27/02/2024
Az olvasást nem lehet elég korán kezdeni.
🦄👑🧚🏼♀️👸🤴🏰🧸🛌📚❤️
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=781295940540247&id=100059795431140&mibextid=WC7FNe
Azt mindenki tudja, hogy az olvasóvá nevelés első lépése az esti felolvasás. Ez viszont nem egyenlő a képeskönyv nézegetéssel és a „minden este ugyanazt a mesét” felolvasással. Az tök cuki, hogy a gyerek már kívülről fújja a szöveget, már együtt mondja a szülővel, de az inkább memoriter. Fontos képességet, a memóriát fejleszti, de a fantáziát és a megértést nem annyira.
És ez egy lényeges szempont, hogy a gyermek értse a történetet, vagy annak egy rétegét, a korának megfelelően. És értse, hogy most éppen olvasás van, és értse, hogy éppen együtt töltött idő van. Szóval ne csak azért akarjon egy új mesét, mert még nem akar aludni, (pedig anya már az előzőnél is kétszer bealudt) és értse azt is, hogy most egy varázslat zajlik. A papíron csak hangyák vannak és mi mégis kalandokat élünk át. Ez bámulatos! Soknak tűnik? Azt gondolhatod, egy gyerek még nem értheti ezeket, pedig érti. Sőt annyira érti, hogy ez az önálló olvasás előszobája. Ekkor vesz fel olyan szokásokat, amik később előnyére válnak.
A jó esti olvasásnak előkészületei vannak. Választék a könyvekben, keresve a gyermek érdeklődési körét. Van akit csak a rózsaszín, egyszarvús, csillámporos történetek érdekelnek, de olyan gyereket is ismerek, akit kiver a víz a varázslattól már ovis korában is. És itt néha már a szülőnek nem is olyan egyszerű élvezni az olvasást, a közösen töltött időt, és ez bizony érezhető lesz, és sajnos máris adhat az olvasásnak egy „jaj szabaduljunk már meg tőle” hangulatot, amit hamarabb magába szív a csemete, mint az egyszeregyet. Én úgy léptem ezen túl, hogy kísérleteztem. Akár minden este egy új regénybe kezdtünk egészen addig, amíg nem találtunk egy olyat, amit szívesen folytattunk. Ez a hozzáállás amúgy egy életen át segíthet olvasónak maradni.
A jó esti olvasást nem szabad letudni. Ha nekem nem volt hozzá energiám, akkor inkább szabadnapot kértem. Bocs manó, ma nem megy, kidőltem, holnap majd kétszer annyit olvasunk… Mert nem akartam ledarálni. A jó esti olvasásnál inkább meg-megállni kell és megbeszélni a hallottakat. Kritizálni a szereplőt, a rajzokat, a szerzőt. Éppen tanulunk beszélni, észrevenni, érvelni, meggyőzni és elfogadni. Érdemes hagyni, hogy belebeszéljen. Hagyd, hogy a gyerek folytassa, befejezze a történetet, vagy találgasson, hogy mi történik majd és örüljön, meglepődjön, bosszankodjon, amikor máshogy alakul.
Igen, az esti olvasás állatira fontos. A monitor képernyőjének vibrálása teljesen gúzsba köti az agyat. Meg kell ettől szabadulni, le kell lazulni, hogy rendesen tudjunk aludni. Az olvasás alkalmas erre. Lenyugtatja fizikailag is az idegrendszert, kisimítja a gondolatokat és relaxált állapotba hoz elalvás előtt. Ezt a fontos funkcióját is meg kell tanítani a gyereknek, hiszen az egészsége múlhat rajta és nem csak a fizikai, a mentális épsége is. Ezzel együtt a jó esti olvasás nem arról szól, hogy a gyerek végre elaludjon. Hanem arról, hogy lazán, kötöttségek nélkül tudjon figyelni, szórakozni és közben észrevétlenül tanulni. És arról, hogy gyakorolja azt a tulajdonságát, ami ezen a bolygón csak az embernek adatott meg: használja a képzeletét.
Ti olvastok esténként?
Köszönöm, ha megosztod!