Czuppon Zsuzsanna - tanácsadó szakpszichológus, óvodapszichológus

https://www.facebook.com/share/1CEnkoGFK8/

🔷 „Diagnózis utáni út – ne járd egyedül!”
Autizmussal vagy ADHD-val élő gyermeked diagnózisa után számos nehézség várhat rád: az elfogadás, a családi változások, a meg nem értettség érzése. Ingyenes diagnózis feldolgozó szülőcsoportunk 2026. januárban ismét elindul – ha úgy érzed, hogy támogatásra, közösségre vágysz, csatlakozz!

📅 A program 6 alkalomból áll, alkalmanként 60 percben, ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

❗Jelentkezési határidő: 2026. január 17. (15:00)

📌 Regisztráció: https://forms.gle/sjEFvo1Va2Djgteo8

https://www.facebook.com/share/1KdPf3VEgP/

Volt egyszer egy kisfiú, akinek néha túl sok lett a világ.
Anya ilyenkor odament hozzá, és halkan ezt mondta:
– Nincs semmi baj! Csak elfáradt az idegrendszered.
Odavezette a falhoz:
– Nyomd meg erősen… csak ötig.
A gyerek nyomta: egy… kettő… három… négy… öt…
És közben a teste megnyugodott, mert az erős nyomás biztonságot üzen.
Anya megölelte:
– Most lélegezz lassan. Itt vagyok. Minden rendben van.
Lélekmesék
́lek

https://www.facebook.com/share/1AQh9azfaR/

Az egyik leggyakoribb kérdés konzultációkon és coaching üléseken az, hogy hogyan lehet megelőzni egy dühkitörést. Vannak-e olyan pontok, amelyeket tudatosan lehet erősíteni ADHD esetén, hogy ne billenjen ki valaki könnyen érzelmileg?

Nagyon gyakran nem is maga az adott helyzet a kiváltó ok, hanem egy hosszabb ideje fennálló, érzelmileg terhelt alapállapot, amelyből már egészen kis ingerek is dühkitöréshez, síráshoz vagy teljes összeomláshoz vezethetnek. Bár van erről egy előadásom, ami meg is vásárolható, a mai cikkben igyekszem egy szempontból körbejárni a témát.

Az alábbiakban tehát összegyűjtöm azokat a leggyakoribb rizikófaktorokat, amelyek ADHD esetén könnyen létrehoznak egy ilyen negatív érzelmi alapállapotot, illetve jelzem, hogy mely területek erősíthetők, ha szeretnénk csökkenteni a kibillenések esélyét.

1. A „hangry” állapot
Az ADHD-s agy hajlamos a hiperfókuszra, azaz annyira bele tud merülni egy tevékenységbe, hogy az evés, ivás teljesen háttérbe szorul. A leeső vércukorszint viszont az egyik leggyorsabb módja annak, hogy az önkontroll csökkenjen. Ilyenkor egy idegrendszeri vészhelyzet jön létre: az agy túlélő üzemmódba kapcsol.

Amit érdemes erősíteni:
– külső emlékeztetők evésre, ivásra
– rendszeresség, előre bekészített falatok
– annak felismerése, hogy az ingerlékenység sokszor testi jelzés

2. Perfekcionizmus és sérült önértékelés
Sok ADHD-s ember hosszú éveken át azt az üzenetet kapja, hogy többre lenne képes. Ennek gyakori következménye a belső bizonyítási kényszer és a perfekcionizmus. Megesik ilyenkor, hogy egy hiba nem egyszerű tapasztalatként van megélve, hanem az önértékelést általában rombolja.

Amit érdemes erősíteni:
– reális elvárások
– a hibázás normalizálása
– a teljesítmény és az érték szétválasztása

3. Érzelmi diszreguláció
Az érzelmek nemcsak villámgyorsan jelennek meg, hanem intenzívebbek is, és nehezebben csillapodnak, mint egy neurotipikus idegrendszer esetén. Ezért fordulhat elő, hogy egy apró bosszúság aránytalanul nagynak, szinte elviselhetetlennek érződik.

Amit érdemes erősíteni:
– érzelmek megnevezésének gyakorlása
– megnyugvást segítő eszközök (mozgás, légzés, szünetek)
– időnyerés konfliktushelyzetben

4. Folyamatos készenlét a kritikára
Az ADHD-s tünetek miatt sok érintett már előre számít a negatív visszajelzésekre. Ez egy állandó belső feszültséget hoz létre: „mikor rontom el megint?” Ez a készenléti állapot hosszú távon kimerítő, és nagyon alacsony ingerküszöböt eredményez.

Amit érdemes erősíteni:
– biztonságos, ítélkezésmentes kapcsolatok
– önmagunkkal szembeni együttérzés
– a kritika és a visszajelzés megkülönböztetése

5. Impulzivitás és az azt követő bűntudat
ADHD esetén gyakran előbb történik meg a reakció, mint ahogy az átgondolás lezajlana. Egy elszólás, egy indulatos válasz után pedig jön a megbánás, a szégyen, az önvád, ami tovább rontja az érzelmi állapotot.

Amit érdemes erősíteni:
– szünet beiktatása reakció előtt
– alternatív kifejezésmódok
– a bűntudat helyett tanulási szemlélet

6. Alváshiány
Az ADHD-s agy sokszor este élénkül fel igazán, miközben a test már pihenésre vágyik. A kialvatlanság viszont drasztikusan csökkenti az érzelmi tűrőképességet. Ilyenkor nem kell nagy konfliktus ahhoz, hogy elszakadjon a cérna.

Amit érdemes erősíteni:
– alvást segítő esti rutinok
– képernyőhasználat tudatos csökkentése
– annak elfogadása, hogy az alvás nem luxus, hanem alapfeltétel

Az ADHD nem csupán figyelmi nehézség, hanem egy komplex idegrendszeri állapot, amely erősen hat az érzelmi működésre is. A dühkitörések és hangulatingadozások ritkán jönnek a semmiből, legtöbbször egy már régóta túlterhelt rendszer jelei.
A jó hír az, hogy sok ponton lehet erősíteni, előre gondolkodni, tehermentesíteni. Nem hibátlan reakciókra van szükség, hanem megértésre, támogatásra és működő stratégiákra.

Konzultációs, coaching vagy mediációs időpontért keress bizalommal Messengeren, a [email protected] emailen vagy a +36 30 500 8227 számon.
Lehetsz büszke szülő.

https://www.facebook.com/share/1FfUiiTp8s/

Este, amikor végre minden elcsendesedik, odahívom a kisfiamat.
– Gyere, megpihenünk egy kicsit.
Beleül a Csepphintába, és összegömbölyödik benne.
Ahogy finoman ring, a teste ellazul, a szíve megnyugszik.
Érzem, ahogy elenged minden fáradtságot.
A gondolatai kisimulnak, a figyelme lecsendesedik.
A Csepphinta biztonságosan tartja, mint egy láthatatlan ölelés.
Ami ma nehéz volt, azt most átadjuk az éjszakának.
Mosolyogva nézem, ahogy megnyugszik.
Tudom, hogy jó helyen van.
Lélekmesék

https://www.facebook.com/share/1AaqPp5WDV/

📲 Kérdőív kitöltése The most powerful, simple and trusted way to gather experience data. Start your journey to experience management and try a free account today.

https://www.facebook.com/share/1BfgxCtEBp/

https://www.facebook.com/share/1CXhHTsHFk/

Van olyan gyerek, aki:
-nem szereti a zajokat, fényeket, érintést,
-zavarják a ruhák címkéi, varrásai,
-nehezen viseli a hajmosást, fogmosást,
-állandóan mozog, pörög,
-erős ingereket keres: ugrál, harap, szorít,
-gyakran elesik, lever dolgokat,
-extrémen válogat az ételekben,
-aránytalanul agresszívan reagál.

SPD esetén az idegrendszer az őt értingereket nem tudja megfelelően feldolgozni.

A Kék Erdő Alapítvány „Miért viselkedik másképp a gyermekem?” című ingyenesen letölthető kiadványának célja, hogy támogassa elsősorban a szülőket, akik úgy érzik, hogy az ő gyermekük más, máshogyan viselkedik, működik bizonyos helyzetekben.

Egy rövid, az alapoktól indulva rendszerbe szedett tájékoztatóval szeretnénk segíteni, hogy milyen tünetek esetén célszerű szakembert felkeresni, merre indulj és hogyan kezeld a hétköznapi elakadásokat.

Töltsd le a kidványt- linket az eredeti poszt kommentjében találsz.
(A letöltés ingyenes, nem kérünk semmi adatot, nem iratkozol fel hírlevélre)

Köszönjük, ha megosztod a posztot, hogy minél több érintetthez elérjen.

https://www.facebook.com/share/1Ntp4ukPzH/

A Csendes Sarok – a megnyugvás helye

Volt egyszer egy kisfiú, Bence.
Egy nap túl sok minden történt egyszerre.
Hangok, játék, rohanás.
Bence feje tele lett gondolatokkal, a szíve gyorsan dobogott.
– Ez most sok… – suttogta.
Anya odalépett hozzá.
– Gyere a Csendes Sarokba. Nem büntetés. Csak megnyugvás.
Bence bebújt a kis sátorba.
Puha párnák vették körül.
Apró fények ragyogtak, mint a csillagok.
Felvette a fejhallgatót.
Magához ölelte a nyusziját.
Bence lassan lélegzett.
Be…
ki…
be…
ki…
A szíve egyre nyugodtabb lett.
A gondolatai lelassultak.
A teste megpihent.
Egy kis idő múlva anya megkérdezte:
– Hogy vagy?
Bence elmosolyodott.
– Már jobb. Megnyugodtam.
És attól a naptól kezdve Bence tudta:
ha túl hangos a világ,
mindig van egy hely,
ahol csend lesz bent is.
A Csendes Sarok. A megnyugvás helye.
Lélekmesék
́lek ́tia

Az ünnepek idején gyakran felerősödik bennünk a vágy az együttlétre, a figyelemre, az egymáshoz való valódi kapcsolódásra. Nem a tökéletes karácsony számít, hanem azok a pillanatok, amikor jelen tudunk lenni egymás számára – egy beszélgetésben, egy ölelésben, egy közös nevetésben.

Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a biztonságos, elfogadó kapcsolatok adják a legnagyobb ajándékot.

Néha elég annyi, hogy lelassulunk, meghallgatjuk egymást, és megengedjük magunknak az ünnep valódi lényegét.

Kívánok mindenkinek békés, szeretettel teli ünnepeket! 🎁💛

https://www.facebook.com/share/1AQhJy57yE/

🔎 Az elfojtott érzelmek ciklusa ISTDP-s szemmel

A mellékelt ábra egy gyakran látott érzelmi dinamikát foglal össze: hogyan alakul ki egy belső konfliktus a gyermeki szükségletek frusztrációja nyomán, és hogyan szerveződnek később tünetekké az elfojtott érzelmek.

ISTDP-ben ezt a folyamatot úgy értelmezzük, mint:
- a kötődési szükségletek és az indulati válaszok összeütközését,
- a büntetés és elutasítás nyomán kialakuló bűntudat és szorongás kondicionálódását,
- valamint az elhárító működések stabilizálódását, amelyek később a felnőttkori tüneteket létrehozzák.

Amikor a jelenben vagy az ülésen hasonló érzelmek aktiválódnak, megjelennek a korai minták: szorongás, bűntudat, önkritika vagy kapcsolati visszahúzódás. A munka ilyenkor az elhárítások tudatosítása és a szorongás csökkentése annak érdekében, hogy hozzáférhetővé váljanak a primer érzelmek és feloldható legyen a konfliktus.

Az ábra kiváló kiindulópont beszélgetésekhez arról, hogyan látjuk a tünetképződést ISTDP-ben, és hol kapcsolódik össze a fejlődéstörténet a jelenbeli terápiás folyamatokkal.

https://www.facebook.com/share/17UQByZECV/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v

Szenzorosság tévhitek:

🔸A szenzorosság el tud múlni.
Nem. A szenzorosság nem tud elmúlni.
A mértéke változhat akár naponként is, a stressz szinttel, kimerültségi szinttel, a környezet hatásaival stb. Változhat élete során az, hogy mennyire és milyen ingerekre szenzoros, de elmúlni teljesen nem tud.

🔸 Ha kitesszük egy ingernek újra és újra, vagy hosszabb ideig, akkor majd hozzászokik és már nem fogja zavarni.
Autistáknál gyakran pont az ellentéte következik be. Minél inkább ki van téve egy ingernek, annál inkább elkezdi zavarni és túltelíti, majd meltdown lesz a vége.

🔸 Csak túlérzékeny, nyafogós, meg kéne emberelnie magát, kevés az akarata.
A szenzorosság fizikai és lelki fájdalmat okoz. Nem az akaratától függ az, hogy ezt hogy kezeli.
Úgy képzeld el, hogy mondjuk forró vízben kell tartanod a kezed, pedig fáj, ég, szenvedsz, ki akarod húzni és azt mondják, hogy jaj minek nyafogsz, semmi akaraterőd. Látod ez mennyire abszurd. Na a szenzorosság pont ilyen.

🔸 Ha nem látszik rajta, hogy zavarná valami inger, akkor nem is zavarja.
Sok autista a szenzorosságát is maszkolja.
pl.: zavarja egy erős zaj de úgymond összeszorítja a fogát, kibírja, ugy tesz, hogy minden oké, majd mikor senki sem látja kiborul.

Én pl mindig nagyon sokat szorongtam és nem tudtam miért. Mikor kipróbáltam a fülvédőt, felére csökkent a szorongásom és akkor esett le, hogy eddig észre se vettem, hogy zavarnak a zajok, csak az erős szorongásom jelezte, amiről senki sem gondolta, hogy benne van a szenzorosság nagyrészt.

🔸 A szenzorosság csak a ‘súlyos’ vagyis hivatalos nyelven magas támogatási igényű autizmushoz tartozik
Bármelyik autista lehet erősen szenzoros. Ez nem függ az intellektuális szinttől, egyéb nehezítettségektől.

🔸 A szenzorosság csak gyerekeket érint.
Nem így van. Bármilyen életkorban lehet szenzoros az ember.

🔸 A szenzorosság kitaláció, kifogás.
Nem. A szenzorosság egy valós biológia jelenség, ami egy eltérő agyműködésből adódik.

Vedd komolyan egy autista szenzorosságát!
Mert számára ez egy hatalmas része az életének, ami minden percben kihat rá és hatalmas nehézségeket okozhat.
Ezért nagyon fontos a szenzorossághoz való igazodás mind az autistának magának, mind a környezetének.

(kép: https://proactiveapproaches.co.uk/creating-your-own-sensory-box-a-tool-for-calm-and-connection/)