KSzC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum,Szakképző Iskola és Kollégium

ik az iskola új helyre. Ez az épület a régi Centrum Áruház helyén állott, és 1969-ig folyt itt a tanítás.

1955-tõl lett az oktatás 3 éves. Az 1957-es esztendõ hoz lényeges fordulatot, akkor kerül a szakmunkásképzés a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe, amely igyekszik biztosítani a megfelelõ feltételeket.

1969. március 24-én nyitja meg kapuit a 608. Ipari Szakmunkásképzõ Intézet, a mai intézmény elõdje. Azóta az intézet álladóan fejlõdik. 1975-ben átadják a 105 munkahelyes vas- és fémipari alapképzõ tanmûhelyt. 1977 nyarán az építõipari szakmát tanulók számára létesül tanudvar és munkahely. 1986-ban a délutános oktatás megszüntetése érdekében a tornaterem melletti szárnnyal bõvül az iskola. 1991-ben megkapjuk a KUNÉP vállalattól az önkormányzat segítségével a Molnár telepi építõipari tanmûhelyt. október 23-án veszi fel az iskola. Nem véletlenül. A nagy politikusnak döntõ szerepe volt a szakoktatás intézményes megszervezésében. Nálunk ma 1349 diák tanul, és 90 fõállású nevelõ foglalkozik nevelésükkel, oktatásukkal. Iskolánk korszerû, országos hírû intézmény, sõt hírneve még a határokon túlra is eljutott, hiszen osztrák, japán, angol tanárok is voltak itt tapasztalatcserén. Iskolánk életében kiemelt jelentõségû volt a 2005. év, ugyanis ekkor ünnepelte az intézmény 120 éves évfordulóját. Ebbõl az alkalomból iskolai és városi fórumokon idéztük fel kiállításokkal, öregdiák találkozóval, tréfás vizsgáztatással, jelenetekkel az inasoktatás kezdeti nehézségeit. Múltunk ismerete is szükséges ahhoz, hogy a mai problémákat nagyobb lelkesedéssel tudjuk leküzdeni, s helyi, országos sikereink a folytonosság biztonságát is adják. Már a jelen és a jövõ fejlõdésének látványos jele az a régen várt, széleskörû iskolarekonstrukció, amely 2006. április 5. és 2007. július 31. között zajlik a Magyar Köztársaság címzett támogatásával, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata beruházásában. Az így megújuló intézményben végre esély lesz a modern kor elvárásainak megfelelõ tantermi, szaktantermi hálózat kiépítésére. Az iskola eddigi története során mindig legfontosabb célként állt a középpontban a minõségi szakemberképzés. Viszont ez a cél ki kellett, hogy egészüljön új képzési formákkal, amelyek a változó világ igényeként jelentek meg, elõször a 70-es évek elején. Ekkortól létezik ugyanis intézményünkben az érettségit adó képzés levelezõ- esti tagozaton. Ez fejlõdött tovább nappali tagozatos szakközépiskolával a cipõipari ágazatban. Az 1993-as közoktatási törvény alapján szétvált a szakképzés és az általános közoktatás, így új iskolaszerkezet kialakítására volt szükségünk. E folyamat során egyre nagyobb teret nyert a nappali tagozatos szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, ruhaipari, közlekedési és humán szakmacsoportok), illetve jelentõs igény mutatkozott a szakképzés utáni 2 majd 3 éves, érettségit adó képzésre is. A szélesedõ kínálat is mutatja, hogy intézményünk is megérezte és felvállalta a megújulás szükségességét, s „több lábon állva” jobban meg tudunk felelni az iskolahasználóknak és a térség munkaerõ-piaci igényeinek (nyelvi elõkészítõ osztály, szakmenedzser képzés). Ezek után mutatjuk be, hogy iskolánk milyen célokkal, milyen képzési formákban, keretek között végzi oktató-nevelõ munkáját. Az intézmény képzései

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert fenti gondolatához kapcsolódva fogalmaztuk meg általános céljainkat.

Általános célunk

Egy olyan iskola megteremtése a célunk, amely modern, naprakész, a gyorsan változó igényekhez igazodó szakmai és általános mûveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, hasznosítható ismeretek átadásával készíti fel a fiatalokat a jövõ szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melyeknek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére.

* Szakiskolai képzés

1998-tól a tankötelezettségi korhatár 16 év lett, és a tanulók a 8. évfolyam befejezése után nem szakmát, csak szakmai orientációt választhattak. A kerettanterv szerint továbbra is az általános iskolában tanultakat bõvítettük tantárgyanként, és heti egy napon technikát tanultak a diákok ízelítõül a leendõ szakma ismereteirõl. A képzés 10. évfolyamon alapmûveltségi vizsgával zárul iskolánkban. Sajnos hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a képzési formának nem sok hozadéka van. Mindez bizonyította, hogy a hagyományos módszerek, tantárgyi struktúra nem változtatott a tanulók tudásszintjén, viselkedésén (sok a bukás - 9. évfolyamon 50% körüli -, tanulási problémák), ezért iskolánk új lehetõségeket próbált kialakítani.

2005/2006-os tanévben az OKI által szervezett „Második esély” programban vettünk részt. 2 szakiskolai osztályban rendhagyó kísérleti foglalkozásokra került sor az OKI javaslatára. Az esélynövelõ, hátránykompenzáló program szeptember hónapban a közösségfejlesztésre, a szövegértésre, tanulás tanítására és a kommunikáció fejlesztésére fektette a fõ hangsúlyt. A program lezárult és sorra véve a tapasztalatokat megállapítható, hogy csökkent a bukási arány ezekben az osztályokban, a lemorzsolódás is kevesebb volt. Látva a kiutat, 2006/2007-es tanévre ismét pályáztunk az NSZI által hirdetett Szakiskolai Fejlesztési Program II.-re (SZFP II.). A programban 70 iskola vesz részt évfolyamonként 2 osztállyal. Mi vagyunk az egyetlen iskola, aki 7 osztályban vezette be a programot 9. évfolyamon, biztosítva a tanulók esélyegyenlõségét. Egyenlõre a visszajelzések pozitívak a tanulók részérõl. Az SZFP II. olyan program, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerõpiac szereplõi), mint a szakképzésben tevékenykedõk igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintõ regionális sajátosságokhoz. Területei:

Közismereti oktatás és szakmai alapozás

* Szakiskolai mérés-értékelés
* Szakiskolai önfejlesztés
* Szakiskolai minõségfejlesztés

* Érettségit adó képzések

A megnövekedett munkáltatói és iskolahasználói (diák) elvárásnak megfelelõen intézményünk az 1990-es évektõl bõvítette érettségit adó est-levelezõ képzését nappali tagozattal is. Ennek részei a szakközépiskolai szakmacsoportok 4x2 osztályban (kereskedelem-marketing, közlekedés, humán-szociális). Emellett szerepelnek a szakképzés utáni nappali középiskolai osztályok, valamint továbbra is mûködik a felnõttoktatás. Itt is minõségi átalakulás történt annak érdekében, hogy a „Második esély” programba minél többen be tudjanak kapcsolódni.

2005 óta tanulóink is az új kétszintû érettségi rendszer szerint érettségiznek, és mind a közép-, mind az emelt szintû érettségi megszerzéséhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Mégis egy-két kivételtõl eltekintve érthetõ módon a középszintû érettségi megszerzését tûzik ki célul maguk elé. Az elmúlt évek eredményei alapján elmondható, hogy iskolánk teljesítménye a kötelezõ érettségi tantárgyak esetén a 40% és a 60% közé esik, míg a választható tantárgyaknál ez az érték 50% és 70% közötti. Ezek az eredmények az iskola várható tanulói teljesítményének felelnek meg. Iskolánk élve a lehetõséggel az elsõk között indított nyelvi elõkészítõ osztályt, emelve ezzel a nyelvi képzés színvonalát és remélve az idegen nyelvi érettségik eredményeinek jelentõs javulását. Egyik legfontosabb feladatnak tartjuk az érettségi képzés színvonalának emelését, feltételeinek fokozatos javítását mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételeket illetõen. (1989 elõtt nem volt nyelvi képzés az iskolában és csak néhány középiskolai tanárra volt szükség, ma több mint 30-ra.) Elméleti szakképzés

A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola évtizedek óta biztosítja Kiskunfélegyházának és környékének gazdasági-szolgáltató szektorban a szakmunkás-utánpótlás jelentõs részét. A jelenlegi szakképzési formációk az 1998/99-es tanévvel bevezetett 9., 10. évfolyamos szakiskolai osztályok kialakítása után kezdõdtek. A szakképzés szakmai alapdokumentuma az Országos Képzési Jegyzék és a központi szakmai programok és vizsgakövetelmények, melyek meghatározzák a szakma azonosítását, képzési idejét, szakelméleti és gyakorlati arányait és a szükséges alapképzettséget, a tanítandó modulokat és vizsgakövetelményeket. Iskolánk OKJ képzését két fõ csoportra oszthatjuk:

szakiskolai szakképzés

* szakközépiskolai, érettségire épülõ szakképzés,

# A gyakorlati tevékenységek elsajátításának magasabb színvonalra emelése érdekében 2005. szeptemberétõl az OKJ változásai szerint 9 szakmában három éves lett a képzési idõ, így iskolánkban is. A szakképzési idõszak alatt tanulóink – kivéve kõmûves, épületburkoló, szobafestõ-, mázoló és tapétázó szakmákban – kettõ napot töltenek elméleti órákon és három napot gyakorlati tevékenységgel. Az említett három szakmában turnusos képzésben végezzük az oktatást - 2 hónap elmélet, 3 hónap gyakorlat -. A befejezõ 2/12. évfolyam második félévében zajlanak a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek. Ezek elõdöntõin, majd az ott elért jó eredmények alapján az országos döntõben szép számmal vesznek részt tanulóink és érnek el sikeres eredményeket, melyek alapján mentesülnek a szakmai vizsga letétele alól és elõbb kapnak szakmai bizonyítványt. Az elmúlt évek során az iskolában kialakult képzési profilokba megfelelõ volt a jelentkezõk száma, így az iskola mûködése szempontjából fontosabb szakmákban elegendõ volt a tanulólétszám.