Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium hivatalos oldala

Kedves Barátaink! Kadétjaink ma Bánkon a Honvéd Kadét Akadalyfutó versenyen mérették meg magukat. Majd utána megnyitottuk a strandszezont a bánki-tóban. 🙂

Kedves Barátaink! Honvéd kadétjaink Pápán a Bázisrepülőtéren egy akadályfutó versenyen vettek részt. Íme pár kép.

✨Pillanatképek✨

VOLT EGYSZER EGY KOLLÉGIUM
A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium kollégiumának története

A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium tanulói kezdetektől elsősorban Kisbér és környéke falvaiból, közeli és távolabbi településekről verbuválódtak. Az 50-es években létfontosságú volt a számukra egy kollégium, ahol lakni és étkezni is lehetett, mivel a közlekedési nehézségek miatt sokan nem tudtak bejárni Kisbérre. 1951-ben a református iskola egyik termében 15 fiúnak téli szállást rendeztek be. Ez a próbálkozás egyetlen szolgáltatást nyújtott: alvási lehetőséget. 1952 júniusában megbízták Menner Lászlót a diákotthon megszervezésével. Sok-sok utánjárással, energiát nem kímélve, sikereket ért el a diákotthon szervezésében. Közben felmerült a leány diákotthon létrehozásának lehetősége is, hiszen számukra legalább olyan problémás volt a bejárás, mint a fiúk számára. A Horváth-féle vendéglő két termét sikerült megszerezni. Komfort nélküli épület volt, ahol sok munkával sikerült hálószobát és tanulószobát kialakítani. A diákotthon tanulói az udvari gémeskútról hordták a vizet a tisztálkodáshoz. A diákotthon lakó két épületben voltak elhelyezve, az ebédlő pedig az volt úri kaszinó helyén, az akkori gépállomás központi épületében volt.
Az 1954/55-ös tanévtől ennek a központi épületnek egy részében lett a diákotthon, majd évről-évre egyre több helyiséget adtak át erre a célra. Hamarosan 76 tanulót tudtak elhelyezni a diákotthonban, amelynek igazgatója Menner László volt, aki két nevelőtanárral irányította az ott lakók életét. A konyhai kapacitás növekedésével harminc tanulószobásnak is tudtakmár étkezést biztosítani.
A diákotthon 1960-ban felvette Kilián György nevét. Kilián Híradó címmel lapot indítottak az iskolai és a diákotthon élet híreivel. A lap két-három év után sokszorosítási problémák miatt megszűnt. A diákotthonban különböző szakkörök működtek, amelyek közül kiemelkedett a színjátszó és a tánccsoport. A 60-as évek első felében a színjátszósok és táncosok járták a környező településeket és sikerrel szerepeltek. A diákotthonban megalakult a Diáktanács, amely elérte, hogy az intézmény kollégiumi címet kaphasson. 1963-ban közös igazgatás alá került a gimnáziummal és felvette annak nevét.
A kollégium Kisbér egyik legszebb épületében volt, szép parkettás, világos termekben – ahol télen olajkályák duruzsoltak –, tanulhattak a kollégisták.
Ezekben az évtizedekben négy főhivatású nevelőtanár dolgozott itt. Tanulószobánként 20-25 fő tanult szaktanári felügyelet és segítés mellett. Tanulhatta a diákok a tanulótermekben, de lehetőség volt egyéni tanulásra is. A tanulószobai foglalkozást kikérdezés követte. A tanulmányi munka eredményessége, a megfelelő pályaválasztás a kollégiumi élet központi kérdése volt. A szülőkkel szoros kapcsolatot tartott fenn a kollégium nevelőtestülete, hiszen a gyermek az év nagy részét az otthonától távol, a kollégiumban töltötte.
A 60-as években havonta egyszer, a 70-es évektől havonta kétszer majd minden hétvégén hazautazhattak a diákok.
A kollégium a testnevelés óráknak is otthont adott. Az épület emeletén parkettás nagy terem volt, ami a kollégiumi idők alatt tornateremként funkcionált. A főépület udvarán lévő mellékhelyiségekben és az épület bal oldali szárnyában évekig gépírás és számítástechnika oktatás folyt.

A kollégium létszáma az 1952/53-as tanévben 52 fő, 1963/64-es tanévben 110 fő, 1964/65-ös tanévben 125 fő volt. A 100 fölötti létszám folyamatosan tartotta magát 1969-ig. A 70-es évekre minden faluból autóbuszokkal be lehetett utazni Kisbérre, így csökkent az érdeklődés a kollégium iránt. Az épület jobb kihasználtsága érdekében 2000 júliusától a a Bakony Szakképzőiskola kapott helyet az épületben, s ők biztosították a kollégiumi bentlakás lehetőségét a Táncsicsos tanulóknak is. 2002. júniusában az egykori tiszti casino helyén, ma már Kisbér Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának otthonában működő kollégium – „érdeklődés hiányában” – bezárta kapuit.

Föld napja a Táncsicsban 🌿

Április 22-én, a Föld napja alkalmából iskolánkban egész héten a környezetvédelem és a természet szépsége került a középpontba.
Az osztályok többféle feladaton keresztül foglalkoztak a témával: verseket kerestek és helyeztek ki a tantermek ajtajára, látványos képpárokat gyűjtöttek a természet eredeti és ember által átalakított állapotáról, valamint érdekes tényeket gyűjtöttek bolygónkról. A nyelvi csoportok idegen nyelvi szövegekkel dolgoztak, a program részeként természetfilmeket is megtekintettünk.
A diákok munkájának eredménye hamarosan az iskola folyosóin is látható lesz. Köszönjük a diákok aktív részvételét! 🌱

🌸TAVASZI BÁL 2026🌸

Az iskola diákönkormányzatának szervezésében idén is megrendezésre került a már hagyománnyá vált tavaszi bál. A tanulók vidám hangulatban töltötték az estét a zenés-táncos mulatságon, ahol jókedvből és nevetésből sem volt hiány. Az esemény fénypontjaként természetesen idén sem maradhatott el a bálkirály és bálkirálynő megválasztása. 🙂👑

📸: Mogyorósi Marcell József

Kedves Barátaink! Varga Regina 9.a osztályos tanulónk Diákolimpiai III. helyezett Judo sportágban. Gratulálunk sikeréshez, még sok ilyen szép eredményt kívánnunk!

Iskolatörténet (2. rész)

Az 1955/56-os valamint az 1956/57-es tanév váratlan és nagy változásokat hozott az iskola életében. Majdnem teljesen kicserélődött a tantestület. A régiek, akik szinte az iskola megszületésétől kezdve jelen voltak, az „iskolaalapító” tanárok elmentek Kisbérről. Helyettük újak, friss diplomások érkeztek, akik aztán szerencsére tartósan itt is maradtak. Letelepedtek Kisbéren családostól, vagy itt alapítottak családot. Évtizedeken keresztül oktatták Kisbér és a környező falvak középiskolás diákjait.
Az első érettségi vizsga 1954. június 11-én volt. Az első érettségiző osztály (akik a második évfolyammal kezdtek Kisbéren) osztályfőnöke Pólya Dezső, majd harmadik és negyedik osztályban Sági Ferenc volt. Ő vitte érettségire a gimnázium első osztályát. Az érettségire bocsátott tanulók száma 18 fő volt.
Alapi József Jánosik Gáspár Neumayer Ilona
Balassa Ferenc Sándor Kisberk Olga Rémai Erzsébet
Csákvári Ödön János Ladányi József Szabó József
Csonka Jenő Liebman Lajos Táncer János
Gere Zoltán Marosi Pál Gábor Vasass Veronika Anna
Ibolya Mária Valéria Molnár Ferenc Wunderlich Róza Mária

Az 1956-os év történelmi eseményei Kisbért és annak középiskoláját is megérintették. Fakász Tibor tanár úr „Kisbéri emlékezők” c. 1996-ban megjelent könyvében így ír erről: „1956 október 28-án reggel bementem az iskolába. Rendes tanítás nem volt… Előadtam (az igazgatónak), hogy szükségességét látom egy önkéntes forradalmi diákőrség felállításának, s engedélyezze, hogy ezt negyedikes tanulóinkból megszervezzem…. Engedélyezte. A negyedik osztályban a fiúk kitörő lelkesedéssel jelentkeztek a „diákőrségbe”. Feladatul kapták a különböző helyekről idekerült fegyverzet őrzését, a felelőtlen lövöldözések megakadályozását…”

Az 1956/57-es tanévtől kezdve már évfolyamonként két-két osztály működött az iskolában. Humán és reál tagozatos oktatás folyt. 1961-től ugrásszerűen megnőtt a diákok létszáma, az első évfolyamon már három osztály működött, 1963-ban pedig négy osztály kezdte meg tanulmányait az első évfolyamon. Ennek a létszámnövekedésnek az oka a demográfiai robbanás, amely azt eredményezte, hogy a tanulói létszám megközelít***e az ötszázat. Ennek következtében ismét tanterem szűkében volt az iskola. 1962-ben az iskola szárnyépületét, amely eredetileg földszintes volt, emeletráépítéssel bővítették. Tizenkét tanterem alakult ki ily módon, amely azonban csak ideig-óráig jelentett megoldást, ugyanis a tanulólétszám emelkedésével a gimnázium épülete ismét kicsinek bizonyult, így igénybe kellett venni a kollégiumi tanulótermeket is. Az iskola főépületének földszintjén tanári szolgálati lakások voltak. Amikor sikerült innen kiköltözni a családoknak, akkor oldódott meg véglegesen a teremgond. Az iskola a mai formájában 1966-69 között készült el.

A tanulói létszám a 60-as években soha nem látott magasra emelkedett (500 fő), a 70-es években 300-330 között stagnált, a 80-as években pedig rohamosan csökkent. A 80-as 90-es években minden középiskola kereste az utat, bővít***e kínálatát annak érdekében, hogy megtarthassa tanítványait és minél változatosabb lehetőségeket kínálhasson a pályaválasztó általános iskolásoknak. Ekkorra már megszűntek a beiskolázási körzetek, mindenki abba a középiskolába adta be a jelentkezését, ahova gondolta. Divatja volt és van a mai napig, hogy a Kisbér járásba tartozó települések iskoláiból a környékbeli fiatalok jelentős része nem Kisbéren, hanem Győrben, Tatán, Tatabányán szerzi meg az érettségit.

A kínálat bővítés eredményeként az 1989/90-es tanévben Kisbéren is megindult a szakközépiskolai oktatás is, s az intézmény neve: Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola lett. Első években igazgatás-ügyviteli ágazat volt. Az igazgatás-ügyviteli ágazatot két év elteltével a számviteli-gazdálkodási ágazat váltotta fel, majd a kínálat 1996-tól számítástechnikai programozó szakkal bővült. A kor követelményeinek, a munkaerő piaci kihívásoknak megfelelve folyamatosan változtak, bővültek a szakközépiskolai és gimnáziumi osztályok kínálatai. 2004 szeptemberétől 5 évfolyamos (un. nyelvi előkészítős) osztályt is indítottunk. Ebben a képzésben résztvevők a 9. évfolyamon kiemelt óraszámban (heti 14 óra) tanultak németet vagy angolt, s a 4 évfolyamos gimnáziumi képzés számukra 10. osztálytól kezdődött. Szintén 2004-ben sikerült 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt is indítani, amely képzésre 2008-ban iskoláztunk be utoljára. Ezekben az években az iskola tanulólétszáma ismét emelkedett (300-320 fő), köszönhetően annak, hogy évfolyamonként három osztályunk is volt.
A szakközépiskolai ágon is folyamatos megújulás történt. A közgazdasági és informatikai képzés iránt csökkent az igény, így az iskola katonai-belügyi-rendészeti ágazatot indított. E képzés iránt jelentős érdeklődés mutatkozott. Szintén kínálat bővítésként a Bábolnai Pettkó Szandtner Tibor Lovas Szakképző Iskolával karöltve országos beiskolázású „lovas szakközépiskolát” indítottunk. Akkor ez volt az egyetlen az országban. Ez a képzés csak egy csoporttal tudott elindulni 2012-ben, ugyanis 2013-tól az általános iskolák és középiskolák fenntartója és irányítója a Klebelsberg Központ lett.
Ezzel az átszervezéssel egyidejűleg arról is dönteni kellett az iskolának, hogy gimnázium vagy szakközépiskola kíván-e lenni hosszú távon. A nevelőtestület – az iskola múltját is figyelembe véve – a gimnáziumi oktatás mellett t***e le a voksát. Így 2013-tól márcsak gimnáziumi osztályokat hirdettünk és indítottunk, fakultációként átmentve a katonai-belügyi ágazatot. Kifutó rendszerben 2016-ban elballagtak az utolsó szakközépiskolai 2017-ben pedig az utolsó 5 évfolyamos osztályba járó diákok.

Régi hagyományai voltak a felnőttképzésnek is. Az esti később levelező tagozaton (szakmunkások szakközépiskolájában) felnőttek százai szerezték meg az érettségi bizonyítványt a már meglévő szakmájuk mellé. Ezzel lehetőség nyílt egyrészük számára a felsőfokú továbbtanulásra, mások pedig magasabb beosztásba kerülhettek, mint érettségizett szakmunkások. A 2000/2001-es tanévben indult utoljára ez a hároméves képzés. A 2001/2002-es tanévtől a felnőttképzésben is változásokat hozott a NAT és az új kerettantervek. Ennek eredményeként a tanulmányi idő négy évre nőtt és a hallgatóknak több közismereti, természettudományos tárgyat és idegen nyelvet is kellett tanulniuk. Így a felnőttképzésben 2004-ben elballagott az utolsó osztály.

Az országosan csökkenő gyereklétszám és a középiskolai piacon egyre bővülő kínálat következtében a Táncsicsban szép lassan fogyott a tanulólétszám. Jelenleg a gimnáziumi oktatás 4 évfolyamos, évfolyamonként 1-1 osztállyal. Az egykori óvoda-általános iskola-szakiskola-gimnáziumi négyesből közös irányítás alatt maradt az általános iskola és a gimnázium. A sok szervezeti átalakulás után 2018-tól az iskola hivatalos neve: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium és Általános Iskola.
Az immár 75 éves múltra visszatekintő gimnáziumi képzés alatt diákok százai, sőt ezrei jutottak érettségihez. Az intézmény falai közt folyt munka eredményeként az itt tanulókból híres orvosok, diplomaták, mérnökök, művészek, tanárok dolgoznak szerte a világban, sikeres szakemberek és boldog családanyák, családapák élik életüket, akik itt alapozták meg tudásukat. Kiemelkedő tehetségek jutottak el az országos és nemzetközi hírnévig szakmájukban, tudományukban. Országos és nemzetközi szinten jegyzett sportolók vitték a kisbéri Táncsics hírnevét. Ebben a 75 évben a tantestület többször megújult, cserélődött, de egy valami nem változott itt a bakonyaljai kis gimnáziumban: a „Táncsicsos” szellemiség. Az az igyekezet, hogy a Táncsics falai között nevelkedő diáksereg támogató nevelésben, oktatásban részesüljön, hogy az érdemjegyeken túl olyan értékeket vigyen magával, amelyekre méltán lehet büszke szülő, gyermek és tanár egyaránt.

Hajrá TÁNCSICS!

A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium története

„A hagyományok őrzése, a múlt becsülése a mi kötelességünk: az iskola tanáraié, diákjaié, mert a jelent értékelni és a jövőt formálni csak az tudja, aki a múltat ismeri, becsüli, minden értékét átveszi és tovább formálja.”

A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium 2026-ban ünnepeli fennállásának 75. évfordulóját. Amikor a jubileum szó elhangzik, az ember első gondolata az emlékezés. a teljesség igénye nélkül felidézzük az eltelt 75 év emlékeit, iskolatörténetét.

Kisbér város az ország legkisebb megyéjében, a Dunántúlon található település. Még nem is álmodott a városi rangról, amikor már kiemelkedő szerepe volt a térségben és van mai s Központ, ahova piacra, vásárra, hivatalos ügyeket intézni orvosi vizsgálatra, patikába és egyéb ügyekben jártak a környező falvak lakói.
„Kisbér a Kisalföld, a Bakony és a Móri-árok találkozásánál fekvő központi hely. Környéke viszont hosszú ideig apró elzárt falvak sokaságát jelent***e, ahonnan közlekedési nehézségek miatt ritkán mozdultak ki az emberek. Nagybirtokok cselédsége, szegényparasztok lakták a falvakat. Gyermekeiket taníttatni legjobb ilyen irányú szándékuk mellett sem tudták. Kisbér volt a legközelebbi nagyobb település, s itt sem volt középiskola”. Nem volt 1951-ig. Ám ez az év a nagy fordulat éve volt Kisbéren. Jószándék, nagy akarat, sok utánjárás kellett ahhoz, hogy az első tanév megkezdődhessen a kisbéri középiskolában. A XX. század első felében településünkön két felekezeti iskolában folyt alapfokú oktatás. Működött a katolikus elmei népiskola, valamint a református elemi népiskola. Néhány évig polgári iskolája is volt Kisbérnek. A háborús évek nagy kárt t***ek a község oktatási intézményeibe. A háború befejeződése után országszerte megkezdődött a rend helyre állítása, a romok eltakarítása, az élet ugyanis ment tovább. Nem engedhették meg maguknak az emberek Kisbéren sem, hogy hosszasan keseregjenek a háború okozta sebek, csapások miatt. Tenni kellett, dolgozni, a békés emberi élet feltételeit megteremteni. Egy tanév kihagyása után (ez az 1944/45-ös tanév volt) az 1945/46-os tanévben újra megindult a munka a most már nem elmei iskolának, hanem általános iskolának nevezett alapfokú oktatási intézményben.

Két-három év múlva az Oktatási Minisztérium engedélyt adott a kisbéri gimnázium megszervezésére, mely szerint az 1951/52-es tanévben megindulhat a tanítás. Ám ahhoz, hogy egy középfokú oktatási intézmény, egy gimnázium működjön, nem elegendő az alapító engedély, meg kellett teremteni a tárgyi feltételeket is. A legnagyobb gondot az épület hiánya okozta. Ezért a gimnázium az első tanévet ideiglenesen társbérlőként az általános iskola két termében kezdte meg 1951-ben. Abban az épületben indult meg Kisbéren a középfokú oktatás, amelyek építése 1891-ben már befejezéséhez közeledett, ám akkor összesen négy tanteremmel rendelkezett. Később bővítették, majd 1930-ban emeletráépítéssel nyerte el az utcafronton mai arculatát.

A „Komárom és Esztergom Közig. egyesített Vármegyék múltja és jelene” című könyvben a következők olvashatók a kisbéri oktatásüggyel kapcsolatban: „A római katolikus elemi népiskola megalapítása az egyház megalapításával egy időben történt. A minden tekintetben modern, emeletes iskola 1930 őszén épült fel (emeletráépítéssel) az akkori vallás és közoktatásügyi miniszter gr. Klebelsberg Kuno hozzájárulásával és segítségével az ő iskolaépítési programja keretében. Az iskolában hét tanteremben folyik a tanítás, azonkívül egy nagy kultúrterem beépített színpaddal áll még rendelkezésre, amely 350 személy befogadására alkalmas…” Ha ma belépünk a Táncsics Mihály Gimnázium épületébe a főkapun, szemünk egy vörös márványból készült emléktáblán akad meg. (melléklet képen látható)

Ebben az épületben kezdte meg működését az 1951/52-es tanévben a gimnázium. Az általános iskola felső tagozata 1948-ban már a ménesbirtoki kórház épületében kapott helyet. Később, a gimnázium fejlődésével az alsó tagozat is elköltözött. Az akkori iskolavezetés ígéretet kapott egy gimnáziumi oktatás céljaira épülő új iskolára. Ez azonban csak ígéret maradt, nem teljesült, megrekedt az első periódusban, azaz az új épületnek csak a tervei készültek el.
Kisbér új középiskolája az ácsteszéri születésű Táncsics Mihály nevét vette fel: Állami Táncsics Mihály Általános Gimnázium. Névadónk szobra az iskola udvarán áll. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium ajándékozta nekünk, ünnepélyes felavatására 1974-ben került sor.
Az új gimnáziumban az első, azaz az 1951/52-es tanév három osztállyal indult. Két első osztályban és egy másodikban kezdték meg a környék tanulni vágyó fialtaljai középiskolai tanulmányaikat Kisbéren. A második évfolyamon tanulók a gimnázium első osztályát máshol végezték: Komáromban, Tatán, Esztergomban stb. Ez az osztály 27 fővel kezdte meg a második évet immár Kisbéren. Az első évben összesen 67 diákja volt az iskolának.

Az első igazgató Mészáros Zoltán volt, aki az iskola beindításának előkészületeiben vett részt. Ő valójában nem igazgatta az iskolát, hiszen az első tanév beindulása előtt áthelyezték a Megyei Oktatási Osztályra. Mészáros Zoltánnét, a feleségét bízták meg az iskola vezetésével. Az 1952/53-as tanévben Pólya Dezső lett az igazgató, aki kollégáinak feljegyzése szerint vezetésre termett, igényes igazgató volt. Az alapító tantestület tagjai voltak:
Pólya Dezső igazgató
Kaucsár Ágnes (Dr. Nagy Zoltánné) igazgatóhelyettes, földrajz szakos
Györök Mária az orosz nyelv tanára
Horváth Margit magyar-latin szakos
Lux Aladánér Maller Judit matematika-fizika szakos
Sági Ferenc kémia-biológia szakos
Fakász Tibor magyar-történelem szakos tanár

1954-től Dr. Szerdahelyi István vette át az intézmény vezetését. Gyakran okozott problémát a tanárváltozás az iskolai munkában. Természetes, hogy az évszázados múlttal rendelkező, patinás intézmények jobb élet- és munkakörülményeket tudtak biztosítani tanáraiknak. Így a jobb és könnyebb élet reményében a gimnázium tanárai több esetben ezeket az iskolákat választották. Köztudott dolog, hogy eredményes munka abban az iskolában folyhat, amelynek stabil tantestülete van. Ennek a gondnak a megoldása csak tizennégy év múlva, 1965-ben sikerült, amikor felépítették az úgynevezett pedagógusházat a gimnázium szomszédságában..... (folytatás hamarosan következik)