12/08/2026
###. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Szegeden- első alkalommal Marcali diákok részvételével
A Honismereti Szövetség a Csongrád Megyei Honismereti Egyesülettel együttműködve pályázati felhívást tett közzé a hazai és határon túli középiskolás diákok történelmi-honismereti tudásának erősítésére.
A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulói a Honismereti Szövetség Pedagógiai Bizottságának értékelése alapján pályamunkájuk elismeréseként abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy meghívást kaptak a 2026. augusztus 3–7. között megrendezett ###. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiára és ott bemutathatták két pályamunkájukat egy prezentációban.
Az Akadémia témája: „ALMA MATEREK SZÜLŐ- ÉS LAKÓHELYEMEN”.
Tanulóink két pályamunkát küldtek be:
- Dr. Gál József gimnáziumi tanár, múzeumigazgató, helytörténész életműve - különös tekintettel a marcali gimnáziumi éveire és az oktatásban betöltött szerepére (Word dokumentum - dolgozat)
- A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium múltja és jelene (PPT)
A csapat tagjai: Bocskai Sára, Buzsáki Hanna és Tóth Flóra. Felkészítőjük Szaka Zsolt tanár úr volt.
Az Akadémia előadásainak a helyszíne a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Folyóiratolvasója volt.
Szállást az Apáthy István Kollégiumban, étkezést a SZOTE Ételbárban biztosítottak a szervezők.
Hétfőn a regisztráció és a szeretetteljes fogadtatás után egy helytörténeti városnézéssel indult a program.
A Városháza dísztermében megrendezett ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Dr. Kozma József, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke Botka László polgármester úr képviseletében. Beszédében kiemelte, hogy iskolavárosként Szeged a legméltóbb helyszíne a rendezvénynek. A nyitó előadást Dr. Marjanucz László, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnöke tartotta „Iskolák és tanulók Magyarországon a Ratio Educationistól Klebelsberg Kunoig” címmel.
A rendezvénysorozatot Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke nyitotta meg.
A Városházán megszervezett állófogadás után ismerkedési esttel zárult az első nap diákoknak és a felkésztőiknek egyaránt. Ezt követően minden este a kollégium közösségi tereiben kaptak a tanulók lehetőséget közös játékokra, további ismerkedésre, de a késő esti órákban volt módjuk sétálni a csodálatos szegedi belvárosban is.
Kedden a könyvtárban Gergelyné Bodó Mária tartott előadást „A szakoktatás története Szegeden” címmel, majd a diák-korreferátumok következtek.
Az érdekes előadásokat követően műhelymunka következett a diákoknak: „Oktatás az 1868-asnépiskolaitörvény után, a Klebelsberg-iskolákban, a szocializmus kori iskolákban, tanulás napjaink és a jövő iskoláiban” témakörökben színpadi játékokra készültek a Somogyi-könyvtárban.
A felkészítő tanárok közben megtekinthették a Karikó-kiállítást a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, majd meghallgathatták dr. Tasiné dr. Csúcs Ildikó előadását Szent-Györgyi Albertről.
A Szegedi Dóm Látogatóközpont megtekintése után lehetőséget kaptak a résztvevők egy toronylátogatásra, majd este a Szegedi Piarista Iskola meglátogatását követően egy orgonahangversenyen és templomlátogatáson vehettek részt a piarista templomban.
A szerdai program egy egész napos tanulmányi kirándulás volt Aradra. A máriaradnai kegytemplom történetének a megismerését követően az aradi vértanúk vesztőhelyén Marjanucz László beszéde után a szervezők koszorút helyeztek el. A Kultúrpalota magyar vonatkozású emlékeinek megtekintése és a Csiky Gergely Főgimnázium látogatása után a Szabadság-szobornál Debreczeni-Droppán Béla mondott beszédet a koszorú elhelyezése előtt.
Kiszomboron egy különleges slambuc vacsorát követően a Kukorica útvesztőnél a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör szervezésében az útvesztő végig járása és az ahhoz kapcsolódó feladatok mellet lehetőség volt népi játékokkal ismerkedni.
A slambuc egy hagyományos tiszántúli és hortobágyi pásztorétel, amely alapvetően ugyanúgy burgonyából és tésztából áll, mint a krumplis tészta, de az elkészítési módja miatt teljesen más karakterű. A füstölt szalonnából kisütött zsíron pirítják meg a száraz lebbencstésztát (vagy csuszatésztát), majd ezzel főzik össze a burgonyát. Tradicionálisan szabad tűzön, bográcsban készítik.
Csütörtökön Károlyi Attila „Képek a szegedi közoktatásból” címmel tartott nyitó előadása után újabb ismét a diák-korreferátumok következtek, utolsóként a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium S. T. Lángosok csapatának az előadása „A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium múltja és jelene” címmel. A diákok előadásait méltó módon, nagyszerű előadással zárták le a tanulóink.
A diákok készültek a színdarabok bemutatására, kísérőik pedig a Klebelsberg Kunó előtt tisztelgő „Én hiszek a teremtés örök erejében…” című jubileumi kiállítás tekintették meg a Szegedi Dóm Látogatóközpontban.
Délután a műhelymunkában az oktatástörténet különböző korszakaiból készített színdarabokat mutatták be a résztvevő tanulók a Somogyi-könyvtárban. Mindhárom tanulónk aktívan részt vett a darabok előkészítésében és a megvalósításban. A forgatókönyveket írta: Gergelyné Bodó Mária. Rendezők: Dr. Dérné Bozóki Éva, Temesváriné Szabó Andrea, Szabóné Kiss Éva-Majoros Ildikó, Tóth Vivien. Díszlettervező: Kiss Árpádné.
A nap zárásaként a lehetőség volt egy csobbanásra a Partfürdőn, a vacsorát követően a Szeged Néptáncegyüttes fellépése után a néptáncosokkal közös táncház és táncos búcsúest koronázta meg a napot.
Pénteken a közös reggelit követően koszorúzásokkal indult a nap. Klebelsberg Kunó sírjánál – Károlyi Attila beszéde után – és Bálint Sándor néprajzkutató szobránál helyezték el a megemlékezés koszorúit a szervezők.
A Záróünnepségen a résztvevők értékelték az együtt töltött hetet, és a résztvevő diákok ötletei és szavazatai alapján eldőlt, hogy a jövő évi akadémia témája az első és második világháború helytörténeti emlékei lesznek.
A pályamunkák lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők felismerjék oktatási intézményük, és az ott kiemelkedő személyiségek szerepét az egyéni és közösségi identitás kialakulásában, a helyhez való kötődés megerősödésében, valamint az értékek és hagyományok továbbadásában.
A program szervezőinek a célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék és bemutassák szülő- vagy lakóhelyük oktatási intézményeinek történetét, szerepét, hagyományait és jelentőségét a helyi közösség életében. Ösztönzi kívánták a helyi oktatástörténet tudatos feltárását, valamint annak megértését, hogy az iskolák miként járultak hozzá a települések szellemi arculatának és közösségi életének formálásához.
Nagyszerű program volt a hőség és a szoros időbeosztás ellenére is. A hét során rengeteg új ismerettel, felejthetetlen élménnyel és új barátságokkal gazdagodhattak a résztvevők. Köszönjük szépen a Honismereti Szövetség és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület szervező tagjainak az élményekben gazdag hetet és a lelkiismeretes, magas színvonalú szervezést!
