26/06/2024
Dr. Rozmer Zsuzsanna, intézetünk vezetőjének oktatási dékánhelyettesi bemutatkozója.
Gratulálunk a immár hivatalos kinevezéshez.
PTE GYTK
Szívügyének tekinti az oktatást és a hallgatókkal való kapcsolattartást dr. Rozmer Zsuzsanna, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar oktatási és diákjóléti dékánhelyettese. Vallja, hogy nem elég „hozni a kötelezőt”, fejlődni és fejleszteni kell, meg kell őrizni a jó gyakorlatok...
20/10/2023
Kedves Hallgatók!
Tudjuk, ez pontosan így.
Előre és utólag is köszönjük mindenkinek a megértést.
11/10/2023
Gratulálunk a sikeres PhD védéshez!
02/10/2023
Köszönjük hallgatóinknak a támogatást és visszajelzést.
Nagy megtiszteltetés elnyerni a "Legjobban oktató intézet" címet. Ez számunkra azt jelenti, hogy az irány jó, de folyamatos fejlődéssel nem állhatunk meg.
28/04/2023
Hamarosan vége a szemeszternek, de mi még tudunk egy kis színt vinni az utolsó hetekbe is.
Ne feledjétek, hamarosan "Than Károly" kémiai tanulmányi verseny! https://gytk.pte.hu/hu/egyseg/1610/index/almenu/511
09/02/2022
Gyönyörű kora tavaszi napot kedves !💊☀
FEBRUÁR 10-én ÚJABB TARTALOMMAL ÉRKEZÜNK. Lokodi Dávid kollégánk interjúja Dr. Mészáros Petrával, Karunk egyetemi tanársegédjével. PREMIER: 08.30, a Kar YouTube csatornáján. Iratkozzatok fel: https://www.youtube.com/channel/UCfGZuO-WtpwE712UzMvsL8w
07/02/2022
INTERJÚ Dr. ROZMER ZSUZSANNÁVAL, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatójával.🧪 Ismerjétek meg kicsit jobban az intézetigazgató asszonyt!
https://gytk.pte.hu/hu/hirek/hir/14655
Kedves !💊 Legújabb interjúnkban Dr. Rozmer Zsuzsannával beszélgettünk a szakmai múltjáról, karrierjéről, valamint az intézet jövőjéről!
07/02/2022
Kutatók éjszakája 2017.
Intézetünk oktatói látványos kísérleteket mutattak be, a fiatalabb generációnak, a gyógyszerészi kémiai területéről.
06/09/2021
„titrálás? –ugyanmár, sehol sem titrálnak manapság”
Annak ellenére, hogy elmúlt években az új technológiák előre törésével és a jelenleg is hatályos, elsősorban az ipari környezetre adaptálható gyógyszerkönyvi analitikai módszerek kerültek fókuszba a kutatásban és oktatásban egyaránt, a klasszikus kvalitatív és kvantitatív kémiai módszerek alkalmazása sem tűnt el teljesen.
A hazai kórházi gyógyszertárakban a magisztrális gyógyszerkészítés minőségbiztosításában fontos szerepet kapnak többek között olyan hagyományos mennyiségi meghatározást célzó módszerek, mint a titrimetria. Így a pécsi képzésre járó hallgatók nem csupán a Gyógyszerkönyi analízis vagy a Gyógyszerészi kémia gyakorlaton találkozhatnak titrálással, hanem a PTE Klinikai Központi Gyógyszertárában is.
A gyógyszerkészítéshez felhasználandó alapanyagok beérkezésük után rögtön ellenőrzésre kerülnek, majd a belőlük készült, magisztrális készítmények még a klinikákra való kiküldés előtt is minőségi és mennyiségi bevizsgáláson esnek át. Ezek a meghatározások az gyógyszertár analitikai laboratóriumában folynak, ismert koncentrációjú mérőoldatokkal, különféle indikátorokkal, ismert térfogatú üvegeszközökkel, gyógyszerkönyvi előiratok szerint (Ph. Hg. VII. és Ph. Hg. VIII.). A teljes folyamat és minden lépése minőségellenőrzött és dokumentált, a minőség-ellenőrzésért gyógyszerész felel.
Egy kapcsolódó kutatásról is olvashattok a Gyógyszerészet újságban: Vida Róbert György, Botz Lajos: A magisztrális gyógyszerkészítés hazai és nemzetközi helyzetének áttekintése. Gyógyszerészet, 2013. (57. évf.) 7. sz. 396-403. old. Elérhető:https://mgyt.hu/wp-content/uploads/2020/02/Gyogyszereszet-2013-07.pdf
Közreműködött: PTE KK
Kép: https://www.scienceabc.com/wp-content/uploads/2019/10/Soft-science-laboratory-concept.-Chemical-laboratory-is-titration-for-acid-base-analysisTorychemistrys.jpg?fbclid=IwAR15anJFzMKrC499fvm7OnEWSWMbP5b7kxVZmi9VtpL6M22eePyNJu154Vw
31/08/2021
Humán szérum albumin
A vérplazmában a legnagyobb koncentrációban előforduló vérfehérje (30-50g/L). A gyógyszerek felszívódása során legtöbb esetben a vérplazmába jutnak, ezért, ha a vért, mint kémiai közeget tekintjük, fontos szerep jut az albuminnak. Preklinikai vizsgálatok során éppen ezért egy fontos lépés megvizsgálni a gyógyszerjelölt molekulák albumin kötődését, kölcsönhatását. Ez nagy mértékben befolyásolja a farmakon további biohasznosulását, sorsát a szervezetben. Az albumin struktúrája jelenleg már részletesen ismert.
3 domént különböztetünk meg (I, II, III), melyek további A és B szubdoménekre oszthatók. A domének szerkezete hasonló, de a ligandumkötő affinitásuk mégis különbözik.
A két legjelentősebb:
Sudlow Site I – ligandumjai: negatív töltésű, általában heterociklusos anionok pl: warfarin azapropazon, fenilbutazon
Sudlow Site II – ligandumjai: ibuprofen, diazepam
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4654954/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16410405/
A képen liofilizált humán szérum albumin látható.