GEMI Miskolc

Június 24-én, szerdán rendezi meg hagyományos valétálási ünnepségét a Miskolci Egyetem a belvárosban 🕯️ A fáklyás felvonulás során a végzős hallgatók hagyományos nótákat énekelve búcsúznak az intézménytől, hallgatótársaiktól és a várostól.

Az eseményen szeretettel várnak minden érdeklődőt!

További részleteket itt találtok: https://www.facebook.com/events/968899626117910/

Kitartás mindenkinek, és sose hagyjon el benneteket a remény! 🤞

🩸 Véradók világnapja
Nem éppen vámpírgazdaságot üzemeltetünk, de vérből soha nincs elég. Magyarországon a folyamatos, biztonságos betegellátáshoz nagyjából napi 1600 egység vérre lenne szükség — és ezt a szintet épp nyáron, a nyaralások idején a legnehezebb tartani.

A közgazdászokat régóta foglalkoztatja, mivel lehetne több véradásra ösztönözni az embereket. Egy közgazdásztól természetesen adódik az ötlet: teremtsünk neki piacot, vagyis fizessünk a vérért.

Csakhogy az élet ritkán ilyen egyszerű. Egy svéd kísérletben pénzt ajánlottak, és a véradók száma, főleg a nők körében majdnem a felére esett: a fizetség kiszorította a „jót teszek" motivációt. Amikor viszont a felajánlott összeget jótékony célra is fel lehetett ajánlani, a negatív hatás eltűnt.

Úgy tűnik, sokszor nem a pénz, hanem a láthatóság motivál: szeretjük azt gondolni, hogy segítünk, de azt is szeretjük, ha látszik, hogy jót tettünk — és többet is segítünk, ha mások észreveszik. A pénz épp ezt a jelzést mossa el: ha fizetnek érte, már nem egyértelmű, hogy jószívűségből vagy a pénzért adtál-e vért. A jól látható elismerések hatása érzékelhető: egy közel 14 000 amerikai véradást vizsgáló kutatásban a kitűzők, utalványok és hasonló gesztusok növelték a véradási kedvet, és a véradók másokat is elcsábítottak.

A legjobb tehát a vegyes stratégia: kézzelfogható segítség annak, akinek tényleg számít, és a jó cselekedet látható jele mindenki másnak. Fizetni nem fizetünk érte — de a jó érzés (és a véradás utáni szendvics) garantált. ❤️

A posztban felhasznált források:
Mellström, C. & Johannesson, M. (2008): https://doi.org/10.1162/JEEA.2008.6.4.845
Ariely, D., Bracha, A. & Meier, S. (2009): https://doi.org/10.1257/aer.99.1.544
Lacetera, N., Macis, M. & Slonim, R. (2013): https://doi.org/10.1126/science.1232280

🏆 Hármas siker a TDK-n!

Június 11-én rendezték meg a Tudományos Diákköri Konferenciát a Gazdaságtudományi Karon, ahol a GEMI oktatói által konzultált hallgatók három díjat is bezsebeltek! 🎉

Digital Finance, Strategy & Entrepreneurship szekció
🥇 I. helyezett: Dakos Enikő Klára (témavezető: Sáfrányné Dr. Gubik Andrea)
🥈 II. helyezett: Sahar Hattab (témavezető: Bartha Zoltán)
Világgazdasági folyamatok szekció
🥇 I. helyezett: Langazó Melinda (témavezető: Bartha Zoltán)

Gratulálunk hallgatóinknak és felkészítő oktatóinknak! 👏

Fényes GEMI sikerek a 2026-os ME dolgozói napon.

Szabadosné Bihari Ágnes intézetünk igazgatási ügyintézője egyéniben, Tómács Renáta PhD hallgatónk pedig párosban mutatott kínai pingpongosokat idéző formát, és szerzett első helyezést a június 10-én tartott dolgozói vetélkedőn.

Gratulálunk lányok, büszkék vagyunk rátok!

Június 5-6-án a Budapesten a KSH-t, majd a szlovákiai Komáromban a Selye János Egyetemet látogattuk meg a Pannónia ösztöndíj támogatásával. Láttunk adatvizualizációs megoldásokat, mesterséges intelligencia alkalmazásokat, könyvkötészetet és félévszázados papírguillotinet, Klapkán galambot, kollégium által kitakart napfelkeltetét, kísértetjárta erődkazamatákat és rengeteg terelést az M1-esen. Voltak talán olyan élményeink is, amire nem mindenki emlékszik a legtisztábban.
Jó volt. Köszönjük S. Gubik Andrea és Harangozó Zsolt szervezőmunkáját!

🎉 Már csak egy hét, és kezdődik a MEN!

Ha már letudtad a vizsgákat, akkor itt az ideje ünnepelni, ha pedig még van hátra néhány megmérettetés, akkor szoríts időt egy kis kikapcsolódásra! 💃

Az év legjobban várt buliját nem érdemes kihagyni, kivel fogunk találkozni a színpadok előtt? 😎

Megvan az ország első 11 közgazdasági adatelemzője, miután a június 3-án megtartott, legeslegelső közgazdasági adatelemzés záróvizsgát valamennyi vizsgázó sikeresen teljesítette. Gratulálunk a hallgatóinknak, együtt örülünk velük a sikerüknek. Köszönjük a záróvizsga bizottság tagjainak (Bodnár Béla - Shiwaforce.com Zrt., Kis-Orloczki Mónika, Kovács László, Sáfrányné Gubik Andrea, Szilágyi Roland, Varga Beatrix) a munkát!
A fotókon tapasztalható mérsékelt feszültség csak annak köszönhető, hogy éppen mindenki nagyon várja az eredményeket.

🎓 Ma indul a záróvizsga-időszak!

Szakdolgozatok leadva, tételek kidolgozva, végtelen mennyiségű koffein elfogyasztva. Már csak egy lépés választ el a diplomától.

Sok sikert kívánunk minden végzős hallgatónknak! 🍀

Május 28-a a hamburger világnapja, bár erről vélhetően sokan nem hallottak. Ennek alkalmából álljon itt néhány érdekesség a hamburger és a gazdaság kapcsolatáról.
1. A brit Economist hetilap igazi világsztárt csinált a Big Macből, amikor úgy döntött, hogy az egyes országok közötti árkülönbségek szemléltetését a Big Mac árával végzi el. 2026 eleji statisztikák szerint például a Big Mac Svájcban a legdrágább (kb. 3000 forint), és Tajvanban a legolcsóbb (kb. 800 forint). Az ázsiai fejlesztési modellnek, melyet hazánk is követett az elmúlt évtizedekben, sok előnye van, ha jól csinálják, ezek közül az egyik, hogy a külföldiek nagyon olcsón tudnak Big Macet vásárolni az országban.

2. Talán nem meglepő, hogy az USA-ban (ahol egy Big Mac kb. 2000 forint) adják el a legtöbb hamburgert. Évente 50 milliárd fogy, vagyis egy főre minden héten három hamburger jut.

3. A hamburger közgazdasági jelentősége a franchise kifejlődésében is rejlik. A hamburgerező volt az első olyan szolgáltatószektor, ahol létrejöttek a nagy franchise hálózatok. Ezek egy olyan üzleti modellt valósítanak meg, ami lehetővé teszi a gyors terjeszkedést (skálázhatóság), miközben kiegyensúlyozhatók benne a tulajdonos és az üzemeltető érdekei (megbízó-ügynök ellentét).

4. Bár nem klasszikus hamburger, inkább csak egy egyszerű szendvics, de ide kívánkozik egy korábbi történet. Erről pár éve írtunk is: Andy George elhatározta, hogy egymaga próbál ruhát, ételt, könyvet készíteni úgy, hogy minden hozzávalót is maga állít elő. Így sikerült neki hat hónap alatt 1500 dollár befektetéssel egy nem túl jó szendvicset legyártania: http://bit.ly/1ZVGNRn. Minden egyes dolog, amit egyedül próbálunk előállítani, nagyságrendekkel drágább, mint amikor másokkal együttműködve-kereskedve tudjuk létrehozni azt. Ez a szakosodás csodája.

Fotó: az illusztráció Jörgen Leth 1982-es, 66 amerikai jelenet című dokumentumfilmjéből való, melynek 42. jelenetében Andy Warhol elfogyaszt egy hamburgert a Burger Kingben.