Hámori Waldorf Iskola

06/09/2026

Bizonyítványvers

Waldorfos miértek: Mi az a bizonyítványvers?
A nyári szünet végén a Waldorf diákok lázasan verset tanulnak. De miért? :) A Waldorf iskolákban a tanév végi bizonyítvány hagyományosan nem pusztán azt közli, hogy a gyerek mit teljesített, hanem igyekszik képet adni róla mint fejlődő emberről: az erősségeiről, törekvéseiről, nehézségeiről és arról az útról, amely előtte áll.
Ennek a személyes pedagógiai képnek a része a bizonyítvány végén egy kifejezetten annak az egy gyereknek szóló vers, rövid költemény. Rudolf Steiner egy tanári konferencián úgy fogalmazott, hogy minden bizonyítvány aljára kerüljön egy vers, amely
„kifejezi a gyermek individualitását, és vezérmotívumként szolgálhat a jövőre nézve”. A Szabad szavak így fogalmaz: „Az év végi bizonyítvány „szíve” az ún. bizonyítványvers, egy olyan élet-jelmondat, ami a gyermeknek következő évben, az előzőekkel összhangban a kísérőjévé válik.”
A hangsúly tehát nem azon van, hogy a vers megmondja a gyereknek, milyen ő, hanem azon, hogy egy képet, egy irányt, egy belső motívumot adjon neki, amely a következő időszakban elkísérheti.
A vers tulajdonképpen a tanító személyes üzenete a gyerekhez.
A bizonyítványvers egyik legszebb sajátossága, hogy valóban egyéni.
A tanító hosszú időn keresztül figyeli a gyereket: hogyan kapcsolódik másokhoz, miben erős, miben bizonytalan, milyen kihívásokkal küzd, milyen irányban bontakozik ki. Ebből az ismeretből születik meg a vers.
A Waldorf pedagógiai értelmezések szerint ezért a bizonyítványvers lehet egyszerre
megerősítés, bátorítás, finom iránymutatás, egy belső feladat képe és annak az élménye, hogy „a tanítóm valóban lát engem”.
A Waldorf pedagógiai szakirodalom külön hangsúlyozza, hogy a vers nem ítélet és nem címke. Nem azt mondja: „te ilyen vagy, és kész”, hanem egy olyan képet adhat, amelyben a gyerek felismerhet valamit önmagából, és amely egyben a fejlődés felé is hívja.
Miért versben történik mindez?
Ez az egyik legwaldorfosabb része a dolognak. A vers nem magyaráz és nem elemez közvetlenül.
A gyereknek például nem azt írják:
„Légy kitartóbb és figyelj jobban!”
Hanem egy olyan képet kaphat, amelyben például egy patak, egy fa, egy hegyre vezető út vagy egy madár jelenik meg. A kép és a ritmus más módon dolgozik benne, mint egy utasítás vagy kritika.
A Waldorf pedagógiai hagyomány szerint a költői kép képes megszólítani nemcsak a gyerek gondolkodását, hanem az érzéseit és akaratát is. Heinz Müller, aki sokat foglalkozott a bizonyítványversek pedagógiai szerepével, külön vizsgálta a szóhangzás, a ritmus, a képek és a versforma jelentőségét is. Miért mondják el újra és újra?
A rendszeres ismétlés nem véletlen.
A gyakorlat az, hogy a gyerekek a következő tanévre megtanulják a saját versüket, és minden héten a születésük napjának megfelelő napon elmondják- ez kifejezetten szerepel a Waldorf-hagyomány leírásaiban.
Heinz Müller például azt írja le, hogy nagyobb osztályokban a gyerekeket a hét napjai szerint csoportosította: aki hétfőn született, hétfőn mondta,
aki kedden, kedden,
és így tovább,
a vasárnap született gyerekek hétfőn kezdték a hetet.
Az ismétlésnek több szerepe is van, nézzük meg, mik ezek?:
A vers valóban elkíséri a gyereket.
Nem egy egyszer elolvasott papír marad a bizonyítványban. Újra és újra találkozik vele egész tanéven keresztül. Egy-egy sora idővel mást és mást jelenthet számára. Amit szeptemberben még csak megtanult szövegként mond, azt később talán már személyesebben érti.
A rendszeresség ritmust ad: a Waldorf pedagógiában a ritmusnak fontos szerepe van. Az, hogy minden héten ugyanazon a napon hangzik el a vers, egyfajta ismétlődő személyes pontot ad a hétnek. Fontos, hogy ez nem teljesítményhelyzet, hanem egy visszatérő rítus: „ma az én versem napja van.”
A kimondott szó másként hat, mint az elolvasott: a verset nem csak megkapják, hanem megtanulják, emlékezetből felidézik, hangosan kimondják, újra és újra megszólaltatják. A Waldorf pedagógiában a ritmusos beszédnek, a memorizálásnak és a közös recitálásnak önmagában is szerepe van a figyelem összerendezésében és a tanulásra való ráhangolódásban. A személyes versek így a nap kezdetének egyéni és közösségi részévé válhatnak.
Elmondják a többiek is?
Igen is, meg nem is. Eleinte mindenki csak a saját versét mondja el. A bizonyítványvers egyszerre nagyon személyes és mégis közösségi élmény.
A vers eredetileg csak az adott gyereknek íródott. Az ő tanítója írta, az ő személyiségéhez, útjához, aktuális fejlődési feladatához kapcsolódik.
Mégis: amikor a többiek is rá újra hallják, megtanulják, és gyakran már vele együtt mondják- így tulajdonképpen a közösség is tanúja lesz annak, hogy minden gyerek egyéni. Nem mindenki ugyanazt gyakorolja. Nem mindenki ugyanazt kapja.
A szakirodalomban is megjelenik az a gondolat, hogy a többiek jelenléte felerősítheti a vers hatását: a gyerek azt élheti meg, hogy az ő személyes verse a közösség előtt is helyet kap, miközben ő maga is megismeri a társai verseit. Így a közösség idővel mintegy „megtanulja” egymás egyénimotívumait.
Egy osztály nem egyforma gyerekek csoportja, hanem különböző individualitások közössége.
Hogy valójában mire jó a bizonyítványvers?
Ha röviden kellene összefoglalni, akkor a bizonyítványvers egy személyes pedagógiai útravaló.
Segíthet abban, hogy a gyerek:
átélje, hogy egyénileg látják őt; kapjon egy pozitív, képszerű irányt a fejlődéséhez; újra és újra találkozzon saját erősségeivel vagy belső feladatával; fejlődjön a memóriája és a beszédritmusa; megtapasztalja a rendszeres ismétlés és a rítus erejét; megtanuljon kiállni és megszólalni a közösség előtt; miközben a társai verseit is megtanulja, érzékenyebbé váljon mások egyediségére.
Egy olyan üzenet a gyereknek, ami azt próbálja megszólítani benne, hogy „ki vagy, mivé válhatsz, és milyen erők élnek benned?”
Ezek a versek nem egy lezárt tanév emlékei. Ugyan a tanév végén kapják meg, de valójában a következő tanévben kezdenek élni. A gyerek egy egész éven át hordozza, mondja, hallja a sajátját és a társaiét.
Sok Waldorf diák évekkel később is emlékszik ezekre a versekre – nem feltétlenül minden szavára, de megmaradhat benne annak az élménye, hogy volt egyszer valaki, aki hosszú időn át figyelte őt, és mindabból, amit látott benne, csak neki írt néhány személyes sort.
G. E.

(Források:
– Magyar Waldorf Kerettanterv (2020), VII. Bizonyítványok, értékelés
– Szabad Szavak: Részletek Rudolf Steiner írásaiból az osztályzás, bizonyítvány, értékelés, vizsgák témában
– Waldorf Pedagógiai Intézet: Bizonyítványversek
– Waldorf Pedagógiai Intézet: A tanulói munka értékelése –Rudolf Steiner: Faculty Meetings with Rudolf Steiner, 1919–1924 (GA 300a) –Rudolf Steiner: The Study of Man / Waldorf Education – a Waldorf-pedagógia értékelésről, a gyerek egyéni fejlődésének megfigyeléséről és a tanító személyes pedagógiai felelősségéről szóló alapelvek. –Heinz Müller: „Report and Birthday Verses: Healing Forces in the Word and its Rhythms.”)

04/09/2026

🌿 Együtt úton lenni 🌿

Az alsó tagozat órarendjében a természetjárás nem véletlenül kap helyet. A természetben járva a gyerekek nemcsak mozognak és feltöltődnek, hanem észrevétlenül tanulnak is: tájékozódnak, megfigyelnek, tapasztalatokat gyűjtenek, megtanulnak figyelni egymásra és a környezetükre, miközben fejlődik az állóképességük, önállóságuk és együttműködésük is.

Most az 1–5. osztály indult útnak, néhány szülővel és tanárral együtt. 🌳
Egy nap, sok nevetés, játék, felfedezés és közös élmény.

Mert vannak dolgok, amiket igazán csak útközben lehet megtanulni.

Á. D.

02/09/2026

Mondd, ha meghallod a szót, hogy „évnyitó”, milyen érzés kerít hatalmába? Hallod magadban a végeláthatatlan, számodra nem túl sokat mondó beszédet, a fegyelmező szavakat és látod a rengeteg feszengő gyermeket? A ruha kényelmetlen, a legcsinosabb kiscipő feltöri a lábat, a fekete szoknya pedig még inkább magába szívja a Nap égető sugarait.

Valahogy így teltek az én évnyitóim. Kötelező ünnepként, amit inkább túlélni kellett, mint megélni.

Az én gyermekemnek ma már mást adhatok.

Reggel izgatottan ugrott ki az ágyból, hiszen végre újra találkozhat az iskolatársaival és a szeretett osztálytanítójával, akiket már a nyári tábor során megismert. Alig várta, hogy magára vehesse az ünnepi öltözékét, a len ingjét és a barna nadrágját.

Mikor megérkeztünk az iskolába, már egy jól ismert otthon fogadta. Ezúttal nemcsak a szívünk, az egész épület ünneplőbe öltözött. Miközben cammogtam fel az emeletre a kisfiam szekrényéhez, azon gondolkodtam, vajon hány aprócska és szülői kéz munkálkodhatott mindezen.

Kiérve az udvarra boldog gyerekzsivaj és mosolygós arcok fogadtak. Az évnyitó kezdetével azonban valami nyugodt, áldott hangulat terítette be a teret. A gyermekek csilingelő éneke és a tanítók körbefonása több volt minden szónál.

A kisfiam az édesapja és az édesanyja között élhette át a befogadást, családja ölelésében. Miközben ott ültünk, körbenéztem. Láttam a Bükk magasló hegyeit, a már barnuló lombokat, hallgattam a dallamot, és arra gondoltam: van-e ennél szebb hely, ahol a gyermekem az iskolás éveit átélheti?

Majd meghallottam a fiam nevét. Büszkén felállt, és átsétált a virágokkal díszített kapun. A gyermek, aki mindig feszengett, ha nélkülünk kellett elmennie valahova, most felszegett fejjel ment, hogy kezet fogjon az osztálytanítójával, majd leült a társai mellé.

Elengedtük a kezét, és átadtuk őt a jövőjének.

És miközben néztem, ahogy ott ül a társai között, arra gondoltam: talán valami ilyesmit kíván minden szülő a gyermekének. Hogy örömmel induljon el. Hogy legyen, aki várja. Hogy az iskola ne csak egy hely legyen, ahová járnia kell, hanem egy hely, ahová tartozik.

Hazataláltunk.

- Juhász-Radics Anikó -

01/09/2026

Boldog új tanévet! "Még nyílnak a völgyben a kerti virágok" perzsel a nap melege, de szeptember elseje visszavonhatatlanul megérkezett. Minden tanévkezdés egy új kezdet, új lehetőség. Szembenézés a múlttal és kapunyitás a jövő felé.
Idén ez különösen igaz. Ez a tanév az ünneplés jegyében fog telni: idén 100 éves a magyar Waldorf-mozgalom, 100 éve nyílt meg az első Waldorf iskola Magyarországon. Göllner Máriának, és férjének, Nagy Emilnek köszönhetjük, hogy hazánkban Waldorf iskola nyílhatott, az ő házukban működött a kétnyelvű iskola, 1933-ig, amikor Hi**er hatalomra jutása után hazarendelték a német tanárokat. Göllner Mária ültette el a Waldorf-pedagógia magjait, ami bár nem sokáig virágozhatott, mégis maradandó hatást gyakorolt és a rendszerváltás után hamarosan újraéledt hibernált állapotából.
Egy Waldorf iskolában mindig van ok az ünneplésre, de idén a hétköznapokat is áthatja, átmelegíti 100 éves történetünk tudata. 100 év már komoly múlt, ami alatt számtalanszor bizonyította a Waldorf pedagógia az erejét és hatását.

31/08/2026

Visszatekintés a 9. osztályra Tünde nénivel. 9.-re a gyerekek kilépnek a felső tagozatból, és megérkeznek a középiskolás évekbe. Ez az időszak egyszerre szól a változásról, az önállósodásról, a világ felfedezéséről és önmaguk kereséséről.
A 14–15 éves fiatal már sok mindent megkérdőjelez. Egyre erősebben jelenik meg benne az igény arra, hogy megértse a világ működését, hogy saját véleménye legyen, és ne csak elfogadja azt, amit mondanak neki. Közben azonban még ott van benne a bizonytalanság is: keresi a helyét a világban, a közösségben és önmagában.
A Waldorf pedagógiában ezért a kilencedik osztály egyik fontos feladata, hogy a fiatal kapaszkodókat találjon a valóságban. A tananyagban hangsúlyosan jelenik meg az ember és a világ törvényszerűségeinek megismerése, a pontos megfigyelés, az önálló gondolkodás és a saját tapasztalat.
📚 Nézzük, mivel találkoznak a kilencedikesek!
🔬 Fizika: A korábbi évek tapasztalati megközelítése mellett egyre nagyobb szerepet kap a jelenségek pontosabb, törvényszerűségeket kereső vizsgálata. A fiatalok megfigyelnek, kísérleteznek, következtetéseket vonnak le, és egyre tudatosabban keresik az összefüggéseket.
⚗️ Kémia: A kémia tanulása tovább mélyül: az anyagok tulajdonságai, átalakulásai és egymással való kapcsolatai kerülnek a középpontba. A tanulás itt is a konkrét tapasztalatból és megfigyelésből indul.
🌍 Földrajz: A Föld természeti folyamatai mellett az ember és környezete közötti kapcsolat is egyre hangsúlyosabbá válik. Hogyan alakítja az ember a környezetét, és hogyan hat a környezet az emberi életre? A kilencedikes már egyre inkább képes nagyobb összefüggésekben gondolkodni.
📐 Matematika: A matematika elvontabb területei is egyre nagyobb szerepet kapnak. A pontos gondolkodás, a logika és az összefüggések felismerése mellett a diákok egyre önállóbban dolgoznak matematikai problémákkal.
📖 Magyar nyelv és irodalom: Az irodalmi művek már nemcsak történetként jelennek meg előttük. Egyre fontosabbá válik az emberi lélek, a döntések, a konfliktusok és az emberi kapcsolatok vizsgálata. A fiatalok saját gondolataikat is egyre tudatosabban fogalmazzák meg szóban és írásban.
🏛️ Történelem: Az emberiség fejlődésének nagy kérdéseivel találkoznak. Hogyan alakult a modern világ? Milyen eszmék, társadalmi változások és döntések formálták azt, amelyben ma élünk?
🧬 Biológia: Az emberi szervezet, az életfolyamatok és az élővilág működésének megértése egyre részletesebbé válik. A cél itt sem pusztán az ismeretek megtanulása, hanem annak felismerése, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az élő rendszerek.
🗣️ Idegen nyelvek: A nyelvtanulásban egyre nagyobb szerepet kap az önálló, árnyalt kommunikáció. A diákok nemcsak új szavakat és nyelvtani szabályokat tanulnak, hanem egyre inkább képesek gondolataikat, véleményüket és érzéseiket is kifejezni az idegen nyelven.
🎭 Művészetek és dráma: A művészet továbbra is fontos része a mindennapoknak. A rajz, festés, zene, kézművesség és dráma nem „mellékes tantárgyak”, hanem az önkifejezés, az önismeret és a közös alkotás lehetőségei is. Idén a kilencedikesek drámájukat a 10. osztállyal közösen adták elő, német nyelven.
🤸 Testnevelés és mozgás: Ebben az életkorban különösen fontos, hogy a fiatal újra és újra megtapasztalja a kapcsolatot a saját testével. Az erő, az ügyesség, az együttműködés és a kitartás fejlesztése mellett a mozgás a feszültségek levezetésében is fontos szerepet kap.
🛠️ Gyakorlati és kézműves tevékenységek: A Waldorfban a középiskolás években is fontos marad, hogy ne csak fejben tanuljanak. Az alkotás, a kétkezi munka és a gyakorlati tapasztalat segít abban, hogy a sok elméleti kérdés mellett a fiatalok a valóságban is megéljék: képesek létrehozni, megoldani, alakítani.
A kilencedik osztály tehát sok szempontból egy új kezdet. Már nem gyerekek – de még nem is felnőttek.
Egy olyan különleges átmeneti időszakban vannak, amikor egyre több kérdésük van a világról, és talán még több saját magukról.
A Waldorf pedagógia ebben az időszakban nem kész válaszokat szeretne adni minden kérdésre. Inkább abban kíséri a fiatalokat, hogy megtanuljanak kérdezni, megfigyelni, gondolkodni, kételkedni – és közben lassan megtalálják a saját helyüket a világban.
"Alighogy kifutott tavalyi rendhagyóan kis létszámú 13. osztályunk, helyükre újabb 3 fős osztály érkezett gimnáziumunkba a kilencedikesekkel. Bár a 3-as szám közös, mégis dinamikájukban teljesen mások. Nem csak ránézésre három teljesen különböző karakter a három fiú, hozzáállásukban, gondolkodásmódjukban, tanulási stílusukban is eltérnek, mégis jól kiegészítik egymást, így alkotnak ők egy kerek egészet.
Amikor nekiállunk összegyűjteni egy-egy osztállyal egy időszak tapasztalatait, sokszor azzal kezdik: „Á, nem is történt semmi!” Aztán persze szép lassan kinyílik az emlékezet szelencéje, és egyre több minden gurul ki belőle, ahogy visszatekerjük az időt. Pillantsunk hát rá néhány történésre a teljesség igénye nélkül.
Bátorság próba – Szádvár. Lelkesen, a kitűzött célt, eszmét értve dolgoztunk, igazi macsétával, mindenki adott indulatát kiélve irtotta a bozót.
Márton-nap: introvertált énjüket háttérbe szorítva a fiúk mozgóárusként próbálhatták ki magukat.
Opera, Huniverzum: zenei kapcsolódás, pesti embertömeggel szembesülés, hanyatt-fekve „égboltnézés”.
Első hóesés: angol nyelvi séta Puskaporosra.
Farsang: mesés kaland ajándékozása a kicsiknek, mindenki testhezálló szerephez jutott.
Német dráma: nyelvi és szociális megmérettetés.
Szent György nap: zseniális tárgybábelőadás.
Év végén: atomerőmű látogatás."

30/08/2026

28/08/2026

Pár napja a buszmegállóban álldogálva egy érdekes beszélgetésnek lettem fültanúja. A fiatal, gimnazista fiú éppen azt ecsetelte egy idősebb hölgynek, hogy milyen borzasztó az, hogy még a gimnáziumban is vannak ének és rajzórák (természetesen nem Waldorf iskolás volt) pazarolják az időt, ahelyett, hogy tanulnának. Tudom, hogy nem illik beleszólni idegen emberek beszélgetésébe, de már nyitottam volna a számat, hogy megindokoljam ezen "felesleges" művészeti tevékenységek létjogosultságát a gimnáziumokban, amikor megérkezett a busz. Ezért küldöm szeretettel a fiatalembernek és mindenki másnak is az alábbi cikket:
R. ZS.
" ... a művészet ugyanolyan fontos tartóoszlopa az egészségnek, mint a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás vagy az elegendő alvás."

Mérhetően pozitív hatása van az egészségünkre, ha rendszeresen festünk, táncolunk vagy akár bűvészmutatványokat gyakorlunk – többek között ezt állítja új, olvasmányos könyvében Daisy Fancourt pszichobiológia-professzor. De hogy működik ez?

27/08/2026

Visszatekintés a 8. osztályra Zsuzsa nénivel
A Waldorf iskolában a 8. osztály az általános iskolai évek lezárásának, az önállósodásnak és az összegzésnek az időszaka. A gyerekek egyre tudatosabban keresik a saját útjukat, véleményt formálnak a világról, és nagyobb felelősséget vállalnak a közösségben és saját munkájukban is.
A tanév során a korábbi években megszerzett tudás összekapcsolása, az önálló gondolkodás és az alkotás különösen fontos szerepet kap. A tantárgyakban egyre több lehetőség nyílik az önálló kutatásra, véleményalkotásra és a tanultak gyakorlati alkalmazására.
Magyar irodalom és nyelvtan:
A 8. osztályban az irodalom középpontjában többek között a drámairodalom, a modern irodalom és a XX. század fontos alkotói állnak. A gyerekek egyre tudatosabban vizsgálják az irodalmi művek szereplőit, konfliktusait és mondanivalóját, miközben saját gondolataikat is megfogalmazzák.
A dráma kiemelt része volt az osztály életének. Idén Shakespeare Rómeó és Júlia című művét vitték színpadra, amelyet három teltházas előadásban mutattak be.
Matematika:
Egyre inkább az önálló gondolkodás, a problémamegoldás és az összefüggések felismerése kerül előtérbe. A korábbi ismeretek rendszerezése mellett algebrai, geometriai és gyakorlati problémákon keresztül mélyítik tudásukat.
Fizika:
A fiatalok a természeti jelenségeket egyre tudatosabban, törvényszerűségek és összefüggések keresésén keresztül vizsgálják. A kísérletezés, megfigyelés és a tapasztalatokból kiinduló következtetés továbbra is fontos része a tanulásnak.
Kémia:
8. osztályban az anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak mélyebb megértését segíti. A gyerekek a kémiai folyamatok mögött rejlő törvényszerűségeket, valamint azok gyakorlati vonatkozásait is vizsgálják.
Biológia:
Nagy hangsúlyt kap az emberi szervezet, az egészség, a fejlődés és az ember helye a természetben. A tanultakat a saját tapasztalataikhoz és a mindennapi élethez is kapcsolják.
Történelem:
Az újabb kori és jelenkor történelmének fontos eseményeivel, társadalmi és politikai változásaival foglalkoznak. A cél nem csupán az események megtanulása, hanem annak megértése is, hogyan hatottak ezek az emberek és közösségek életére.
Földrajz:
A világ gazdasági, társadalmi és természeti folyamatait vizsgálják. Egyre fontosabbá válik az ember és környezete kapcsolatának, valamint a globális folyamatoknak a megértése.
Idegen nyelvek:
Az idegen nyelvi órákon az önálló kommunikáció, a szókincs bővítése és a nyelvtani tudás elmélyítése mellett a gyerekek egyre nagyobb biztonsággal használják a nyelvet különböző élethelyzetekben.
Művészeti tárgyak:
A művészeti munka továbbra is fontos része a pedagógiának. Festés, rajz, kézművesség, fafaragás, zene és egyéb alkotótevékenységek során a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy saját gondolataikat és érzéseiket képi, zenei vagy tárgyi formában is kifejezzék.
A 8. osztályos egyéni projektekben ez különösen szépen megmutatkozott: izgalmas, felkészült, kreatív és igényes előadásokat, valamint művészi munkákat láthattunk és hallhattunk.
Mozgás és testnevelés:
A fizikai képességek fejlesztése mellett egyre nagyobb szerepet kap a kitartás, az akaraterő, az együttműködés és a saját teljesítményért vállalt felelősség.
Az év egyik különleges közösségi kihívása a bátorságpróba volt, ahol a gyerekek sziklát másztak: valódi bátorságot, koncentrációt és egymás iránti bizalmat igénylő helyzetben próbálhatták ki magukat.

A Waldorfban a gyakorlati tevékenységek a felsőbb osztályokban is fontosak. A gyerekek megtapasztalják, hogy a környezetükért végzett munka felelősséggel és kitartással jár.
A nyolcadikosok rendszeresen gondozták a lillafüredi kavicskertet.
Egyéni projekt:
A 8. osztály egyik legfontosabb állomása az egyéni projekt, amelyben minden gyerek egy számára érdekes témát választ, abban önállóan elmélyül, kutat, alkot, majd munkáját bemutatja a közösség előtt.
Ez egyszerre szól az önállóságról, a felelősségvállalásról, a kitartásról és arról, hogy a gyerekek megmutathassák, mi érdekli őket, miben tehetségesek, és mit szeretnének megosztani magukból másokkal.

A közösségi élményeknek a nyolcadik osztályban különösen nagy jelentőségük van. Az osztálykirándulás idén Sátoraljaújhelyre vezetett, ahol újabb közös élményekkel,kalandokkal gazdagodtak.
A tanév végén pedig elérkezett a búcsú ideje is. Zsuzsa néni nyolc éven keresztül kísérte az osztályt, így az évzáró egy fontos közös korszak lezárását is jelentette.
A következő életszakaszukban, a középiskolában már Emese néni és Zoltán bácsi lesznek az osztálykísérők.

"A gyerekek az elmúlt tanévről néhány gondolatot írtak, ezek voltak a legemlékezetesebbek:
Hanga, Adél:
A drámát nagyon élveztük, kivéve, amikor nem. Nagyon menő volt Danival és Bencével táncolni. Angol órán nagyon szerettük a zenéket és a kedvencünk a Wellerman volt.
Olivér, Ágoston:
A mi kedvenc epochánk a fizika és a kémia volt. Minden nap a Sas utcán kezdtünk és utána felmenünk Hámorba, mi tovább mentünk busszal Lillafüredre ott szálltunk le és onnan sétáltunk be. Ebben az évben már szerencsére focizhattunk az udvaron. Az idei kabalatárgyaink: John Pork, Tina Cheese, töltött szék, festék, minion, kesztyű... A k**a bajnokságon a Freaky nyulakkal elsők lettünk.
Ákos, Áron, András:
Szent György napon nagyon jól szórakoztunk és szerencsejátékot játszottunk. A tanév elején az állatok világnapján az osztályunk csoportokban kísérte a kisebbeket, ez nagyon tetszett nekünk. Volt egy olyan napunk, amikor táska helyett valami másban kellett hozni a sulis cuccokat. Az év elején a biológia epochán sokat tanultunk a testünk csontjairól és az izmokról. Az egyéni projektek nagyon viccesek és jók voltak. A nyolcadikos drámánk nagyon jó volt és jól sikerült.
Zselyke, Sz. Jázmin:
Ebben az évben nagyon élveztük a tollasozást és a rajz órákat, valamint idén került sor az egyéni projektekre. Az egyéni projekt egy nehéz akadály volt, de végül megkönnyebbültünk, hogy túl vagyunk rajta, ráadásul elég jól is sikerült. Sok új élményt szereztünk a k**a bajnokságon és a debreceni osztálykiránduláson is. Debrecenben elmentünk a Nagytemplomba, aminek felmentünk a tornyába, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra. Ősszel a Márton napi kisvonaton énekeltünk és a díszeket is mi készítettük. Mikor felért a kisvonat, a lefelé vezető úton állóképek szegélyezték az utat. Tavasszal pedig a képeink kiállításra kerültek a Szeleta parkban. A megnyitóra gyalog mentünk a hegygerincen át. Annak ellenére, hogy most találkozunk utoljára az osztálytársainkkal, mégis csodás tanév áll mögöttünk.
Gréta, Panni, Sára:
A bátorságpróbánk az volt, hogy sziklát másztunk enyhe szívrohammal. Megtanultuk újra, hogy a számok nulladik hatványa 1. Biológia epochán megismerkedtünk Bobbal a csontvázzal is. Kivirágzott a székünk a téli szünetben.
Bence, Jamie, Dani:
A 8. osztályos évünk tele volt élményekkel és emlékekkel. Köztük a Rómeó és Júlia előadásunk és az egyéni projektek bemutatása. A Rómeó és Júlia próbák közben, amikor szabad időnk volt sokszor hülyéskedtünk az iskolában lévő elfelejtett tárgyakkal pl: romlott tejszín, kesztyűk, és mindezt kombináltuk a fiúöltözővel. A következő nagyobb megmérettetés az egyéni projektek voltak. Itt mindenki külön témákról beszélt. Összességében a 8. osztályos évünk Zsuzsa néninek köszönhetően egy nagyon jó év volt.
Lili, Luca:
A 8. osztály egy nagyon emlékezetes év volt. Volt olyan nap, hogy nem hozhattunk iskolatáskát és sokan kukászsákot hoztak. Az év végi drámánk a Rómeó és Júlia volt és nagyon jól sikerült. Ezen az éven volt kb. 10 éve a legnagyobb hó és sokat voltunk kint a hóban. A gimiben volt Halloween parti és néhány lánnyal beöltöztünk minonoknak. A töltött székből kihajtott egy bab. Ez az utolsó év, hogy együtt vagyunk teljes osztályként."