Alapozó képesség és mozgásfejlesztés Kisújszállás

16/07/2026

Ezek a tevékenységek kiválóan fejlesztik a szerialitást, vagyis a sorrendiség felismerését és alkalmazását, amely fontos szerepet játszik az olvasás, az írás, a számolás, a beszéd és a mindennapi feladatok sikeres elsajátításában.

14/07/2026

Sokszor azért válik nehézzé az olvasás, mert egy korábbi lépcsőfok nem szilárdult meg kellően. Ha ezt felismerjük, célzott segítséget tudunk nyújtani a gyermeknek.

14/07/2026

Mi az a Babkin-reflex, és miért fontos a fejlődés során?

11/07/2026

11/07/2026

https://www.youtube.com/watch?v=aCihJ-XHJQ4
A film bemutatja az autizmushoz kapcsolódó kommunikációs sajátosságokat, valamint azokat a gyakorlati módszereket és vizuális segédeszközöket, amelyek támogatják a gyermek megértését és önkifejezését. Szó esik többek között a napirendekről, az alternatív kommunikációs lehetőségekről, valamint arról, hogyan segíthetjük a kommunikáció fejlődését a mindennapokban.

A film bemutatja az autizmushoz kapcsolódó kommunikációs sajátosság...

11/07/2026

Játékos ötletek a mindennapokra

Lufizás
A gyerekek üssék felváltva a lufit jobb és bal kézzel úgy, hogy közben mozogni kell érte.
Labdadobás keresztbe
A gyermek jobb kézzel dobja a labdát a baloldalra, majd bal kézzel a jobboldalra.
Akadálypálya
Párnák, székek, asztal alatt kúszás, átmászás, egyensúlyozás.
Kerékpározás
Nagyszerű természetes keresztmozgás.
Görkorcsolyázás
A váltott lábmunka és a karok egyensúlyozó mozgása kiválóan fejleszti az összehangolt mozgást.
Úszás
Különösen a gyorsúszás és a hátúszás során.

08/04/2026

https://www.facebook.com/reel/1369240988590469?locale=hu_HU

15/02/2026

Mi történik a tanév elején a gyermekpszichológusoknál? Szeptember végére megjelennek azok a gyerekek, akiknél az iskolai túlterhelés felerősíti a tüneteket.

- Dadogás
- Kényszeres tünetek
- Indulati robbanások
- Teljes kimerülés
- Szorongás
- Viselkedési zavarok
- Éjszakai nyugtalanság, sok esetben bepisilés
- Kiborulások minden apróságra

Ezek nem „rossz szokások”, és nem „rossz gyerekek”.
Ez az idegrendszer túlterhelésének változatos reakciói, kinek-kinek érzékenysége és szenzoros profilja szerint…

Én annak örülök, ha nem kellek. Akkor végzem jól a munkámat, ha búcsúzunk és elfelejtik a szülők a nevemet. A cél nem az, hogy kezeljük a bajt — hanem az, hogy MEGELŐZZÜK, ha mód van rá!

Ha szülőként azt érzed, hogy „nem tudom mi, de valami van”...(eddig ezt a mondatot hallottam leginkább erre az állapotra😅) ...ha látod a szenzoros érzékenységet, a túl gyors kifáradást, a nehéz váltásokat, akkor ezt érdemes komolyan venni.

Ilyenkor sokat segít: egy felmérés vagy kivizsgálás, olvasni, olvasni és olvasni + szükség esetén némi fejlesztés...

és sok esetben a +1 év óvoda, ami nem visszatartás, hanem védőfaktor, ha az idegrendszer másként, eltérően vagy megkésett fejlődéssel működik.

Egy érzékenyebb, lassabban érő idegrendszer számára ez az év nem időveszteség, hanem időnyerés: a rendeződés, az erősödés, a stabil indulás éve.

Az iskolaérettség nem naptári adat, hanem idegrendszeri készenlét.

És ha ezt időben felismerjük, akkor valóban nem lesz szükség rám.

15/02/2026

Az iskolaérettség jóval több annál, mint amit egy vizsgálat lát.

Lassan a szülőknek dönteniük kell; kérvényezik gyermekük +1 év iskolában maradását vagy sem... azonban miket vegyen figyelembe egy szülő?

Az iskolaérettségi szűrések gyakran a kognitív készségeket veszik górcső alá: számolás, figyelem, emlékezet, feladattartás. Ezek fontosak — de önmagukban még nem adják ki a valódi iskolaérettséget.

Az iskola ugyanis nem csak gondolkodási feladat. Ott van a gyerek pszichés érettsége (hogyan viseli a kudarcot? mennyire áll stabilan érzelmileg?), a szociális érettsége (képes együttműködni? érti-e a helyzeteket?), a szabályozási képessége (fel tudja venni a tempót? tud váltani? megnyugodni?).
És ott van még a gyakran félreértett, de nagyon erős tényező: a megfelelési vágy. Egy túl erős megfelelési kényszer sokszor „szépen teljesít” a felszínen — miközben belül rengeteg feszültséget cipel a gyerek.

De mindezek mögött dolgozik az, amit sosem látunk egy gyors vizsgálaton:
👉 az idegrendszer, mint háttérstruktúra.

Ha az idegrendszeri alapok nem működnek harmonikusan — ha a szenzoros integráció billeg, ha a túlterhelődés túl gyakori, ha a szabályozás még éretlen — akkor mindegy, milyen okos, ügyes vagy tehetséges a gyerek: nem tudja stabilan használni azt, ami amúgy benne van.

Ilyenkor a teljesítmény mögött nagy erőfeszítés dolgozik, ami hosszú távon:
• frusztrációt,
• önértékelési problémákat,
• túlzott szorongást a megfelelés körül,
• és akár tanulási nehézségeket is hozhat.

Nem azért, mert a gyerek „nem elég jó”, hanem mert a háttérrendszer nincs még elég stabilan felépítve ahhoz, hogy az erősségei akadálytalanul kibontakozzanak.

Az iskolaérettség tehát nem egy pillanatnyi teszteredmény. Hanem egy komplex idegrendszeri–pszichés–szociális érettségi szerkezet.

És ha ezt a szerkezetet értjük, sokkal kevésbé lesz rejtély, hogy egy gyerek miért működik úgy, ahogy.