PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék

Kétévente eljön az az időszak, amikor a makrogerinctelenekkel foglalkozó hidrobiológus – hasonlóképp, mint egy általa tanulmányozott szitakötő lárva – elhagyja az addigi megszokott környezetét, és a természet ignorálhatatlan hívószavának engedelmeskedve kirepül (vagy éppen kiautózik, kivonatozik stb.) abba az országba, ahol az éppen aktuális CESAMIR (Central European Symposium For Aquatic Macroinvertebrate Research) konferenciát rendezik. Így tettünk mi is tanszékünk szinte teljes állományával, és a két hete csapot-papot hátrahagyva ellátogattunk Druskininkaiba, Litvánia egyik népszerű üdülővárosába, hogy részt vegyünk Európa legjelentősebb makroszkopikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó konferenciáján.
És röviden összefoglalva: nagyon jól tettük, hogy engedelmeskedtünk annak a bizonyos hívószónak.
A konferencia szakmai része kiváló volt: a plenáris előadásoktól a szekcióelőadásokon át egészen a poszterekig szinte kivétel nélkül igényes és érdekes anyagokat mutattak be a résztvevők. Az előadásokat pedig igen élénk és konstruktív szakmai vita követte, és a poszterszekció során sem szenvedtek hiányt kérdésekben a kiállítók. Tanszékünk kollégái és hallgatói is tevékenyen hozzájárultak a konferencia szakmai részéhez: az absztraktkötetben tanszékünk neve 13 helyen olvasható: 11 előadás és 2 poszterelőadás összefoglalójánál.
De egy konferencia nem csak a szakmai részből áll. A jövőbeli szakmai kapcsolatok/kollaborációk/együttműködések kialakításának elengedhetetlen része, hogy a kutatók ne csak a cikkek szerzősorának olvasgatásából ismerjék meg egymást, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is. A konferencia szervezőinek hála erre számos alkalom szolgált, hiszen volt itt nyitó fogadás, barbecue sütögetés, konferencia-kirándulás és gálavacsora is. Ugyanakkor önszervező programokban sem szűkölködtünk: a szakmai kapcsolatok elmélyítéséhez, illetve a hőkupola okozta kánikula túléléséhez minden bizonnyal hozzájárultak a közös mártózások a helyi tó szabadstrandján, na meg persze az éjszakába nyúló beszélgetések a helyi vendéglátóipari egységekben egy-egy hideg ital mellett.
Szóval a lecke fel van adva a következő CESAMIR házigazdáinak, ha egy hasonlóan színvonalas eseményt kívánnak szervezni, bár ismerve, hogy nem mások lesznek a következő esemény szervezői, mint a Brno-i Masaryk Egyetem Botanikai és Zoológiai Tanszék munkatársai, szinte biztosan állíthatjuk, hogy két év múlva sem fog senkit csalódás érni, aki részt vesz a CESAMIR-on.
..
A CESAMIR konferenciához személyes kötődése is van tanszékünknek, mivel a rendezvény fő ötletgazdái között vannak tanszékünk oktatói, Dr. Csabai Zoltán és Dr. Móra Arnold is. A rendezvény a magyar Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatási Konferenciából (MaViGe) nőtte ki magát, így az első két CESAMIR még Magyarországon (2014-ben Szarvason, 2016-ban Pécsett) került megrendezésre. A 3. CESAMIR-nak 2018-ban Lengyelország (Łódź), a 4. CESAMIR-nak (a COVID járványnak köszönhető csúszás miatt 2020 helyett) 2024-ben Szlovákia (Stará Lesná) adott otthont.

Májusban és júniusban is ellátogattunk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz, hogy felmérjük a Körösök (Fekete, Fehér, Kettős és Sebes) és a Maros makroszkopikus vízi gerinctelen faunáját. Ebben a MacroGroup - Makroszkopikus vízi gerinctelen Kutatócsoport tagjai is segítséget nyújtottak. A kutatás faunisztikai jellegű volt, vagyis a célunk az volt, hogy a lehető legtöbb makrogerinctelen fajt megtaláljuk a mintavételezések során. Ehhez több módszert is alkalmaztunk: vettünk mintákat kézihálóval partról és csónakból, valamint kotróhálóval (dredge) is dolgoztunk. A dredge egy nehéz, fogakkal ellátott kerettel rendelkező háló, melyhez egy hosszú kötelet rögzítünk, így a vízfolyások mélyebb régióinak aljzatából is tudunk mintát venni.

A kétszer egy hetes mintavételezések során nem volt hiány kalandból. Sajnos a technika ördöge többször is közbeszólt, ami miatt végül három különböző csónakot is használnunk kellett, illetve volt olyan nap, amikor egy pár órás motorszervízelési intermezzo-t is be kellett iktatnunk a programunkba. A tervek szerint amúgy is két külön csónakra volt szükség, mivel némelyik folyószakasz – azok sekély mivolta okán – csak könnyű gumicsónakkal járható. Már amikor járható... Többször is megesett a Sebes-Körösön és a Maroson is, hogy a folyó közepén ki kellett szállnunk a csónakból, és kézben arrébb kellett azt vinnünk, annyira alacsony volt a vízszint (néhol csak 1-2 cm).

Apropó, sekély víz. A májusi mintavétel során több vizsgált szakasz is megközelítette az LKV-t, azaz a valaha mért legkisebb vízszintet. A Maros vízállása például olyan alacsony volt, hogy a nagyobb gumicsónakkal Szegedről indulva nem is tudtunk túl sokáig haladni folyásiránnyal szemben, mert felakadtunk a homokpadokon (amiket a Maroson nem is nagyon lehet látni, mert a sok homokos-iszapos üledék miatt a víz átlátszósága nagyon csekély).

Mindezek ellenére egy igen jó hangulatú terepmunkán vagyunk túl, az időjárás istenei is többnyire kegyesen bántak velünk, és igen szép számban sikerült fogni ritka és/vagy védett gerinctelen fajokat is (pl. tompa folyamkagylót, folyamszitakötő és karmosbogár fajokat).

A hónap elején, június 5-én tanszékünk négy PhD-hallgatója – Bartalovics Bea, Békési Csaba, Gyökeres Emese és Kovács Zsolt – sikeresen teljesítette a Pécsi Tudományegyetem Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskolájának komplex vizsgáját.

A komplex vizsga a doktori képzés fontos mérföldköve, amelyre az első két év teljesítését követően (vagyis a képzés felénél) kerül sor. A vizsga első részében a doktoranduszok előadás formájában mutatják be kutatási témájukat, munkájuk előrehaladását és az eddig elért eredményeiket, a második részben pedig kutatási területükhöz kapcsolódó szakmai ismereteikről adnak számot két vizsgatárgy keretében.

A vizsgabizottság döntése alapján mind a négy hallgató sikeresen teljesítette a komplex vizsga valamennyi követelményét, így folytathatják doktori kutatómunkájukat.

Ezúton is szívből gratulálunk nekik az elért eredményhez, és további sikeres kutatómunkát, kitartást és sok szakmai sikert kívánunk PhD-tanulmányaik folytatásához! 👏

Május 22-én két, a biodiverzitáshoz kapcsolódó jeles napot ünneplünk. Egyrészt a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját, másrészt pedig a Magyar Természet Napját.🌍
Számunkra ennek a különleges napnak a fényét most az is emeli, hogy a mai napon jelent meg a tanszékünk társszerzősségével egy új cikk a BioScience folyóiratban.📃
Hogy tanszékvezetőnket idézzük: "Szép cikk, jó cikk, fontos cikk!"

Species identification, discovery, and biomonitoring: Strategic priorities for DNA barcoding in Europe, set in a global context Abstract. The International Barcode of Life (iBOL) initiative is building a globally accessible DNA-based system for species identification and discovery.

Tegnap különleges nap volt a tanszék életében: tanszékvezetőnk, Dr. Csabai Zoltán sikeresen megvédte „Fejezetek a vízi makrogerinctelenek életéből: Elterjedés, szétterjedés, életmenet” című MTA doktori értekezését Budapesten, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. 🎓
A bírálóbizottság egyöntetűen támogatta az MTA doktora cím odaítélését. Zoli a maximálisan elérhető 40 pontból 39 pontot kapott, ami kiemelkedő (97,5%-os) eredmény.
De mit is jelent az MTA doktora, vagy más szóval nagydoktori, DSc, azaz Doctor of Science cím? Ez a Magyar Tudományos Akadémia által adományozható legmagasabb tudományos cím, amelyet hosszú éveken, évtizedeken át végzett, nemzetközileg is jelentős kutatói munka alapján lehet megszerezni. Egy ilyen disszertáció nemcsak új tudományos eredményeket foglal össze, hanem egy kutatói életút lenyomata is.
Zoli 200 oldalas disszertációjában közel 30 év kutatása sűrűsödik össze rengeteg terepi munka, laborvizsgálat, publikáció, szakmai együttműködés és kitartás eredményeként. A bizottság hosszasan méltatta az értekezés szakmai értékeit és olvasmányos jellegét.
A bírálói kérdések megválaszolása után a bizottság és a hallgatóság részéről is számos kérdés érkezett, amelyek mentén élénk és érdekfeszítő szakmai diskurzus alakult ki. Ez is jól jelezte, hogy az előadásban bemutatott témák széles körű érdeklődésre tartanak számot.
A védést egy igazán hangulatos és bőséges fogadás követte, ahol Zoli megvendégelte az összegyűlt kollégákat és barátokat. 🥂
Nagyon büszkék vagyunk rá a tanszéken, és szívből gratulálunk ehhez a hatalmas szakmai mérföldkőhöz! 👏

👨‍🎓2026. március 12-én került sor a Pécsi Tudományegyetem Doktoravató Ünnepségére, amely tanszékünk számára több szempontból is különösen örömteli alkalom volt.
🎓A délelőtti órákban az egyetem vezetése felavatta az új egyetemi tanárokat, köztük tanszékvezetőnket, Csabai Zoltánt is, aki ezen alkalomból – a Pécsi Tudományegyetem Professzori Karához való tartozás jelképeként – átvehette egyetemi talárját.
📜Emellett a Hidrobiológiai Tanszék több korábbi PhD hallgatója is átvehette régóta várt doktori oklevelét: Boóz Bernadett (aki sajnos nem tudott személyesen részt venni az eseményen), Hárságyi Dorottya, valamint Pernecker Bálint, aki jelenleg is tanszékünk adjunktusa.
Ezúton is szívből gratulálunk minden érintettnek ezekhez a jelentős szakmai mérföldkövekhez!👏🍾🥂
Az eseményről videófelvételek is készültek, amelyek megtekinthetők a PTE1367 YouTube csatornáján:
https://www.youtube.com/live/xd9qZMUaDvU
https://www.youtube.com/live/hroiUM1O6OY

📢 Segíts nekünk több válaszhoz jutni!
Ha még nem töltötted ki a kérdőívet, itt megteheted:
👉 https://tinyurl.com/4w4wwdxs

🙏 Már túl vagy rajta? Egy megosztással sokat segítesz!

📱 Te is használsz mobilos appokat közösségi tudományhoz?
🌍 Oszd meg a tapasztalataidat egy 40 országban zajló nemzetközi kutatásban – mindössze 10 perc!
👇 Kattints a linkre, töltsd ki a kérdőívet, és segítsd a tudományt!
https://tinyurl.com/4w4wwdxs
💡 Számít a véleményed!

📄 2025 évi publikációk
Szokásunkhoz híven idén is beszámolunk az előző évben megjelent tudományos publikációkról, melyek a tanszékünk nevéhez köthetők.
📊 2025-ben sem ültünk a babérjainkon, összesen 11 darab* cikkünk jelent meg, ebből 10 lektorált angol nyelvű szaklapban. Ezek összesített impakt faktora kereken 63 volt (az elérhető legfrissebb adatok alapján) és a 10-ből 9 publikáció Q1 besorolású (az adott tudományterületen a folyóirat, amelyben a cikk megjelent, a felső 25%-ba tartozik), és ebből 8 db a D1-es kategóriát is eléri (vagyis a felső 10%-ba tartozik).
Tanszékünk 2025-ös publikációinak listája az alábbi oldalon is elérhető: https://www.ttk.pte.hu/karunkrol/intezetek/biologiai-intezet/tanszekek/hidrobiologiai-tanszek/publikaciok/2026-2025
---
*A 11 cikken felül még 2 tanulmány elfogadásra került 2025-ben, és online formában elérhetők is voltak ebben az évben, de a folyóiratokban a hivatalos megjelenésük 2026-ra csúszott/csúszik. A fenti linken ezek is elérhetők.

Kissé megkésve, de igen nagy örömmel jelentjük: november 20-án tanszékünk PhD hallgatója, Boóz Bernadett sikeresen (summa cm laude minősítéssel) megvédte disszertációját a nyilvános vita során! 👏
Bernadett már BSc szakdolgozatát is tanszékünkön készítette, valamint MSc diplomáját is a Hidrobiológus mesterképzésen szerezte meg, és azóta is töretlen lelkesedéssel kutatta a kétszárnyúak, azon belül is főleg az árvaszúnyogok taxonómiáját és ökológiáját. PhD disszertációját is ebben a témában készítette, melynek címe "Kisvízfolyások kétszárnyúi (Insecta: Diptera): elhanyagolt csoportok, taxonómiai kihívások és a kiszáradásra adott válaszok." 🦟
Ezúton is újfent szeretnénk gratulálni, és további sok sikert kívánunk neki! 🥂

PTE Természettudományi Kar / Hírek / Meghívó Boóz Bernadett PhD értekezésének nyilvános vitájára PTE Természettudományi Kar - Hírek - Meghívó Boóz Bernadett PhD értekezésének nyilvános vitájára