyzeteketet, közös szabadidős programokat.

forrás: kormany(pont)hu/telex(pont)hu

Tombol a kánikula, rendkívül súlyos országos helyzet, és közben az indulataink is egyre magasabbra csapnak. Figyelem a reakciókat, és azon gondolkodom, mennyire elkeserítő állapotban vagyunk mi így együtt ebben a katlanná vált Kárpát-medencében.

Valamit ki kell találnunk, mert ha nem szakítjuk meg ezt a folyamatot, egyre nehezebb lesz begyógyítani a társadalmunk szövetén keletkező sebeket.
De hol érdemes elkezdenünk? Ahhoz, hogy erre valódi válaszokat találjunk, pontosabban kell értenünk, az egyéni élmények és a társadalmi működések közötti összefüggéseket. Régóta foglalkoztat, miként élnek tovább a feldolgozatlan transzgenerációs traumáink a személyes életünkön túl a közösségi kapcsolatainkban is. Ez a téma annyira nem hagyott nyugodni, hogy szeptemberben megkezdem a doktori képzésemet a Pécsi Tudományegyetemen, ahol ezt a kérdést szeretném kutatni.

Ehhez kapcsolódóan szeretném most a segítségeteket kérni.

Összeállítottunk egy izgalmas kutatást, melyet a mai nappal útjára bocsátunk. Nagyon hálás lennék, ha minél többen részt vennétek benne! Minden kitöltött kérdőív közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat és a társadalmi reakcióink mögött húzódó összefüggéseket.

A kérdőívet itt tudjátok kitölteni:

https://www.surveymonkey.com/r/transzgeneraciostraumak

Nagyon sokat jelentene, ha nemcsak kitöltenétek, hanem meg is osztanátok ezt a felhívást. Ahhoz, hogy valóban árnyalt képet kapjunk, sokféle életkorú, hátterű és gondolkodású ember válaszaira van szükségünk.

A kutatásban minden 18. életévét betöltött személy részt vehet. A kitöltés önkéntes, a kérdőívben közvetlen személyazonosító adatot nem kérünk, az eredményeket pedig kizárólag tudományos célokra, összesített formában használjuk fel.
A vizsgálat két adatfelvételi szakaszból áll. A második szakaszra várhatóan néhány hónap múlva kerül sor, így nemcsak egyetlen pillanatképet kapunk, hanem azt is megvizsgálhatjuk, hogyan változnak érzéseink, vélekedéseink és társadalmi reakcióink az idő múlásával.

A kérdőív kitöltése nagyjából 30 percet vesz igénybe.

Azok között, akik a kutatás mindkét szakaszában részt vesznek, 20 darab, egyenként 12 000 forint értékű, az Egymás Kiadó könyveiből összeállított könyvcsomagot sorsolunk ki.

Köszönöm, hogy időt és figyelmet szenteltek közös ügyünknek!

---Orvos-Tóth Noémi

Miért hiszünk a konteónak?

Képzelj el egy kisgyermeket.

Képzeld el, hogy ez a kisgyermek ott áll, sarokba szorítva és retteg.

Ott van előtte egy felnőtt. Vagy több. Tökmindegy.

Ott magasodik fölé, nagy, erős energiával, amit ez a gyermek érez.

Érzi a rezgéseket, érzékeli a dühöt, az erőt, az uralmat, a hatalmat, a támadás, az ellenkezés energiáját. Fél. Retteg.

Ez a kisgyermek nem tud felelősséget gyakorolni afelett, hogy uralja a helyzetet és kiszabaduljon belőle, mert ott van előtte egy fizikailag nála jóval nagyobb ember, aki uralja őt, aki hatalmat gyakorol felette és az akaratát erővel érvényesíti rajta.

Ennek a kisgyermeknek nincs lehetősége másra, mint arra, amit rákényszerítenek. Minél többször éli ezt meg, annál inkább beivódik az idegrendszerébe, a zsigereibe, a tudatába, tudatalattijába, a sejtjeibe, hogy nincs kiút, hogy nem ő uralja a helyzetet, hogy ő a kicsi, hogy van egy nála nagyobb erő, hogy annak engedelmeskednie kell, különben rosszul jár, hogy nem tud cselekedni, nem ő irányítja a helyzetet, hogy el kell nyomnia az akaratát, az érzelmeit, akár a vágyait és szükségleteit is. Nincs más megküzdési módja, mint az, amit éppen kitalál magának a kis fejecskéjében, talán a remény, valamiben, egy szebb jövő, egy váratlan megoldás, ami még láthatatlan, ami majd eljön, de nem itt és most van, az biztos.

Aztán ez a gyermek felnő. Magában hordva, a zsigereiben, az idegrendszerében, a sejtjeiben és pszichéje mélységeiben ezeket a rezgéseket és programokat. Hogy nincs mit tenni, hogy ő a kicsi, hogy meg kell felelni, nincs kiút, a nagyok irányítanak, hogy egy külső hatalom uralkodik felettünk.

Itt van egy felnőtt ember, aki belül, tudat alatt, még mindig ugyanazt a sérült belső gyermeket éli önmagában, de tényleg fogalma sincs róla. Ismétli a megszokott köröket. Jön egy helyzet és számon kérik rajt, hogy miért álmodozik, hogy miért nem vállalja a felelősséget, miért hisz el mindenféle összeesküvés-elméletet és miért nem csinál valamit. Ő pedig a megszokott köröket futtatja a tudatában, mert nem tud mást: van a nagy, külső erő, ami az egész helyzetért felelős és az uralkodik, ő nem tehet semmiről.

Milliárd ilyen felnőtt ember él jelenleg ezen a bolygón és hibáztatja egymást azért, hogy így működik. Ítélkezünk egymás felett, mert látjuk, hogy hogyan kellene működni a másiknak. Talán van benne igazság. Sokszor van és sokszor tényleg jól látjuk. Lehet, hogy mi már csináljuk. Lehet, hogy ő még nem állt bele. Lehet…

De kicsit sem számolunk azzal, hogy az, hogy a másikat leszidjuk, lehordjuk, bántalmazzuk, elítéljük, mit vált ki és mennyire hasznos. Nem értjük, hogy miért hisz el olyan dolgokat, amiknek a forrását sem ismeri, amire nincs fizikai bizonyíték, hogy miért a kormánytól, hatalmi rendszertől vagy egy égi csodától vár megoldást, vagy miért azt hibáztatja, esetleg a karmát, az Istent, az időjárást, a cégeket, gyárakat, a másik embert, a kitudjamégkicsodát, ahelyett, hogy tenne valamit. Hát azért, mert megszokta, hogy tehetetlen. Mert kicsiként sem volt más lehetősége és az elme a megszokottat ismételgeti, csak más formában.

Szóval, ha tágabb nézőpontból ránéznék a másikra, aki felett éppen ítélkezünk, akkor lehet, hogy elszégyellnénk magunkat. De nem kell, mert az sem visz előre, sőt, alacsonyabb rezgésszinten tart, ami szintén nem hasznos.

Mi lenne, ha egyszerűen csak elkezdenénk nem ítélkezni? Abbahagyni azt, hogy egymásra fröcsögünk és simán csak tennénk a dolgunkat, jó példát mutatnánk, a másik meg ha akar, majd követ? Ha nem, akkor az az ő döntése, ha máshogyan vélekedik, az az ő dolga. Mi lenne, ha simán elfogadnánk, hogy mindenki abban hisz, amiben akar és nem ítélkeznénk, mert nem láthatjuk, hogy miért működik úgy a másik? Hiszen még a saját működésünket sem látjuk át igazán…

Mi lenne, ha megpróbálnánk az ellentétes véleményeken túl is megfogni egymás kezét, megértőnek lenni és higgadtan megbeszélni a dolgokat – vagy hallgatni és csinálni, amit mi magunk jónak látunk?

A békés, nyugodt szív ismérve, hogy nem foglalkozik másokkal, hanem teszi a dolgát, cselekszik és ennyi. A példamutatás elég inspiráció annak, aki már készen áll rá.

Szentgyörgyhegyi Boszorkány
Kép: Pinterest
Kérdezni, írni e-mailben lehet. Egyéni szolgáltatások nincsenek.
Eredeti cikk a Blogon: https://zentaianna.hu/miert-hiszunk-a-konteonak/

😊 Miért a kineziológiai stresszoldás a 21. század egyik legígéretesebb önfejlesztési eszköze?

A mai világ, a gyors információáramlás és a folyamatos elvárások igazi kihívást jelentenek
a legtöbb ember számára.
A gyorsan változó világunkban a külső hatások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak ránk.
Munka, család, közösségi média… a lista szinte végtelen.

A stressz ma már az életünk szerves része, de rajtunk múlik, hogy hogyan reagálunk rá.
A 21. század rohanó világában, ahol a külső ingerek gyakran stresszfaktorokként hatnak ránk, egyre fontosabb, hogy megtaláljuk a belső egyensúlyunkat.

😍 Hogyan változtathatod meg a stresszhez való viszonyodat?

Mi lenne, ha létezne egy módszer, amellyel nemcsak a feszültséget csökkentheted, hanem a mélyben megbújó belső blokkjaidat is feloldhatod?

A kineziológia segít abban, hogy felismerjük, hogyan befolyásolják a testünket és az érzelmeinket a belső blokkok. Ezek a blokkok gyakran tudatalattiak, és nehezen ismerhetőek fel.
A kineziológiával pedig ezen a rejtett szinten tudunk hozzáférni a stressz okaihoz.
A kineziológiai stresszoldás a problémák gyökerét célozza meg, és segít, hogy felszabaduljunk a stressz hatása alól.

A módszer segít felismerni, hogy mi az, ami akadályoz téged abban, hogy igazán kiegyensúlyozott legyél, és segít felszabadítani azokat a blokkokat, amelyek a fejlődésed útjában állnak.

🌿 Miért érdemes most a kineziológiai stresszoldást választanod?

Ne hagyd, hogy a stressz irányítson! Itt az idő, hogy te irányítsd az életed!
✨ A kineziológia a 21. század egyik legnagyobb ajándéka a stresszkezelésben!
Ma már nem elég, ha csak a tüneteket kezeljük, mert a stressz igazi okai mélyebben rejtőznek bennünk. A kineziológiai stresszoldás olyan módszer, amely a test, elme és lélek egységére épít, így képes mélyreható változásokat hozni az életünkben.
Miért érdemes kipróbálni? Mert a kineziológia nemcsak a stressz hatásait oldja, hanem segít megtalálni azokat az okokat is, amelyek a mindennapi feszültségek mögött rejtőznek.
🌱 Miért érdemes a kineziológiai stresszoldást választanod a 21. században?
Képzeld el, hogy egy kiegyensúlyozott, nyugodt életed van, ahol nem a külső körülmények irányítanak, hanem te magad!
A kineziológiai stresszoldás az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy elérd a belső harmóniát és a mentális egyensúlyt. Az izomtesztelés segítségével a test “elmeséli”, hol akadt el az energiaáramlás, így könnyedén feltárhatjuk a stressz forrását. Mindeközben a test, az elme és a lélek harmóniába kerül. A kineziológiai stresszoldás nemcsak fizikai szinten segít, hanem érzelmi és mentális síkon is. Az izomtesztelés a testünk visszajelzése, amely segít feltárni a belső blokkokat, és ezáltal oldani a felhalmozódott stresszt.
💡 Hogyan segíthet a kineziológiai stresszoldás a személyes fejlődésedben?
A 21. század az önfejlesztés korát hozta el, és a kineziológia tökéletesen illeszkedik ebbe a trendbe. A stresszoldás nem csupán a jelenlegi feszültségek enyhítését jelenti, hanem egy mélyebb önismereti utat is kínál.
A kineziológia lehetőséget ad arra, hogy megértsd, miért reagálsz úgy, ahogy reagálsz. Milyen múltbeli tapasztalatok, érzelmi hatások befolyásolják a döntéseidet, hogyan élhetsz jobban és nyugodtabban? A stresszoldás nemcsak a fizikai, hanem az érzelmi blokkokat is feloldja, így segítve a fejlődésedet.
✨ Miért érdemes most belevágni? Mert a belső békéd kulcsa a tudatos változtatás!
Az izomtesztelés segít megérteni, mi zajlik a lelkedben és a testedben. Segítségével megtalálhatjuk a legjobb megoldásokat a változásra.

🌞 Ha Téged is megérintett, oszd meg valakivel, akinek most erre lenne a legnagyobb szüksége.
✨ A kineziológia módszere segíthet, ha elakadtál.

Ez egy hatékony módszer, ami igazán támogat abban, hogy még bátrabban nézhess szembe a változással.

💎Ismerd meg a KINEZIOLÓGIA módszerét! Hiteles forrásból, közvetlenül a módszer magyar oktatóitól!
🎁 📩 Iratkozz fel az INGYENES, 5 részes hírlevél sorozatra!
https://r3.minicrm.hu/Form-75955-22sj7as4lf2mw30306rv0r1w3tmppl

✨ Kineziológia: test, lélek, elme – együtt, összhangban.
🔗 www.kineziologiatanfolyam.hu
📖 Önismeret, természetes egészség, tudat és tudattalan működése. 🧠 Érthetően.
💡 Tudományosan. ☯ Spirituálisan.
👉 Kövess minket inspirációért és támogatásért — hogy egyre közelebb kerülj a belső erődhöz.

Visszhang - beszélgetések utóhatásai :: Kineziológia a hétköznapi harmóniáért A kezelések alkalmával sok esetben a beszélgetésé a főszerep. Van, ami véget ér az ajtó becsukódásával. Van, ami velem marad, elkísér mindenhová. A reggeli kávé melletti csendben, vezetés közben, az egyedül töltött időben, házimunka, viráglocsolás során, amikor a gondolato...

"Ha bárkit megkérdezel, mit kíván a gyeremekének, mindannyian azt mondják, hogy boldog legyen. Boldog! Nem együttérző, hasznos tagja a társadalomnak. Nem alázatos, bölcs és toleráns. Nem olyan, aki erős, és átvészeli a csapásokat, vagy hálás, miután túlél egy balszerencsét. Én viszont mindig is azt kívántam a gyermekeimnek, hogy nézzenek szembe nehézségekkel. Igazi, valódi nehézségekkel. Olyan nagy kihívásokkal, amelyek empatikussá és bölccsé teszik őket."

(Sally Hepworth)