Rábaközi Alkotó és Fejlesztő Műhely

09/08/2026

🌿Tartalmas és érdekes szombat délutánt töltöttünk együtt a nagy hőség ellenére.
💖A közvetlen környezet örökségére épülő, élményalapú és alkotói pedagógiai modell a regionális kultúra. Azt mutattam be, hogy a nyelvi örökség megismerése során hogyan lehet a generációk összekapcsolása, hogyan lesz a tájszóból nyelvi játék, vagy digitális játék.
❤️Példák sokaságával fedezhettük fel, hogyan élhet tovább nyelvi örökségünk az X generációtól a Z generáción át a legújabb, Béta generációig. Mert a helyi kultúra, a néphagyomány, a tárgyalkotás és a személyes találkozások mindhárom generáció számára fontosak. Nem az a cél hogy a fiatalok bemagolják a múltat, hanem a múltból saját jelenét és jövőjét építse. Ahogyan a mihályi származású Dr. Kiss Jenő akadémikus úr mondta a II. Rábaközi Tájnyelvi Vetélkedőn már 2016-ban:
"A nyelvjárások... a regionális, a helyi kultúra hordozói, a helyi kultúra újrateremtésének eszközei."
🤗Kalmár Márta mihályi mesterpedagógus kvízjátékkal fedeztette fel a rábaközi tájszavak gazdagságát és humorát: a pityókástól a tepetopán át a viribülig.
😋Köszönjük a kammancsot, amit Márti sütött. Isteni finom volt.
📖Varga Irén arany-díjas felkészítő, győri pedagógus sok-sok példán mutatta be, hogy az iskolai felvételire hogyan készüljenek fel a gyerekek a szólások, közmondások megfejtésére. ⏳️Irénke nyelvtan és irodalom könyvei kiadás előtt állnak.
😄Nagyon jól éreztük magunkat Lanczendorfer Zsuzsa és Balázs Lívia NEVETEK című könyvének bemutatásakor. A szerzőpáros a nevekhez kötődő népi időjárásjóslások, mondókák, csúfolók tengernyi gazdagságát tárta elénk.
🎼Jókat derültünk őseink nyelvi humorán és közben Zsuzsa csodálatos népdalokat énekelt.
Hivatásuknak elkötelezett tanárokként vallottunk arról, hogy a gyermeki lélekre milyen pozitív nevelő hatással van elődeink hagyománya, évszázadokon át formálódó nyelvi gazdagsága.✌️🫶 Ezen a területen még van mit tenni az iskolai oktatásnak.💚

03/08/2026

Örülök, hogy a szülőfalumban is bemutathattam újra az alkotóműhely létrejöttét és állomásait. 🎨✨
Ppt-vel illusztráltam, hogy a Rábaköz művelődéstörténeti örökségét hogyan terveztük átadni a mai nemzedéknek. Új fejlesztésű taneszközökkel, moduláris felépítésű taneszközcsomaggal, élménypedagógiával, tanulói tevékenységformákkal, valamint az informális tanulást is beépítve szerettük volna közkinccsé tenni szülőföldünk gazdag kincseit. 📚💡 A regionális kultúra témakörén belül megjelent az információszerzés és a képességfejlesztés is.
A KUTATÓ TANÁROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK PÁLYÁZATÁVAL A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs program európai uniós támogatást kapott a Pannon Egyetemen. 🎓🇪🇺
Nagyon sajnálom, hogy sokan lemaradtak ezekről az információkról a nagy meleg miatt... ☀️😔
Csodálatos játékkiállítást mutattunk be arról, hogyan lehet a természetben található anyagokból játékokat készíteni... Csodákat teremtettek a pali születésű Horváth József és felesége, Szalai Magdi, valamint Jóska egykori játszótársa, Purgai Sanyi. Németh Sanyi a kedvelt bilickéket faragta ki. 🪵🪄 Köszönöm segítőkész együttműködésüket és támogatásukat! Minden játékot kipróbáltunk, jót játszottunk! 🎲🪀🧸
Szalay Balázs helytörténeti kutató, történelemtanár a városi modulok közül a Vásárfia Csornáról témakörön belül sokszínű lehetőségeket mutatott be Csorna megismeréséhez. 🏰🔍 Évtizedek óta megrendezi a városi sétákat, mindig újat mutatva az érdeklődőknek! 🚶‍♂️📜

02/08/2026

🗺️ A Rábaköztől az Andokig 🏔️
Nincs annál nagyobb öröm egy magyartanár számára, mint amikor volt tanítványa a magyar nyelv és irodalom 📚, valamint a magyar kultúra 🎨 külföldi tanítását választja küldetésként. Idegen országban magyar nyelvet, magyar kultúrát tanítani nagy elköteleződést, felelősséget és óriási szabadságot jelent 🕊️. Horváth Zsóka egykori széchenyis tanítványom ezt az utat választotta 🌟.

Érdekes és rendkívül izgalmas beszélgetés volt a délután folyamán arról, hogy miért és hogyan lehet Kínában 🇨🇳 és Kolumbiában 🇨🇴 magyar nyelvet tanítani és a magyar kultúrát megismertetni. Zsóka Kínában 6 évig dolgozott olyan kínai egyetemeknél, mint a Bengbu Egyetem és a Tiencsini Idegennyelvi Egyetem 🎓.

Jelenleg Kolumbiában a Nemzeti Egyetemen tanít magyar nyelvet és kultúrát 🪡🌾.

A beszélgetés során Zsóka elmondta, miért választotta hivatásul ezt a küldetést egy másik földrészen 🌍. Érdekes történetekbe avatott be bennünket, ismertetve egy vendégoktató kihívásait és lehetőségeit 💪. Nagy szeretettel beszélt a bogotai egyetemről és diákjairól 🥰. Izgalmas volt hallgatni, hogy miért választják az egyetemisták a magyar kultúrát és miért akarnak magyar nyelven megtanulni✨.

A képeket látva a gasztronómiai sajátosságaink is nagy sikert arattak a fiatalok körében 😋:

🥮 Pogácsa

🥞 Palacsinta

🍯 Mézeskalács

jelezte a magyar gasztronómiai sajátosságokat.

A tanításon kívül kiállításokat is szervez nem csak tanítványainak, hanem az érdeklődőknek is 🖼️. Főleg a magyar kultúra képzőművészeti alkotásait ismerteti meg 🎨. Segítségére van a kolumbiai magyar Diaszpóra egyik tagja, Meleg András, aki 7 éves kora óta él Kolumbiában. A történelmi viszonyok miatt el kellett hagynia az országot, így került Kolumbiába ✈️ András gépészmérnök ⚙️, aki szintén az egyetemen tanít és szervezi a magyar kulturális bemutatkozási lehetőségeket 🤝. Egy sajátos kettős életút tárult elénk.

Izgalmas volt a beszélgetés, mert Németh Nyiba Sándor is meglátogatott bennünket Kenyeriből 🏃‍♂️, aki többszörös olimpikon 🏅 és a magyar kultúra lovagja 🛡️. Mindjárt találtak közös beszédtémát, Hegedüs Csaba olimpiai bajnok édesapjának felidézésével 🤼, aki sokáig élt Kolumbiában.

🌉 A kultúra összeköt, hidakat épít, a személyes találkozások pedig maradandó élményeket adtak 💖.

Köszönöm Zsóka, hogy megosztottad velünk nem mindennapi kultúraközvetítő történetedet! 🙏 További sok sikert kívánok! 🍀✨

25/07/2026

🌿 Nyári Nyitott Porta – Páli
Három különleges délután, ahol a rábaközi örökség, a kézművesség, a nyelvi kincseink és a nagyvilágba szakadt rábaköziek történetei találkoznak.
📍 9345 Páli, Kossuth u. 50
📞 30/9940‑285
⏰ Nyitvatartás minden alkalommal: 15:00–19:00

📅 Augusztus 1. – A Rábaköztől az Andokig…
Egy különleges délután, ahol a rábaközi gyökerek egészen Kolumbiáig érnek.
• Egy volt széchenyis tanítványom mesél vendégoktatói munkájáról a kolumbiai egyetemen: magyar nyelv, magyar kultúra és rábaközi népművészet a világ másik oldalán
• Mindennapi életének történetei – hogyan látja a magyar közösséget a tengerentúlról
• Beszélgetés a kolumbiai magyar diaszpóra 85 éves tagjával, aki 7 éves kora óta él kint – miért ment el, hogyan maradt meg a magyar szó és identitás

📅 Augusztus 2. – Örökség és jövőkép
A rábaközi kulturális örökség és a mai nemzedék találkozása.
• Az alkotó műhely bemutatása
• A Rábaköz művelődéstörténeti örökségének megismertetése a fiatalokkal
• Iskolai és tanórán kívüli lehetőségek a „Műveld a csodát, ne magyarázd!” programhoz
• Nemzedékek közötti kézműveskedés: játékkészítés, közös alkotás

📅 Augusztus 8. – Nyelvi örökségünk nyomában
A rábaközi nyelvi kincsek, tájszavak és szólások élményszerű délutánja.
• Betekintés az alkotó műhelybe
• Tájszavaink a mindennapokban – felismered őket?
• Tájnyelvi kvízjáték
• Szólások és közmondások a középiskolai felvételin
• Balázs Lívia és Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Nevetek című könyvének bemutatója és könyvvásár

26/05/2026

🌸 Ezen a hétvégén itt a Pünkösd! 🌸

Tudjátok, mit és hogyan ünnepeltek Pünkösdkor régen? Én még kislányként pünkösdölni jártam! 🌿
A pünkösdi rózsa pedig most is ott virágzik az alkotóműhelyben! 🌺

👉 Nézzetek be az oldalunkra, és olvassátok el, hogyan ünnepelték őseink Pünkösd napját! Link a hozzászólások között!

01/05/2026

🎉🌳 Májusfa állítás: élő hagyomány szülőföldemről, a Rábaközből, szülőfalumból Páliból! 🌳🎉

Május elsején máig élő, kedves szokás, hogy az udvarló legények 🎋MÁJUSFÁT ÁLLÍTANAK a választott lány ablaka alá. Ez az úgynevezett udvarlószokás 💕.

👦🌲 A legények összefogtak, kivágtak egy szép szál nyárfát, színes szalagokkal díszítették 🎀, tetejére pedig egy üveg bort akasztottak 🍷. Az éj leple alatt titokban helyezték el a lány ablaka alá 🌙🏡.

💃🕺 Május utolsó vasárnapján kitáncolták a fát – táncoltak körülötte, majd egy nagy mulatság keretében kidöntötték 🎶🥳. A lány édesapja ekkor áldomást fizetett a legénynek 🍻.

📖„E hagyományokról két könyvemben is írtam: Üzen a múltból – évekig tanítottak.
Szülőföldem a Ràbaköz,szülőfalum Pàli. Isten éltesse a felnevelő és megtartó hagyományokat !
Tavaly így emlékeztünk a májusfa állításra!💖

26/04/2026

A garancia...

Lannert Judit.
Kézfeltétellel kerestem a nevet, mert nem ismertem. Gondolom, te sem. Nincs benne a köztudatban - ha te még is ismerted - elnézésed kérem. Nem posztol naponta. Nem influencer.

Harminc éve kutat. Az oktatást. Azt a magyar oktatást, amiről mindenki tudja, hogy baj van vele, de senki nem ül le megérteni, miért.
Ő leült. 1990-ben. És azóta nem állt fel.

Most ő lesz az oktatási miniszter.

És ezen a ponton megálltam, mert eszembe jutott valami.
Pár hete írtam arról, hogy ebben az országban szégyen sikeresnek lenni. Hogy ha valaki kitűnik, azt visszahúzzák. Hogy ha valaki többre viszi, arra gyanakszanak.
De van egy másik szégyen is, amiről kevesebbet beszélünk. Az, amikor valaki évtizedekig dolgozik valamiért – csendben, láthatatlanul, senki által nem ismerve – és egyszer kiderül, hogy ő tudja a legjobban, hogyan kellene csinálni. Csak eddig senki nem kérdezte.
Lannert Juditot most megkérdezték.

Közgazdász. Szociálpolitikus. Szociológiából doktorált. Az Országos Közoktatási Intézetben volt tudományos főmunkatárs, kutatási igazgató, főigazgató-helyettes. Ő indította el azt a sorozatot, ami évről évre megmutatta, hol tart a magyar oktatás. A válasz minden évben ugyanaz volt: rosszabbul, mint kellene.
Aztán 2008-ban alapított egy saját kutatóközpontot. T-Tudok. Nem hallottál róla? Nem baj. Nem azért csinálta, hogy halljanak róla. Hanem mert a kutatóintézetben nem fért el az, amit csinálni akart.
Az elmúlt tíz évben azzal foglalkozott, hogyan lehet a kreativitást bevinni az iskolába. Angliából hozott egy programot. Elvitte iskolákba. Nem konferencián beszélt róla – hanem bement az osztályterembe és megcsinálta.

Tudod, miért álltam meg ennél?
Mert az összes miniszterjelölt közül ő az, akinél a legjobban érzem a szakadékot a között, ami van, és ami lehetne.
Az oktatás nem egy tárca. Az oktatás az ország jövője. Szó szerint. Aki ma hatéves és beül az első padba – az húsz év múlva vezeti ezt az országot. Vagy nem vezeti. Attól függően, mit tanítunk neki.

És mi mit tanítunk neki most?
Magolást. Évszámokat. Hogy ülj csendben. Hogy ne kérdezz. Hogy a jó diák az, aki nem okoz gondot.
Nem kreativitást. Nem gondolkodást. Nem kíváncsiságot.
Aztán csodálkozunk, hogy a fiatalok elmennek. Hogy nem akarnak itthon maradni. Hogy nem látnak jövőt. Hát persze, hogy nem látnak – mert az iskola nem mutatott nekik egyet sem.

Van egy kérdés, amit az anyám szokott feltenni, amikor oktatásról beszélünk. Egyszerű kérdés. De senki nem válaszolja meg:

Miért nem szeretnek a gyerekek iskolába járni?

Nem azért, mert lusták. Nem azért, mert buták. Nem azért, mert a telefonjukat nyomkodják.
Hanem mert az iskola nem róluk szól. Hanem a rendszerről. A tantervről. A követelményekről. A számokról. A PISA-eredményekről.

A gyerekről? A gyerekről nem szól.
Lannert Judit egész életében arról írt, kutatott, beszélt, hogy ennek fordítva kellene lennie. Hogy az iskola a gyereknek való. Nem a gyerek az iskolának.

Nem tudom, meg fogja-e tudni változtatni. Harminc év kutatás az egy dolog. Egy minisztérium vezetése egy másik. Ott van a tanári kar, ami kiégett. Ott vannak a fizetések, amik szégyenletesek. Ott van az infrastruktúra, ami szétesik. Ott van egy egész rendszer, ami úgy épül, hogy ne változzon.

De ha van ember, aki érti, mi a baj – nem politikusi szinten, nem szlogenek szintjén, hanem a kutatás, az adat, az évtizedes tapasztalat szintjén – akkor ő az.

Nekeim is voltak jó tanáraim. Kevés. Egy kezemen meg tudom számolni. Ők nem a rendszer miatt voltak jók. Hanem a rendszer ellenére.

Ha Lannert Judit azt tudja elérni, hogy nem a rendszer ellenére legyenek jó tanárok, hanem a rendszer miatt – az elég.
Mert ebben az országban elég lenne annyi, hogy a gyerekek ne utálják az iskolát.
Ennyi. Nem kell több. Csak ennyi.
De az sajnos ma nagyon sok.

26/04/2026

Új időszak kezdődhet az oktatás irányításában

📌 4 ok, amiért Lannert Judit a szakma egyik legjelesebb képviselője

1️⃣ Évtizedes szakértelem: Nem tegnap kezdte; közgazdászként és oktatáskutatóként 1990 óta elemzi a hazai iskolarendszert.
2️⃣ Adatalapú látásmód: Ő a PISA-mérések és a nagy oktatási jelentések egyik legelismertebb hazai szakértője.
3️⃣ Strukturális szemlélet: Pontosan látja a rendszer hibáit az esélyegyenlőtlenségtől a pedagógushiányig – és tudja, hol kell hozzányúlni a valódi változáshoz. 🏗️
4️⃣ Szakmai függetlenség: Mindig is a tudományos tények mentén politizált, a szakmaiságot és a gyerekek érdekét helyezve minden elé.

26/03/2026

Bach-est Páliban 🎻
A tegnapi estén a világhírű zeneszerző, Johann Sebastian Bach muzsikája csendült fel Páliban. Mivel hűvösre fordult az idő, a polgármester úr felajánlotta, hogy a programot a szemközti kultúrházban tartsuk meg. Köszönet érte! 🙌

A lipcsei Tamás-templom kántora és a rábaközi tehetséges fiatalok zenéje találkozott, jelezve, hogy a zene nem ismer sem földrajzi határokat, sem évszázadokat. 🎶

A Kövecs Hajnalka művészeti vezetésével fellépő Kolesz Kommandó fiataljai bizonyították, hogy a barokk mester művei ma is élnek és inspirálnak, mint 300 évvel ezelőtt. ✨ A Szabó Rita tanárnő vezette Széchenyi Dalkör és Mesarek-Kőhalmi Dóra csellista gyönyörű mesterműveket szólaltatott meg. 🎹

A lelkes rábaközi fiatalok is hidat teremtenek a múlt értékei, a jelen és a jövő művészei között. 🌉 A barokk zene jellemző érzelmi gazdagsága teljes pompájában tárult elénk ezen az esten. 🌟

09/01/2026

Kedves Ismerőseim!
Baleset miatt határozatlan ideig minden munka és program elmarad!
Üdvözlettel: Edit