Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

🌲 Határokon átívelő szakmai együttműködés sikere az erdészeti kutatásban! 🌲

Nagy örömmel osztjuk meg Opra Boglárka, Dr. Isaia Gabriela Aurora és kollégánk, Dr. Molnár Tamás közös kutatómunkájának eredményeit, amelyek az elmúlt időszakban több rangos szakmai fórumon is kiemelkedő elismerésben részesültek.

🎓 Opra Boglárka, a Brassói Erdélyi Egyetem Erdőmérnöki Karának végzős mesterképzéses hallgatója a „Fenyőállományok egészségi állapotának monitorozása multitemporális spektrális indexek és erdészeti adatok alapján” című kutatásával először az Erdőmérnöki Kar tudományos konferenciáján szerzett I. helyezést a mesterhallgatók kategóriájában. A dolgozat ezt követően elnyerte a Brassói Erdélyi Egyetem legjobb hallgatói tudományos munkájának járó elismerést is.

🏆 A kutatás sikersorozata a 2026. június 5–6. között Brassóban megrendezett XI. Országos Hallgatói Tudományos Konferencián (SNCSS) folytatódott. Ezen a rangos megmérettetésen Románia és a Moldovai Köztársaság hét felsőoktatási intézményéből 32 hallgató vett részt, és Boglárka dolgozata érte el a teljes szekció legmagasabb pontszámát, ami országos szinten is kiemelkedő.

🌐 Az esemény jól mutatta, hogy az erdészeti felsőoktatás és kutatás területén egyre nagyobb jelentősége van a nemzetközi szakmai együttműködéseknek. A munka kiváló példája annak, hogy a tudományos eredmények mögött gyakran több intézmény és szakember összehangolt együttműködése áll. A kutatás során a Brassói Erdélyi Egyetem, valamint a határon túli szakmai kapcsolatok révén olyan partnerség valósult meg, amelyben a korszerű távérzékelési módszerek, az erdészeti adatbázisok és a gyakorlati szakmai tapasztalatok egyaránt fontos szerepet kaptak.

🤝 Külön öröm számunkra, hogy kollégánk külső konzulensként aktív résztvevője volt ennek a közös munkának, amely jól mutatja, hogy a Kárpát-medence magyar szakmai közösségei közötti együttműködés jelentős tudományos eredményekhez vezethet.

👏 Szívből gratulálunk az elért sikerekhez a hallgatónak, témavezetőjének és kollégánknak, és további eredményes közös kutatómunkát kívánunk!

📢 Call for submissions | IUFRO Division 5 & SWST Joint Conference 2027

We warmly invite researchers, practitioners, policymakers, innovators and forest-sector stakeholders to submit abstracts to the Division 5 & Joint 2027, taking place in Tartu, , from 30 May to 3 June 2027.

This conference will explore the future of sustainable forestry, wood science, forest products and the circular bioeconomy and we especially encourage contributions to the following sessions:

🌿 Advancing non-timber forest products for sustainable forest-based bioeconomies
Organised by our IUFRO Task Force “Building an Integrated Vision of the Forest-Based Sector within a Bioeconomy” - This session welcomes contributions that advance understanding of non-timber forest products and their role in inclusive, diversified and sustainable forest-based bioeconomies.

🎼 Forest Products Marketing + Innovation: A Symphony of Insights and Visions
Organised by the IUFRO Task Force “Scaling-up Science-based Forest Sector Innovation” - This session invites submissions on marketing, innovation, entrepreneurship, value creation and science-based transformation across forest products and forest-based value chains.

📅 Abstract submission deadline: 26 October 2026

🔗 More information and session details: https://www.iufro-div5-2027.ee/programme/sessions/

🎉 Nívódíjat nyert intézetünk kutatóinak tanulmánya 🎉

Megtisztelő számunkra, hogy a Gazdálkodás folyóirat szerkesztőbizottsága a 2025-ben megjelent tanulmányok közül nívódíjjal ismerte el a SOE ERTI kutatóinak munkáját:

📄 Borovics Attila – Ábri Tamás – Benke Attila – Király Éva – Kovács Zoltán – Schiberna Endre – Keserű Zsolt:
„A mezővédő fásításokból származó karbonkredit-bevétel becslése”

A kutatómunka során négy hazai mezővédő erdősáv-létesítési projekt karbonmegkötési és pénzügyi eredményeit vizsgálták az EU új Carbon Removal and Carbon Farming (CRCF) szabályozása alapján. A cél az volt, hogy felmérjék: vajon a karbonpiaci bevételek mennyiben járulhatnak hozzá az ilyen jellegű agrárerdészeti megoldások szélesebb körű elterjedéséhez?

A publikált eredmények igazolják, hogy a mezővédő erdősávok nemcsak a talajvédelem és a mikroklíma javítása miatt fontosak, hanem klímamitigációs hatásaik is kiemelkedőek, és így karbonpiaci bevételi forrásként hosszú távú jövedelmet biztosíthatnak a gazdálkodóknak.

A díj külön értékét adja, hogy az elismerés a szerkesztőbizottság és a tudományos tanácsadó testület tagjainak szavazatai alapján született meg.

📅 Az oklevelek ünnepélyes átadására a „Fogyasztói trendek és a fogyasztói bizalom az élelmiszergazdaságban” című Gazdálkodás tematikus konferencia keretében került sor a Debreceni Egyetem impozáns irodaépületében, ahol a cikk szerzőinek nevében a szakcikk utolsó szerzője, Dr. Keserű Zsolt osztályvezető vehette át a díjat.

👏 Köszönjük az elismerést!

📌 Finanszírozás: A publikáció a „TKP2021-NKTA-43 azonosítószámú ErdőLab” projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

📚 A teljes tanulmány itt érhető el:
👉 https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.69.2.t.pp_119-143

🌍 A ForestSAT 2026 erdészeti-távérzékelési globális csúcstalálkozót 2026. május 4-8. között az Amerikai Egyesült Államokbeli Gainesville-ben, a Floridai Egyetemen rendezték meg. Több mint 30 országból 350 szakember közel 600 előadást és posztert mutatott be. A rendezvény a legújabb műholdaktól, a radarokon át a lézerszkennelésig mindent magába foglalt, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását, a gépi és mélytanuláson alapuló technológiákat, amelyek nagymértékben tudják segíteni a modern erdőgazdálkodást és a klímamitigációt.

🛰️ A konferencia tudományos programja húsz szekciót tartalmazott, amelyek az erdészettudomány számos részterületét lefedték. A szekciók sorában kiemelt helyet kaptak a távérzékelési technológiák (NASA) és a mesterséges intelligencia alkalmazásai (Google), az erdőállapot monitoring technológiák, a közel valós idejű erdőbolygatás riasztási rendszerek, a precíziós szén- és biomassza becslések, a biodiverzitás- és élőhely monitorozás, az erdőtüzek kockázatát elemző térképezések, az ipari faültetvények, valamint az erdészeti szoftverprogramozás kérdéskörére is, ahol szuperpixel-algoritmusokat is bemutattak.

🌲 Az Erdőegészségügy és betegségdetektálás című szekcióban Dr. Molnár Tamás a svájci és norvég szerzőtársakkal készített felhőalapú európai erdőegészségi monitoring eredményeit mutatta be ("Cloud-based forest health monitoring in Europe"). Előadásában a műholdkép idősorok, a modern felhőalapú számítási platformok (például a Google Earth Engine) és a gépi ill. mélytanulási algoritmusok alkalmazását mutatta be az európai erdőállományokat érintő aszálystressz, rovarkárok és mortalitás detektálására és folyamatos nyomon követésére.

🤝 A rendezvényen szokás szerint az előadásokon túl a tapasztalatcsere és a közösségépítés is nagy hangsúlyt kapott, amelyet a Reitz Union kötetlen jégtörő fogadása és a gálavacsorák is támogattak. A szakmai program egy terepgyakorlattal zárult az Austin Cary tanulányi erdőben, ahol a résztvevők floridai erdőtársulásokat tekinthettek meg, olyan állományalkotó fajokkal, mint a keleti sárgafenyő (loblolly pine, Pinus taeda) vagy a floridai parti fenyő (slash pine, Pinus elliottii). Emellett a RIEGL legújabb VZ-6000i-26 lézerszkennerét is bemutatták működés közben, amely 6000 méteres hatótávú. A ForestSAT 2026 így rendkívül sikeresen zárult, számos együttműködési ötletet adva a következő találkozóig.

🌿 Kőrispusztulás: a túlélők segíthetik a jövő erdeit

🔬 A SOE ERTI kutatói új tanulmányukban olyan hazai kőris egyedek vizsgálatáról számolnak be, amelyek fertőzött, pusztuló állományokban is jó egészségi állapotban maradtak. Ezek a túlélők feltételezhetően ellenállóbbak a kőrispusztulással szemben.

🧬 A kőrispusztulást egy inváziós gombafaj, a Hymenoscyphus fraxineus okozza. A betegség Európa-szerte súlyosan veszélyezteti a kőriseket, Magyarországon 2008 óta ismert.

🌳 A kutatásban 125 kiválasztott hazai törzsfát elemeztek genetikai módszerekkel. Az alkalmazott genetikai markerekkel minden faegyed egyedileg azonosítható ("genetikai ujjlenyomat"). A módszer alkalmas volt a két érintett hazai taxon, a magas kőris és a magyar kőris elkülönítésére is.

Miért fontos ez a gyakorlatban?

➡️ A jó egészségi állapotú kőris egyedek kiválasztása segítheti a kőrisállományok megőrzését.

➡️ A törzsfákból később olyan magtermő ültetvények hozhatók létre, amelyek hozzájárulhatnak a kőrisek hosszú távú fennmaradásához.

➡️ A fajok és esetleges hibridek pontos azonosítása fontos ahhoz, hogy a megőrzési programok és a jövőbeli szaporítóanyag-források megfelelő genetikai alapokra épüljenek.

➡️ A genetikai vizsgálatok erre vonatkozó eredményei megalapozhatják a kőrispusztulással szemben ellenálló szaporítóanyag előállítását.

👉 A teljes tanulmány elérhető itt: https://doi.org/10.3390/f17030350

👩‍🔬👨‍🔬 Szerzők: Molnár Csilla Éva, Cseke Klára, Koltay András, Lados Botond Boldizsár, Majsai Erika, Köbölkuti Zoltán Attila, Nagy László

🙏 A kutatás a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.

🌿 Május 8. és 11. között rövid, négynapos látogatást tett Mátrafüreden Graham Stone, a University of Edinburgh ökológia professzora. Szinte napra pontosan 35 éve, 1991. május elején látogatta meg először az ERTI Erdővédelmi Osztályát (akkor még Gödöllőn), hogy a tölgyek gubacsdarazsainak kutatásával kapcsolatban kapcsolatokat építsen ki. Az azóta eltelt három és fél évtized gyümölcsöző tudományos együttműködést (közös expedíciók, publikációk stb.) és bensőséges barátságokat eredményezett, nemcsak magyar kutatókkal, hanem a gyakorlatban dolgozó erdész szakemberekkel is. A rövid látogatásba többek között a mátrai tölgyesekben végzett kétnapos intenzív terepi munka, de még egy érdekes „mini-szeminárium” is belefért. Ennek témája Graham másik kedves témaköre, a beporzás-biológia volt.

🌿 SOE ERTI Erdővédelmi Osztály