Csorba Győző Könyvtár - Pécs

Lapis József Túl a fedélen című könyve 2025-ben jelent meg a Prae Kiadó gondozásában. A kötet a szerző elmúlt két évtizedben publikált tanulmányait, kritikusi munkáját sűríti egybe. A Könyvtári Hírzengő című lapunkban megjelent interjúban ennek apropóján kérdeztük őt a kritikus felelősségéről, a gyerekirodalom és a közös olvasás szerepéről.

Lapis József is részt vesz majd a PécsLIT-re szervezett gyerekirodalmi kerekasztal-beszélgetésen, amely szeptember 11-én lesz a Tudásközpontban.

Az interjú és a beszélgetés eseményének linkjeit kommentbe tettük.

A Zsolnay-kút egyik apró részlete, amely mögött Pécs és a Zsolnay család története találkozik

A pajzson látható öt, kereszttel koronázott torony a Zsolnay-gyár híres öttornyos védjegye. A jelképet Zsolnay Júlia, Zsolnay Vilmos lánya tervezte 1877-ben, mindössze huszonegy évesen.

Az öt torony nem véletlen: Pécs német nevére, a Fünfkirchenre, vagyis „Öt templomra” utal. A város középkori latin neve, a Quinque Ecclesiae ugyanezt a jelentést őrzi. A védjegyen az öt torony mellett eredetileg a T, J és M betűk is szerepeltek, Zsolnay Vilmos három gyermekének – Teréznek, Júliának és Miklósnak – a kezdőbetűiként.

A jelkép a Zsolnay-gyár egyik legismertebb azonosítójává vált, és számtalan Pécsett készült kerámián jelent meg. Nem sokkal később, 1878-ban a Zsolnay porcelánfajansz termékei már a párizsi világkiállításon arattak nemzetközi sikert.

Évtizedekkel később az öttornyos jel a Zsolnay-kút díszítésén is helyet kapott. A kút terveit Pilch Andor készítette Zsolnay Miklós iránymutatásával, ám az elkészült műnek sokáig nem találtak megfelelő helyet. Végül 1930 májusában állították fel az Irgalmasok temploma előtt.

Források és további várostörténet:

https://pecs.hu/varostortenet/

https://mandadb.hu/cikk/1274685/A_csodalatos_Zsolnay

https://mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/zsolnay_vilmos_diszpolgarsaga

https://www.zsolnaynegyed.hu/latnivalok/a-zsolnay-negyedrol

https://memmdk.hu/cikkek/a-honap-mutargya/a-zsolnay-kut-allatfejes-vizkopoje

50 éve, 1976. augusztus 18-án tartott beat-hangversenyt a Locomotiv GT Pécsen, a Park Mozi Szabadtéri Színpadán.
A plakátot intézményünk digitalizálta.

Milyen szerepet töltenek be ma a könyvtárbuszok? Az OSZK webmagazinjában könyvtárbuszos szolgáltatásokat működtető kollégák (köztük intézményünk munkatársa) osztják meg tapasztalataikat. A cikk arra keresi a választ, hogyan alkalmazkodnak ezek a szolgáltatások a térségek igényeihez, és milyen szerepet töltenek be az olvasáskultúra fejlesztésében, a digitális kompetenciák erősítésében, valamint a kistelepüléseken élők információhoz jutásának támogatásában.

Link az eredeti posztban.

A mai napra egy 1943-as, intézményünk által digitalizált képeslapot kerestünk ki fotótárunkból, amelynek eredetije Tóth Tibor Endre képeslap-gyűjteményéből származik.

Palatinus Dóra - Makra Zoltán: 37 m²

Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz csatlakozóan a Victor Vasarelyre emlékező nemzetközi pályázaton díjnyertes alkotás az 1950-es években zöldmezős beruházásként indult építkezés központi terén, az Uránvárosban, korábbi nevén Újmecsekalján megvalósuló városrész kezdetekre utaló, másfél szobás, ún. Cs-lakás – azaz csökkentett méretű lakás – programnak állít emléket.
Ez jelentette a kezdetet, míg az uránbányászatnak köszönhetően egy modern városrész épült fel az egykori repülőtér és téglagyár helyén. A címadásban a 37 m² utal a hőskorra, egy korabeli másfélszobás lakótelepi lakás térbeli dimenzióinak ironikus leképezésével, méretarányos formai megjelenítésében a ma világát szimbolizálja a színes plasztikszobor, a dőlt forma és a Vasarelyre is utaló formavilág megidézésével.

Fémvázas színes kompozíció
Felavatták 2011. augusztus 31-én.

A szöveg forrása:
Romvári Ferenc: Pécs köztéri szobrai

Az 1930-as években a Vasútállomásnál várakozó villamos. Nyári hőségben redőnnyel árnyékolták az utasteret.

1930-as években a Vasútállomás végállomáson várakozó villamos. Nyári hőségben redőnnyel árnyékolták az utasteret.

AUGUSZTUS 15. – NAGYBOLDOGASSZONY = NAGYASSZONY NAPJA

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik - nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet -, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.
A két asszony köze (augusztus 15.-szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hambárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Ekkor csépelik ki a magnak való búzát, gyűjtik a sokáig, egész tavaszig elálló „két asszony közi tojást”. Az ekkor ültetett tyúk kikelti minden tojását, a kiscsibéket is felneveli. Az ekkor keltetett csibékből lesznek a legjobb tojók.
A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
Baranyában azt tartják, hogy most vagy egy nappal előbb kell kivenni a már 6 nap óta áztatott kendert. A kukoricát is meg kell vizsgálni, mert ha még nem hányta ki a zabját, akkor nem is hoz már termést. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből, s körülnyaldossa a konyha falát. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Forrás
Penavin Olga: Népi kalendárium
Magyar néprajz VII. Népszokás • Néphit • Népi vallásosság
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Kép
Száradó kender, Poklosi, 1951, Kodolányi János felv., JPM Néprajzi Fotótár ltsz 626 Kevesebb megjelenítése

AUGUSZTUS 15. – NAGYBOLDOGASSZONY = NAGYASSZONY NAPJA 🌾🌾🌾

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik - nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet -, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.
A két asszony köze (augusztus 15.-szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hambárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Ekkor csépelik ki a magnak való búzát, gyűjtik a sokáig, egész tavaszig elálló „két asszony közi tojást”. Az ekkor ültetett tyúk kikelti minden tojását, a kiscsibéket is felneveli. Az ekkor keltetett csibékből lesznek a legjobb tojók.
A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
Baranyában azt tartják, hogy most vagy egy nappal előbb kell kivenni a már 6 nap óta áztatott kendert. A kukoricát is meg kell vizsgálni, mert ha még nem hányta ki a zabját, akkor nem is hoz már termést. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből, s körülnyaldossa a konyha falát.
A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Forrás
Penavin Olga: Népi kalendárium
Magyar néprajz VII. Népszokás • Néphit • Népi vallásosság
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Kép
Száradó kender, Poklosi, 1951, Kodolányi János felv., JPM Néprajzi Fotótár ltsz 626 Kevesebb megjelenítése

Nincs már messze a szeptember… 6 nap irodalom idén is!

Szeptemberben jön a hatodik PécsLIT Irodalmi Fesztivál!🤘A tervezek szerint itt lesz többek között Bartis Attila, P. Müller Péter, Halász Rita, Dragomán György, Spiró György, Terék Anna és Bán Zsófia.👏

🖱️Cikk kommentben.

Bán Zsófia legutóbb megjelent Alétheia él című kötetével érkezik a PécsLIT-re szeptember 8-án. A szerzővel Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget majd.

Kép: Stépán Virág

Zsófia Bán legutóbb megjelent Alétheia él című kötetével érkezik a PécsLIT-re szeptember 8-án. A szerzővel Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget majd.

Az eseményt kommentbe tettük.

Kép: Stépán Virág