04/04/2026
Bejósolható, kiszámítható ünnepet kívánok! 🐣🐰🐇
hamar múlik🤣
Kedves autizmussal élő gyermekek, felnőttek, érintett szülők, nagyszülők, rokonok és támogató személyek, kedves pedagógusok! Eljött, újra itt van velünk a húsvét! A szép tavaszi időben máris ugrálnak a nyuszikák, gurulnak a tojáskák, előkerülnek a vödrök és szódásüvegek, más eszközök a locsolkodáshoz, és itt vannak az elengedhetetlen pereputty látogatások, kaja-turnék és a különféle szituációs gyakorlatokkal együtt járó kihívások. Amikre némiképp felkészülhetünk, és adhatunk megnyugtató, működőképes megoldásokat. Néhány dolgot szedtem csak össze, amire szeretném a figyelmet felhívni és egy picikét segíteni is nektek. Támogatást adni – ez volt a cél, mindezt humorosan, azonban – bár a saját munkám során szerzett tapasztalatok motiváltak – senkit sem szerettem volna megbántani.
A húsvéti program dömping, a tojásvadászat programok és a rokonlátogató kirándulással és mindenfélével is egybekötött zsizsegés-zsongás cunamik az autizmussal élő személyek esetében elsöprőek lehetnek, és hamar teljes összeomláshoz vezethetnek. Vagy maradjunk annyiban, hogy kihívást jelentő viselkedéseket fogsz kapni az autista személytől húsvétra, cserébe a sok marhaságért, amibe belerángattad főleg úgy, hogy vele ezt nem egyeztetted, ő ezt nem akarta. A hosszú hétvégék, a tavaszi (és más szünetek), az ünnepek alatt gyakran felborulnak, sőt megszűnnek a napirendek, tarthatatlanná válnak a hetirendek, a rutinok, ezek súlyos helyzeteket eredményezhetnek. Pedig egy kis odafigyeléssel, tervezéssel megelőzhetőek a zűrök. Kérlek minden esetben konzultálj jóelőre a személlyel, akinek autizmusa van, hogy mi a terv, és ezt vizuális forgatókönyvekkel is jelenítsed meg!
Hangolódunk. Napokkal, hetekkel korábban már érdemes az előző évek húsvéti eseményeiről készült fotókat elővenni és együtt megnézni, és arról beszélni, hogy újra húsvét lesz. Ha az én könyv képeit átbeszélitek, az is ki fog derülni, hogy az idén mit kéne másként tenni. A szociális történetek jó szolgálatot tehetnek és a videopromptok is. A húsvéti színezők, mesekönyvek hasznosak. A tojásfestést meg lehet oldani vízfestékkel, temperával, filcekkel is kifúrt kifújt tojásokkal, nincs szükség a dolgok bonyolítására. Nyuszit is tudtok simogatni húsvét előtt is, után is, ami kellemes tapintása révén többnyire jó érzés. A húsvéti ételeket elő-kóstoltathatod, de erről majd később. A lényeg: nem a Fűrész 8. horrorfilmet szeretnénk leforgatni húsvétkor, ezért kerüljük a kényszerességet.
Bejósolhatóság, kiszámíthatóság. A két fogalom nem csak a te szempontodból értendő, hanem az autizmussal élő személy részére szükséges megadnod. A hol, mikor, hogyan, hová, miért, mettől, meddig, kivel, mivel kérdésekre adandó válaszaidat röviden, tömören fogalmazd meg. Ha valamit nem tudsz megindokolni, kár próbálkozni! A programterven érdemes igyekezni később a legkevesebb módon és darabszámban változtatni. Ha ez mégis szükséges, akkor minél előbb jelezd a változást, és adj választási lehetőséget is. A rugalmasság viszont a te részedről is csodákra képes. Élj vele!
A különféle programokat jelenítsd meg szövegesen, vizuálisan, táblázatokban, bárhogy, ahogy nektek a legjobb. Használjátok a DATA Appot! Figyeljetek oda a program vége kipipálásra, a kártyák levételére, a DATA Appban a következő elem megjelenítésére, a választókra, a jutalmazásra, a várakozás esetére felajánlható elfoglaltságokra.
Hagyjál üresjáratokat, pihenő pontokat a programok között. Bárhol vagytok, lesztek, mindig tudasd előre az érintettel, hogy hová tud majd elbújni, ahol nincsenek ingerek és hol és hogyan tud majd pihenni. Ehhez kérlek biztosítsd a számotokra fontos eszközöket, lehetőleg egy külön kis hátizsákban összerakva, mert ilyenkor nincs idő kotorászásra a kocsiban, táskában. Lista a teljesség igénye nélkül: kedvenc plüss, nyunyi, pléd, párna, súlyozott mellény és takaró, bubifújó, sapka, kedvenc ruhadarabok, napszemüveg, zajszűrős fejhallgató, táblagép, telefon, kedvenc tárgyak, eszközök, nasik, innivalók.
Étkezés. Elsődleges és legfontosabb. Különösen az „emberi lények tömésére kódolt rokonokhoz” szólok most. Kérlek ne várd el, hogy amit te össze főztél három éjjel három nap azt mind meg fogja kóstolni egy autista gyermek vagy felnőtt, hovatovább enni, sőt, lehetséges, hogy semmit sem fog enni és inni sem. Erre több jó oka van a személynek, akinek autizmusa van, de sémiképpen nem az a célja, hogy téged megbántson, kicsináljon. A hangos, sok szereplős családi ebédek pedig maga a rémálom függetlenül attól, hogy az ételek mik. Nem, kérlek ne csomagold el neki azt, amire rá sem nézett, mondván, hogy „oh, majd otthon elfogy, meg kell az az útra”, mert erre kábé annyi esély van, mint hógolyónak a pokolban! Fontos figyelembe venni viszont az adott személyek speciális diétáit, amiről érdeklődj előre a szülőknél és arról is, hogy pontosan milyen ízű színű állagú, miből készült ételek italok azok, amiket majd autista vendéged esetlegesen elfogyaszt. Ez gyakran X márka joghurtja, vagy egy bizonyos keksz. Ha tutira akarsz menni, ezeket szerzed be, és a művelet végén sikeres háziasszonynak fogod magad érezni. És az idegrendszered is egyben marad. A szülők, barátok, házastársak, kisérő személyek pedig szintén készüljenek arra, hogy autista társaink ételeit vigyék magukkal még a vendégségbe is, ezt jelezzék előre a vendéglátónak, aki így már nem is kell, hogy megsértődjön, ha például az autista gyermek majd csak azt fogyasztja el, amit maga is vitt, vagy hoztak neki. Vendéglátóként pedig napokkal, hetekkel előbb akár telefonon is egyeztethettek, hogy mit enne szívesen, és te mire gondoltál. Küldhettek egymásnak emailben vagy Messengeren fotókat is, vagy akár a helyszínen együtt is főzhettek. Az általános elv, ami mindig bejön az az ismerős, jól bevált ételek. Amibe szinte esélytelen, hogy épp a grandiózus báránycomb fog beletartozni, de én elhiszem neked, hogy az nagyon finom, ahogy te készíted. Az autista gyermek biztosan szívesebben fog fogyasztani jó keményre kisütött dinó falatkákat és extra ropogós chipset, egy külön kis asztalkánál egy csendes sarokban a macskával, vagy a kutyus társaságában. Ne hüledezzél látványosan, mert túl fogja élni. Bár értem én, hogy a dédimama által készített riseliő családi abrosznál az ónémet diófa étkezőn az ezüst étkészlettel és meisseni porcelánból elegánsabb lenne. Gyakori, hogy az autista emberek csak a kőkemény, ropogós ételeket eszik meg, ezért érdemes kukoricakeményítős panírokat kifejleszteni és/vagy extra ropogós nasikat beszerezni. Ha az autista gyermekkel vagy felnőttel a rokon, házigazda még nem tud, nem képes megfelelően kommunikálni, akkor érdemes olyan hozzátartozóhoz, pedagógushoz fordulni az érintett személy étkezési szokásai kapcsán, aki régóta ismeri és pontosan tudja az autizmussal élő személy igényeit. Jolly Joker a nagymama. A gyógypedagógus. Vagy az óvónő. Jobban tudja, mi fog elfogyni, mint bárki. Az a szülő, hozzátartozó, aki még viszonylag kevés alkalommal főzött a személynek, az lehetőleg ne kaszálja el őt a rokonoknál avval, hogy az illető szelektív evő és kész! Egyrészt ezt ilyenkor nem tudjuk, hiszen a személyt nem kínálták többféle dologgal, másrészt könnyen és rendszeresen éhen maradhat, ami nem lehet cél.
Beszéljünk a hagyományokról. Ezek általában túl elvont, értelmetlen dolgok az autizmusban érintett személyek számára, akiknek autizmusuk van, azonban lehetséges épp ellenkezőleg is: különleges érdeklődés is lehet. Ezért kérlek tedd az autista gyermek és felnőtt számára érdekessé a programokat és semmiképpen se gyakorolj nyomást avval, hogy a programot kötelezőnek mondod, ezt ki kell bírnod kategóriának se nevezd, ne legyen elvárosod, de pláne ne abuzáld az autista személyt az erőszakosságoddal!
Dekoráció. Ahogy a karácsonyi írásaimnál elmondtam azok itt is mind érvényesek. Fontos a fokozatosság, a kevesebb több jelleg, és a dekor mentes övezetek.
Tudd, lásd, hogy mikor kell a vihar előtt lelépni a húsvéti programról. Ezért legyen minden távozásra készen összepakolva a gyors evakuálásra maximálisan felkészülve. Be is készítheted az alábbi mondatokat: „köszönjük a vendéglátást, most mennünk kell”, „nagyon élveztük az együtt töltött időt, köszi mindent, indulnunk kell”. Jobb a több megértés mindkét fél részéről, hiszen együtt voltatok, legyen az akárhány perc vagy óra, és ez mindennél többet jelent. Jobb ez így, mintha nem is lettetek volna ott. Kérlek vedd figyelembe, ha te programszervező vagy, esetleg vendéglátó rokon, hogy az autista gyermek, felnőtt szülei, nagyszülei, közvetlen hozzátartozói nap mint nap így élnek évek, évtizedek óta. És akkor is ezeket a köröket futják, ha orvoshoz kell menni, vagy bárhová is el kell indulni. Szeretnék bátorítani minden kedves olvasót, hogy egész évben biztosítson jóval több kéretlen támogatást és kevesebb kéretlen tanácsot az autista családoknak. Mindig és mindenkor szükség van RÁD. Gondolj bele! Az édesanyák gyakran a hajukat sem tudják megmosni, mert nincs, ki vigyázzon az érintett gyermekükre… A legapróbbnak tűnő, leghétköznapibb megoldásokra is szükségük van a családoknak, olyan dolgokra, amikre te rá sem gondolsz. Az autista családok ereje kevés. A szégyenük nagy. Szinte sosem fogják jelezni az igényüket maguktól. Kérdezzed ezekről őket diszkréten, finoman, rendszeresen, kitartóan, többször. A báránycombot, a kakaspörköltet és a sütikéket házhoz viheted a szülőknek rokonoknak sima hétköznapokon is, aki szereti, imádni fogja. Ha te a család szomszédja vagy, kopogj be bármikor és segíts! Nem kell ahhoz ünnepnap, hogy együtt legyünk, ez bármikor lehetséges. Nagyon fontos a részedről a megismerés, a megértés, az elfogadás és a szeretet. Ha teheted, olvass szakirodalmat, kérj konzultációs lehetőséget. Itt vagyok, elérhető vagyok, segítek. Csendes autizmusbarát húsvéti ünnepeket kívánok!