Matematika és Magyar nyelv Varázslatos Világa Kisiskolásoknak

Sokszor még a felnőtteknek is fejtörést okoz, hogy a J vagy Ly használata helyes az adott szóban.
Talán ez a legnagyobb kihívás a helyesírásunkban.
Igazából szabály nincs rá, de néhány logikai tényező sokat segít.
Ezekről legközelebb írok majd.
Viszont mindegyiknél vannak kivételek, ezért a sok gyakorlás és használat segít az elsajátításban.

MIKOR ÉRDEMES MAGÁNTANÁRHOZ FORDULNI?

Nem minden gyereknek elég az az idő és figyelem, amire a tanórákon lehetősége van. Az sem biztos, hogy a magyarázatok mindenki számára érthetőek és megfelelőek. 🗣
Sajnos ebben az esetben hiányok, "lyukak" keletkeznek az elsajátítandó tananyagban, amire építkezni már nehézkes. Idővel pedig kudarc kudarcot követ.
Ugye, ezt senki nem szeretné a gyermekének? 😔

Ilyen esetben érdemes felfogadni egy korrepetáló tanárt, aki a felmerülő hiányosságokat, nehézségeket "befoltozza", helyére teszi a dolgokat.

Itt is, mint általában mindenhol, a megelőzés célszerűbb. Nem kéne megvárni, míg összetornyosulnak a hiányosságok.
Vegyük észre időben és forduljunk segítségért egy SZAKEMBERHEZ!

❤️ Nálam szakszerű, matematika és magyar korrepetálás, fejlesztés érhető el alsó tagozatos diákok részére.
❤️ Személyesen (Sopronban) és online egyaránt.
❤️ Egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében is igénybe vehető.

Érdeklődni privát üzenetben lehet.

Most egy Mátyás király mesét hoztam. Délutáni vagy esti olvasásra tökéletes. Akinek van kedve, le is rajzolhatja.

GERGŐ JUHÁSZ KANALA

Egyszer Mátyás királynak a Hortobágyon át vitt az útja. Este volt már.
Látta a király, hogy egy tűz mellett juhászok tesznek-vesznek. Éppen a vacsorát készítették egy nagy bográcsban. Lebbencslevest főztek. Pergelték a szalonnát, a hagymát, megpaprikázták, felöntötték, majd száraztésztát t***ek bele. Jó szaga volt az ételnek.

Mátyás éhes is volt. Fel s alá járt a nyeldeklője.
Gondolta, meghívatja magát vacsorára.
Közelebb lépett hát:
- Adjon isten, jó estét!
- Adjon isten, neked is, atyámfia! Mi járatban vagy? - kérdezte a juhos gazda.
- Mátyás deák vagyok, szolgálat után járok. Igen megéheztem, adnának-e valami ennivalót? Megfizetném tisztességgel.
- Szívesen látunk a bográcsunknál. A fizetséggel meg ne gondolj semmit, deák úr! Jut is, marad is.

Elkészült a lebbencs, szépen eszegetni kezdtek. Fakanállal meregették a finom levest. Egyszer valami megtetszett Mátyásnak a bogrács másik oldalán, éppen Gergő juhász, a juhos gazda felőli oldalon. Mindjárt odakotort a kanalával. Gergő juhász abban a minutumban, jó nagyot koppantott a kezére a fakanalával. Rá is szólt a királyra:
- Magad elől kanalazz, édes fiam, ne máshonnan!
Mátyás király nem szólt semmit. Gondolta, ezt még visszaadja a juhásznak.
Elköltötték a vacsorát s nyugovóra tértek. Mátyás királynak is igazítottak egy kis vackot a szárnyék oldalánál.
Reggel a király továbbállt egy házzal.

Egy nap Gergő juhász levelet kapott Budáról. Ekkor és ekkor a király vendégséget csinál. Úgy készüljön, hogy azon a napon a király hintót küld érte, s viszik őt is a vendégségbe.
Na, töprengett szegény Gergő juhász, hogy mi üthetett őfelségébe. - Éppen én hiányzom onnan a sok cifra nép közül, amelyik ott Budán lebzsel? De hát ő a király, ő tudja! - gondolta Gergő juhász.

A nevezett napon megállt egy fényes hintó a pusztán, Gergő juhászt keresték.
- Na, ennek fele se tréfa, menni köll! - gondolta a juhász.
Magára kapta a cifra szűrét, s felkapaszkodott a hintóba.
Budán már állt a vigasság. Mátyás király mindjárt meglátta a juhászt, de úgy tett, mintha soha nem látta volna. A juhász meg, most, hogy így közelről láthatta a királyt, rémületbe esett:
- Akármi legyek, ha nem ennek sóztam a kezére odahaza!

Eljött az ebéd ideje. Az asztalhoz tessékelték a vendégeket.
Azt mondta Mátyás:
- Eb, aki a levesét meg nem eszi!
Az urak kanalazni kezdtek. Gergő juhász akkor vette észre, hogy az ő tányérja mellé nem t***ek kanalat. Azt gondolta, az asztali szolga megfeledkezett róla. Nem akarta, hogy valakit miatta megbüntessenek, hát nem szólt senkinek.
Persze a dolog úgy volt, hogy Mátyás adta ki parancsba, ne adjanak Gergő juhásznak kanalat. Egy kicsit megtréfálja az öreget, amiért a kezére koppintott ott a Hortobágyon.
Gergő juhász egy darabig tanácstalanul pislogott, mint béka a kocsonyában, aztán a bicskájával lemetszette egy kenyér gyürkéjét, kicsippent***e a belét, s azzal kanalazta ki a levest. Amikor a levese elfogyott, ő is felkiáltott:
- Eb, aki a kanalát meg nem eszi! - azzal a jó puhára ázott kenyérhajat megfalatozta.
Jót nevetett Mátyás király Gergő juhász tréfáján.

Ebéd után bőségesen megajándékozta, s úgy bocsátotta haza a Hortobágyra.

Miért jó, ha a gyermekünk rajzol, színez?

🧸 fejleszti a finommotoros képességeket
🧸 jó írás-előkészítő tevékenység
🧸 jó hatással van a térlátás fejlődésére
🧸 fejleszti a figyelmet és a fókuszálási képességet
🧸 javítja a kéz és szem koordinációját
🧸 segít a helyes ceruzafogás kialakításában
🧸 segíti a színek megismerését
🧸 fejleszti a kreativitást és a pontosságot
🧸 növeli az önbizalmat....

Jó délutáni, esti foglalatosság ennek a színezőnek az elkészítése.
Csak 4 színre van hozzá szükség. 🎨

Szívesen megnézném az elkészült rajzokat.🙂

BENEDEK ELEK: AZ ARANYHAL

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl... Megálljatok csak, nem jól kezdettem... Hát: volt egyszer egy király. Magyar király volt az, mert Budán lakott. Melyik volt, nem tudom, elég az, ahogy egyszer ez a király az Óperenciás-tengeren túl járt háborúba, s amikor onnét visszaindult, a tengerben meglátott egy aranyhalacskát.

- Hej - mondta a király -, ha ezt hazavihetném a leányomnak!

Nosza, egyeszriben hálót eresztenek a tengerbe tízen is, húszan is, s kifogták az aranyhalacskát.

Vagy örült, vagy nem a király, de a királykisasszonynak, mikor meglátta az aranyhalacskát, még a könnye is kicsordult szertelen örömében.

Aranytálba t***e az aranyhalacskát, s nézte, nézte, folyton nézte, amint úszkált, fickándozott a vízben. Hanem egyszerre csak nőni kezdett a halacska, nőtt, nőtt, s akkorára növekedett, hogy nem fért el a tálban.

- Jaj, Istenem, nagyobb tál kéne! - mondotta a királykisasszony. - Édesapám, van-e nagyobb aranytál?

- Van, lelkem, leányom, száz is, de egyebet mondok én neked. Ásatok a Margit-szigeten halastavat, annak a fenekét, oldalát kristályüveggel kirakatom, ott lesz csak igazi jó helye.

Még egy nap sem telt belé, nagy tavat ásatott a király, a tónak fenekét, oldalát kristályüveggel kirakatta, csináltatott rá arnycsorgót, azon csorgott a tóba a Duna vize. Az aranyhalat a tóba eresztették, de aznaptól fogvást nem is volt a palotában maradása a királykisasszonynak: minden áldott nap átcsónakázott a szigetre, s nézte, nézte az aranyhalat.

Na, telt-múlt az idő. Egyszer rettentő égiháború kerekedik, csurog az eső, mintha dézsával öntenék, megárad a Duna, kicsap a szigetre, s úgy elsöpört mindent, de mindent, hogy csak a kopasz föld maradott. Azám, elvitte az aranyhalat is.

Hej, Istenem, Istenem, édes jó Istenem, búsult a királykisasszony, éjjel-nappal hullott a könnye, mint a záporeső, hiába vigasztalták, hiába hoztak minden szépet, minden ékeset,ami csak volt kerek-e földön - azt mondta:

- Sírok, sírok, mindég sírok, amíg az én kedves aranyhalam meg nem kerül.

Mondjam, nem mondjam, ha nem mondom, úgyis tudjátok: búsult a király is, félt, hogy kifogy egyetlen lányából. Nosza, kihirdett***e az országban, hogy aki megtalálja az aranyhalat, s elevenen Budára hozza, annyi aranyat ád, hogy a hetvenhetedik unokája is négylovas hintón járhat.

Bezzeg hogy halászni indult minden lélek, még az is, aki annakelőtte nem halászott, különösen a Duna s Tisza mentén. Csak egy halászlegény akadt, egy Tisza menti halászlegény, aki egész nap a Tiszán csónakázott, de a hálóját ki nem vet***e, csak búsult, szomorkodott. Azért búsult, azért szomorkodott ez a halászlegény, mert nem adták neki azt a leányt, akit szeretett, s aki igaz szeret***el volt őhozzá. Meghiszem, hogy nem adták: nagyúri kisasszony volt az a leány, Tisza mentén a leggazdagabb földesúrnak a leánya!

No, ha a király búsult a leánya miatt, búsult ám a halászlegény miatt is az apja. Eleget mondta, de hiába mondta:

- Tedd le az eszedet arról a leányról, fiam! Nem való az szegény legénynek.

Beszélhetett annak, akár a süketnek, nem hallotta, s minden este üres tarisznyával tért haza. Bizony ha üres tarisznyával, annál több halat fogott az öreg. Egy nap azonban megesett, hogy csak egy halat fogott, hanem ez elég is volt, mert akár hiszitek, akár nem, az aranyhal volt ez.

Hej, uramteremtőm, volt öröm, de mekkora!

- No, fiam, ne búsulj - mondotta az öreg -, kifogtam az aranyhalat! Jere, vigyük Budára.

Mindjárt nekicihelődtek, s addig mentek, mendegéltek, míg Budára nem értek. Ott mindjárt a király színe elé vezették, s mikor a király meglátta az aranyhalat, nagyot kiáltott, hogy megrezdült belé a palota. Abban a pillanatban beszaladt a királykisasszony, s alig tudták felmosdatni, úgy elájult a szertelen örömtől.

Bezzeg volt becsülete az öreg halásznak meg a fiának. A király az asztalához ült***e, s három napig el sem ereszt***e. Akkor méretett a kincseskamrából hat szekér aranyat: mind a hat elé hat ökröt fogtak, s úgy vitték a Tisza mentére, a vén halász kunyhójához. Hm, de az arany mellett még egy falut is adott a király az öreg halásznak, s nemességre emelte a jobbágysorból! Mindjárt más nevet is adott a falunak a király. Azt mondta: mától fogva Halász legyen a falu neve, de még a tied is, öreg!

No, mikor ezt megtudta a földesúr, egy szó nem sok, annyit sem szólt a fiatalok dolgába, hanem nagy hirtelen papot hívatott, s csaptak olyan lakodalmat, hogy hét álló hétig nem szakadott vége. Akkor a fiatalok dióhéjba kerekedtek, s a Tiszán leereszkedtek.

Így volt, vége volt, mese volt.

A meseolvasásnak rengeteg pozitív hatása van a gyerekekre.

Csak néhány ezek közül:
🧸fejleszti, gazdagítja a szókincset,
🧸segíti az agyfejlődést,
🧸fantáziaképek alkotása,
🧸fejleszti a logikai készséget,
🧸legjobb érzelmi intelligencia fejlesztő,
🧸ok-okozati összefüggések észrevétele.....

Fogok még erről írni részletesebben is.

A lényeg azonban az, hogy meséljünk rendszeresen a gyerekünknek már egészen kicsi korától kezdve. Természetesen az életkorának megfelelő mesét.

Holnap egy mesével jövök. 😀

Mit tegyünk, ha nehezen megy a szorzótábla?

Általában nehezen jegyzik meg a diákok a szorzótáblát.
Jó ötlet lehet ehhez hasonló könyvjelzők készítése. Már az alkotás alatt, szinte észrevétlenül tanulja a gyermek az adott szorzótáblát. Főleg ha még nap mint nap látja is.

Üdvözöllek a magántanári oldalamon!
Szeretnéd, hogy gyermeked a matematika, a nyelvtan és az irodalom rejtelmeit, nehézségeit könnyebben vegye? Ügyesebben, gyorsabban oldja meg a feladatokat?
Akkor jó helyen jársz!
Kreatív és érdekes órákat kínálok mind online, mind személyesen. Velem együtt tanulva garantáltan növekszik gyermeked önbizalma és fejlődni fog tanulási képessége.
Nagy tapasztalattal - több, mint 25 év - rendelkezem alsós diákok tanításában.
Gyere és nézd meg, hogyan tehetjük izgalmassá és változatossá a tanulást!