01/09/2017
Nagy örömmel olvastuk ma nyári Robottáborunk táborlakói (két kedves hódmezővásárhelyi lányka) tanárnőjének levelét és a Lányok élménybeszámolóját. Jó tanévkezdés volt ezzel indítani, szeptember 1-én! Köszönjük!
Részletek belőle: "Kedves Judit!
Hálásan köszönöm diákjaim nevében is a soproni tábor lehetőségét. Nagyon élvezték a lányok.
Kértem tőlük egy beszámolót, melyet - hozzájárulásukkal - Önöknek is küldök csatolva.
Remélem a további tanévekben is lehetőségünk lesz innen az ország másik feléből csatlakozni.
Üdvözlettel:
Berényi Gabriella
Bethlen Gábor Református Gimnázium, Hódmezővásárhely"
És íme az élménybeszámoló, amit nagy örömmel olvastunk, a lányok hozzájárulásával közreadjuk :)
Így játszanak a mérnökök 2017.
A Soproni Egyetem Simonyi Károly Kara és a Széchenyi István Gimnázium szervezte Így játszanak a mérnökök 2017.
A Soproni Egyetem Simonyi Károly Kara és a Széchenyi István Gimnázium szervezte ezt a gimnazista fiataloknak szóló mechatronika tábort 2017. július 9 és 13.-a között Sopronban. A táborban részt vevők 2 csoportra bontva vehettek részt a programokon. Volt egy kezdő és egy haladó csoport, annak tükrében, hogy korábban ki programozott már LEGO robotot, vagy tudunk e valamilyen programozási nyelven.
Kilencedikén hajnal négykor szálltunk buszra, délután 1-re érkeztünk célvárosunkba. Elsétáltunk a belvárosba, megittuk az elmaradhatatlan jegeskávénkat és előre féltünk vajon milyen társaság fog összejönni. Aztán kisétáltunk az Egyetemi Kollégiumba, ahol 3 órától elfoglaltuk szobánkat. Ketten voltunk egy kétágyas szobában. Egy teljesen felújított gyönyörű kollégiumban, egy másik szobával közösen volt egy kis ebédlőszobánk hűtővel és fürdőszobánk, de minden emeleten el volt helyezve 2 konyha is. A szobákban voltak szekrények, íróasztalok és TV is. Összességében egy jobb féle Nyugat-Európai hostelre emlékeztetett. A porta éjjel-nappal nyitva volt. Fél öt körül elmentünk vacsorázni a helyi Deák étterembe, ami szintén rögtön lenyűgözött minket hangulatával. Vacsorára pizzát kaptunk, majd program szerint túrázni mentünk volna, de ezt sajnos az időjárás nem t***e lehetővé, így némi programváltoztatással estére elmentünk a Ligneum Látogatóközpontba, ami 2012 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A Botanikus Kerttel körülvett háromszintes élményközpont hatalmas ablakfelületeivel emelkedik ki a fák közül.
A látogatók megismerkedhetnek az egyetem képzési programjával, az oktatók, hallgatók sikereivel, munkáival. Fajátékok, foglalkoztató faház, makettek és a fahangszerek sokaságát tekinthettük meg. Majd számítógépen játszottunk csapatokba rendeződve egy társasjátékot. Itt a szerencsén, de legfőképpen a csillagászati tudáson múlt a siker. A legtöbb csillagot mi gyűjtöttük, így tudtuk megnyerni a versenyt. Később még 3D-s alakzatokat kellett időre kiraknunk faépítőkockákból. Este kettesben elindultunk felfedezni a belvárost. Megnéztük a Tűztornyot, a helyi templomokat, sétálóutcákat, sőt még egy koncertből is elcsíptünk egy kicsit. Jó nagy séta és beszélgetés után a kollégium felé igyekezve elkapott minket egy hatalmas vihar, ami utána minden este meglátogatott minket.
Tizedikén a kollégiumban található Nyugat étteremben kezdtük a reggelt, ahol svédasztalszerű reggelit kaptunk. A délelőttöt a LEGO robot programozás alapjainak elsajátításával töltöttük, egy informatikai laboratóriumban az egyetem területén. Ekkor még csak alap mozdulatokat csináltattunk a robottal, négyszöget írt le, megmondtuk, hogy hány fekete ragasztószalag csíkon haladjon át a robotunk. Ami a meglepő volt, hogy nem egyetemi professzorok, hanem még nálunk is fiatalabb helyi fiúk tanítottak minket a Mindstorms rejtelmeire.
Ebéd után egy érdekes előadást hallgattunk meg Dr. Pödör Zoltántól arról, hogy a mai világban miért is gyűjtünk annyi adatot. Ezután Lukácsi Tibor tartott nekünk egy mobilprogramozási gyakorlatot, ahol Android Studio segítségével hoztunk létre egy androidos számológép alkalmazást.
Vacsora után elmentünk az előző nap elmaradt csapatépítő geocathing túrára a soproni hegyekbe. 5 kis ládát rejt***ek el nekünk az erdőben, amit egy pár órás kis hegymászással és egy GPS-koordinátás alkalmazás segítségével találhattunk meg. Késő estére értünk vissza a városba és a kollégiumba.
Tizenegyedikén reggeli után egy Okos eszközök körülöttünk című előadást hallgattunk meg Soós Sándortól. Itt főképp az okos otthonról és az önműködő autókról beszélgettünk. Ezután autókkal vittek ki minket gyárlátogatásra az IKEA Industry Magyarország Kft-hez. Ebben a gyárban gyártják az egész világ számára a konyhai bútorok előlapjait. Ezek gyártásának folyamatát nézhettük végig, valamint a helyi informatikai rendszerbe is belátást nyertünk. Az ipari robotok közül néhányat mozgathattunk, irányíthattunk is. Ebéd után elmentünk a helyi strandra, szerencsére ekkor jó időnk volt, ott medencéztünk, csúszdáztunk, beszélgettünk, kártyáztunk, napoztunk egész délután. Vacsora után egy drón bemutatón vettünk részt a főépület előtt a botanikus kertben. Itt egy 30 milliós helikoptert és több kisebb drónt mutattak be, próbálhattunk ki. Ez után egy aranyos kis videót játszottak le nekünk az atomfizikáról és egy kis játék következett utána. Este ekkor is elmentünk várost nézni, beültünk egy helyi hangulatos vendéglőbe limonádézni. Szerencsére ekkor még a vihar előtt a kollégiumba értünk.
Tizenkettedikén délelőtt egy rendhagyó fizikaórán vehettünk részt, ahol a hullámmozgásokról és az elektromosságról tartottak előadást. Majd több óra érdekes kísérletezgetés következett folyékony nitrogénnel. Fagyasztottunk, öntögettünk, robbantgattunk. Utána megint LEGO robotprogramozás következett. Ekkor már a kijelzőre rajzoltunk különböző grafikákat, tovább folytattuk az elméleti részt. Ebéd után egy mechatronika laborba mentünk, itt is ipari robotokkal ismerkedtünk, mint például a Mitsubishi 6D robot. Természeti Erőforrások Kutató Központba is ellátogattunk. Itt a bútorok tartósságának vizsgálati módszereivel ismerkedhettünk. Majd egy Tanműhely látogatáson vettünk részt. Este egy hangulatos városnézésre mentünk, ahol egy keresztrejtvényt kellett megfejtenünk. A kérdésekre a város épületének falain találtuk a válaszokat. Este pedig fakultatívan elmentünk 2 helyi szórakozóhelyre, mind a kettő, remekül volt megépítve, semmi rossz tapasztalatunk nem volt. Hangulatos, fiataloknak, egyetemistáknak teljesen ideális környezet volt.
Tizenharmadikán reggel még részt vettünk egy Tanműhely-látogatáson, itt egy Ollókezű Edward névre keresztelt lézeres vágógépet próbálhattunk ki, amivel mindenféle faeszközöket szoktak vágni és gravírozni. Mi is kaptunk emléket, amit hazahozhattunk. Valamint egy 3D nyomtatót is megcsodálhattunk működés közben. Utoljára megint volt egy LEGO robotprogramozás óránk, ekkor már random szám generálással megállapítottuk, hogy az páros vagy páratlan e és a robot ennek megfelelően indult el előre vagy hátra. A másik feladat az volt, hogy megszámolta és kiírta, hogy hány fekete ragasztószalagcsíkon haladt keresztül. Élvezetes volt egyre jobban belemélyedni a programozási gyakorlatokba. Ebéd után rövid táborzárás következett és délután 2 órakor buszra szálltunk hazafele. Este 11 körül érkeztünk Vásárhelyre.
Összességében szinte csak és kizárólag pozitívumokat tudok elmondani Sopronról, az egyeteméről és a programsorozatról is. Mi különlegesnek számítottunk, kevés lány volt és az átlagnál mi idősebbek is voltunk, mégis egész jó kis csapat kerekedett ki. Mi is közelebb kerültünk egymáshoz, összehoz minket a közös érdeklődés. Mivel minket a mérnöki pálya és az informatika érdekel, ez a megerősítés fontos volt most számunkra, hiszen pályaválasztás előtt állunk. Az egyetem maga remek helyen van, a füvészkert és az erdei hangulat ösztönzően hat a tanulókra, a kollégium teljesen tiszta és ideális környezet a tanuláshoz. A belváros hangulatos, vannak szórakozóhelyek, mégis kulturáltak. A szervezők segítőkészek voltak és rendkívül aranyosak, többször elvittek minket autóval, jó programokat találtak ki. Sajnos az időjárás a szabadtéri programokba sokszor beleszólt, így változtatni kellett, ez egyeseknek szervezetlennek tűnhetett, de valójában rengeteg munka volt benne és a legjobban oldották meg a helyzeteket. Mindketten Pesten szeretnénk majd továbbtanulni, de jártunk már Pécsett is nyílt napon, eddig az volt második helyen, de Sopron egyértelműen megelőzte. Kár, hogy ilyen messze van, sokat kell utazni. Egyébként tényleg a társaság és minden lenyűgözött bennünket, szívesen mennénk bármikor és a kötött ismeretségeknek hála ez nagy valószínűséggel meg is fog történni. Köszönjük a szervezést és a lehetőséget! Remek élményekkel gazdagodtunk!
Várkonyi Kamilla
20/11/2019
11/06/2019
11/03/2019
02/06/2018
14/07/2017
07/01/2017
18/12/2016
11/12/2016