Aprajafalva Óvoda és Családi Bölcsőde Hálózat

kialakításánál a kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre törekszünk, úgy a gyermekekkel, mint a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét, valamint a cselekvésbe ágyazott, tapasztalás útján történő, a felfedezés örömére épülő nevelési-, képességfejlesztési folyamatok szervezését. A vegyes csoportban nevelődő gyermekek fogékonyabbá válnak a toleranciára, fejlődik empátiás készségük, segítő-gondoskodó magatartásuk. A vegyes csoportokban az óvodát kezdő gyermek egy már kialakult közösségbe kerül, ami a nagycsalád mintájára különböző életkorú gyermekekből áll, ezért a beszoktatás időszaka is gördülékenyebb, s nagyban segítheti az újonnan érkezett gyermek beilleszkedését. Egy csoportba kerülhetnek a testvérek, barátok, ismerősök. A nagyobb megéli az óvó, segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot a nagyban, és mindketten az összetartozás érzését. Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását. Az óvodáskorú gyermekek magatartását érzelmeik befolyásolják. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a velük kapcsolatba kerülő felnőttekkel pozitív hatások, élmények érjék őket, hogy az óvodapedagógusokban és más óvodai dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjanak. Óvodánkban olyan pedagógusok dolgoznak, akikre a pedagógiai optimizmus, a gyermekek érdekeinek tiszteletben tartása, a megértő, együtt-érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező magatartás jellemző. Ismerik a családok értékrendjét és a szülők véleményét az óvodai nevelésről, bevonják a szülőket az óvodai életbe, és szakmai támogatást adnak a családi neveléshez. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és a dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Ezáltal a reális én-kép, pozitív értékrend, a helyes viselkedés fejlődik. Intézményi szinte az időkeretet rugalmasan kezelve, a gyermeket minél nagyobb önállóságra ösztönző pedagógiai magatartást részesítjük előnyben. Közösségfejlesztő munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, saját érzéseink elmondása, mások érzéseinek elfogadása, meghallgatása jellemzi, így a gyermek örömteli optimizmusa fejlődik. Fontosnak tartjuk az óvodai integrációs program keretében zajló eltérő szociális hátterű és kultúrájú gyermekek együttes nevelését. Nálunk minden kisgyermeket, mint önálló autonóm személyiséget - feltétel nélküli szeretet, tisztelet, elfogadás és megbecsülés övez. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti minden gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Minden gyermeknél az eltérő fejlődési ütemének megfelelő, differenciált és tudatos fejlesztést biztosítjuk. Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy őket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Gyermekeink személyiségének kiteljesedését a belső késztetés, a tevékenységigény motiválja. Nevelőmunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív, önbizalommal rendelkező, jó problémamegoldó gyermekké váljanak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb és hatékonyabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. A kisgyermekek elsősorban biztonságra és szeretetre vágynak. Ha ezt megteremtjük számukra, akkor igényeiket, szükségleteiket különféle tevékenységi, tapasztalati formákban, kíváncsiságuktól, ösztöneiktől vezérelve kiegyensúlyozottan, saját maguk diktálta tempóban kielégítik. Ehhez a folyamathoz adunk teret, keretet, eszközt, közösséget, biztonságot és szeretetet, vagyis megteremtjük az optimális feltételeket, lehetőségeket az egészséges személyiségfejlődéshez.
Óvodásainkat olyan gyermekekké neveljük, akik érzelmileg gazdagok, kötődnek lakókörnyezetükhöz, településünkhöz, a környezetükben jól tájékozódnak, nyitottak, érdeklődőek, önmagukat és másokat értékelni tudók, elfogadók, együttműködők. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik az óvodában szerzett ismeretek, tapasztalatok által önálló gondolkodású, a világ dolgai felé forduló felnőttekké, őszinte, igaz emberekké válnak. Alapelvünk, hogy a gyermek egyedi és önálló személyiség, így ennek megfelelően érdeklődése, igényei, fejlődésének üteme sajátos személyiségéből fakadó. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelő egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nem úgy készítjük fel a gyerekeket az iskolára, hogy idő előtt begyakoroltatjuk az iskolai szokásokat, magatartási módokat, tudásanyagot, hanem alkalmassá tesszük őket az iskolai életmódra. Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessége több fél pedagógiai munkáján múlik, mely már az óvodába fogadáskor megkezdődik. Egységben látjuk a 3-7 éves kisgyermekkort, ezért az egyéni sajátosságukra alapozva megfelelő ütemű differenciált nevelést biztosítunk. Az iskolára való érettség, a tanulás képessége nem a gyermek akaratán múlik, hanem érési és fejlődési állapotából fakadó képesség, mely az idegrendszeri folyamatoknak van alávetve. Az átmenet megkönnyítése a család, az óvoda és az iskola együttműködésén múlik. Célunk az érés ideális feltételeinek biztosítása az egyéni különbségek figyelembe vételével.