Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

nisztrátor Sponer József Böhl Ambrus kántor közmegegyezéssel abban állapodtak meg, hogy a kisebbeket elkülönítik a nagyobbaktól úgy, hogy a kisebbek az első osztályba járjanak, a nagyobbak pedig második osztályosok legyenek.

1875-ben 180-200 tanulója volt az iskolának, ahol 10 hónapon át szeptembertől júniusig folyt az oktatás.

1879-ben épült föl a katolikus népiskola új épülete 5000 forintos költséggel és abból a téglaanyagból, amely a kastély üvegháza mögött álló régi iskolaépületből fölhasználható volt. Mind külsejét, mind berendezését tekintve kiváló iskolaépület volt a maga korában. Két tanteremből állt, melyekben a kántortanító és a segédtanító oktatott. Eközben, 1894-ben Suszter Konstantin váci püspök saját költségén épített katolikus felekezetű iskolát Máriabesnyőn. Az Imre úti iskola 1895-ben 3 tanteremmel gyarapodott, egyúttal a tanítók száma is 3-ra nőtt. 1898-ban újabb 2 osztályt nyitottak, s 1908-ban megszervezték az 5. tanítói állast. 1912-ben nyílt meg az új, hatosztályos emeletes iskola, az ún. apáca iskola, ma a Szent Imre Katolikus Általános Iskola épülete. Az iskola elkészülte után a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővéreket hívták Gödöllőre tanítani. rendet 1833-ban alapították német területen. A kongregáció apostoli célkitűzése: iskolákban és az élet minden terültén oktatás és nevelés. Az iskolanővérek 1858-ban jöttek Magyarországra, és Temesvárott hozták létre a magyar tartomány központját. 1912. szeptember 30-án indult meg a tanítás az új iskolában. A máriabesnyői iskolát 1930-ig 4 tanteremre bővítették. 1930/33-as években a két iskola 12 osztállyal működött. 5 leányosztály van a Miasszonyunk-ról elnevezett szerzetes apáca-nővérek tanítottak. Egy borítékban olyan dokumentumra akadtam rá, amely egy kimutatás a féláru menetjegyre jogosult gödöllői szerzetes tanítónőkről. Akkor az iskolaszék egyházi elnöke Schláger Árpád apát-plébános volt. Mindkét iskola igazgatói teendői Szvoboda Dénes látta el. A két iskola tanulóinak létszáma 1932/33-as tanévben 560 fő, ebből 280 fiú, 280 lány.

1948-ban az államosításkor az iskolanővéreknek el kellett hagyniuk a gödöllői iskolát. A katolikus iskolák is betagozódtak az összevont nagy Állami Általános Iskolába. 1953-ban vált két iskolára az összevont általános iskola. A római katolikusok jogutódja az Imre úti Állami Leányiskola lett, központja az Imre út 1. alatt volt, és négy épület tartozott hozzá:

1. Az 1912-ben épült Imre úti iskola hat tanteremmel.
2. A mellette lévő 1879-ben épített műemlék épület 3 tanteremmel.
3. Az 1928-ban Klebelsberg Kunó által építettet Alvégi iskola a Török Ignác u. 9-ben 3 tanteremmel.
4. Az 1860 körül épült Gábor Áron u. 4. alatti épület 5 tanteremmel.

1953-tól a fiúiskolával közösen használták a Hamvay-kúria ( moziiskola)nagytermét, ahol rendezvényeket és testnevelési órákat tartottak. 1955/56-os tanévben az egyik ötödikes osztály németet tanult, a másik oroszt. 1956 őszén vezették be kötelező érvénnyel az orosz nyelv tanítását minden felsős osztályban. 1964-től tantermet is kapott a leányiskola a Hamvay-kúriában.

1970-től a helyhiány enyhítésére állandóan gyarapodott az Imre úti Általános Iskola egy-egy szükségépülettel. Ebben az évben vezették be az ének-zene tagozatot az iskolában. 1980-ban adták át az új, 12 tantermes, modern épületet, amely a Szabadság téren, a műemlék épület mellett található. 1981. május 26-án vette föl az iskola az Erkel Ferenc Általános Iskola nevet. A rendszerváltás után- először 1991-ben- felvetődött egy katolikus általános iskola beindításának gondolata. Az iskola újraindítását hátráltató jogi- és szervezeti akadályok azonban csak 1993-ra hárultak el.

1993 februárjában született meg város képviselő-testületének döntése, amelynek értelmében a régi Imre utcai épület-amelyben akkor az Erkel Ferenc általános iskola működött- visszakerült az egyházközség tulajdonába. Mivel az azonnali teljes átadás gondot okozott volna az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulóinak elhelyezésében, született egy megállapodás az önkormányzat és a két iskola között, amely tartalmazta az épület átadásának ütemtervét. Ennek értelmében 1996 júniusáig a két iskola közösen használta az épületet és az iskolaudvart. Az 1997/98-as tantervre szóbeli megállapodás alapján, az úgynevezett műemlék épületben két tantermet az Erkel Ferenc Általános Iskola használt, cserébe az ebédeltetés náluk oldották meg. Miután megvolt az iskola beindításához szükséges egyik legfontosabb feltétel: az épület, Szecsődi Péter plébános vezetésével megkezdődött az iskola szervezése. 1993. szeptember 1-jén 102 kisdiákkal (első és második évfolyammal), 9 pedagógussal a Szent Imre Katolikus Általános Iskola ismét megkezdte működését. A 2000 évben ballagtak el az első végzős diákok. Azóta nyolc évfolyammal működik az intézmény. Részlet az iskola küldetésnyilatkozatából


Az egyház az iskolák alapítását, fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Az iskola a gyermekek keresztény szellemben történő oktatását, nevelését tűzte ki célul. Az iskola légkörében, ahol a szülők és a tanárok egy közösséget alkotnak a diákokkal. A nevelők úgy nevelnek, hogy tanításaikkal és jó példájukkal kedvet és mintát adnak az önnevelésben. Az iskolánk a gyermek keresztény szellemben történő oktatását, nevelését tűzte ki célul. Azt szeretnénk, ha iskolánk hasonlítana egy ideális család éltéhez, ahol mindenkor a kölcsönös szeretet, megértés és megbecsülés uralkodik. Ez a légkör alkalmas arra, hogy tanulóink a legjobban érezzék magukat, legtöbbet hozzák ki magukból és valódi képességeiknek megfelelően tudjanak teljesíteni.