Kapcsolódó Térségek - Együttműködő Közösségek

Kapcsolódó Térségek – Együttműködő Közösségek

Programjaink során olyan szakmai és közösségi tanulási térként jött létre, amelyben települési szereplők, intézmények, vállalkozások és helyi közösségek közösen gondolkodhattak napjaink társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseiről. Az itt megszületett tapasztalatok, kapcsolatok és felismerések nem vesznek el: ezekre építve folytatjuk a munkát Kapcsolódó Térségek – Együttműködő Közösségek néven.

Mindennapi életünk nem áll meg a települések közigazgatási határainál. A munkavégzés, a tanulás, a szolgáltatások használata, a helyi gazdaság, a közlekedés, a rekreáció, a turizmus, a természeti rendszerek és az emberi kapcsolatok egyaránt összekötik a környező településeket. Egy térség működését ezért nemcsak az határozza meg, hol húzódnak a határai, hanem az is, milyen kapcsolatok jönnek létre benne.

A Kapcsolódó Térségek nem új közigazgatási kategória. Azt írja le, hogyan működhet együtt egy olyan térség szereplőinek közössége, amelyet a valós térhasználat, a kölcsönös függőségek és a közös lehetőségek kapcsolnak össze.

Az Együttműködő Közösségek pedig azokat az embereket és szervezeteket jelentik, akik képesek tudásukat, tapasztalataikat és erőforrásaikat a közös értékteremtés érdekében összekapcsolni.

Az új név tágabb szakmai irányt is kijelöl. Képzésekkel, közösségi programokkal, részvételi folyamatokkal és térségi együttműködésekkel azon dolgozunk, hogy a helyi szereplők ne egymástól elszigetelten keressenek válaszokat, hanem felismerjék közös kérdéseiket, kapcsolódási pontjaikat és cselekvési lehetőségeiket.

Az eddigi tapasztalatokra építünk, miközben a településeket már nem különálló egységekként, hanem egy nagyobb kapcsolati rendszer részeiként vizsgáljuk. Olyan tereket szeretnénk létrehozni, amelyekben a közös gondolkodásból együttműködés, az együttműködésből pedig közös cselekvés és helyben létrejövő érték születhet.

„A jövő települései nem a szektorok szigeteiből, hanem együttműködések hálózatából születnek.” – Buzás Zsuzsanna

Zsuzsanna Buzás

Felelős mikromobilitás

Képzésünk záró alkalmán egy olyan témával foglalkoztunk, amely első pillantásra a közlekedésről szól, valójában azonban jóval többről: arról, hogy hogyan alakítjuk településeinket, városainkat, életmódunkat és mindennapi döntéseinket.

A képzési nap fókuszában a felelős mikromobilitás állt, de a beszélgetések során hamar világossá vált, hogy a mobilitás nem önálló szakterület, hanem az élhető települések egyik alapvető működési kérdése. A közlekedés ugyanis nem csupán arról szól, hogyan jutunk el A pontból B pontba, hanem arról is, hogy mennyi időt töltünk utazással, hogyan használjuk a köztereket, milyen levegőt lélegzünk be, mennyire hozzáférhetők a szolgáltatások, és végső soron milyen életminőséget tud biztosítani egy település a lakói számára.

A napot Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke és a &Roll alapítója nyitotta meg előadásával.

Izgalmas személyes történeteken keresztül hallottuk, hogyan vezethet egy mindennapi probléma – a városi közlekedés időigénye és nehézségei – egy teljesen új szemléletmódhoz. Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a közlekedési problémákat nem lehet egyetlen technológia vagy egyetlen eszköz oldaláról megoldani. Rendszerszemléletre van szükség.

A közös gondolkodás során szó esett arról, hogy a nagyvárosok egyik legnagyobb kihívása a folyamatosan növekvő gépjárműforgalom, a hosszabb utazási idő és a csökkenő közterületi kapacitás. A megoldás nem feltétlenül több út vagy több parkolóhely, hanem annak felismerése, hogy minden közlekedési helyzethez más eszköz lehet a megfelelő. A mikromobilitás – legyen szó kerékpárról, elektromos kerékpárról vagy rollerről – egyre fontosabb szereplője ennek az ökoszisztémának.

Különösen izgalmas gondolat volt a kombinálhatóság kérdése: a jövő közlekedése nem egyetlen megoldásról szól, hanem arról, hogy az emberek rugalmasan tudják kombinálni a közösségi közlekedést, a gyaloglást, a kerékpározást és a mikromobilitási eszközöket. Ez a szemlélet nemcsak hatékonyabb, hanem élhetőbb településeket is eredményezhet.

A délelőtt második részében Malkócs Tamás, a K&H - dönts okosan K&H Group Head of Leasing Assets and Services vezetője, valamint a Magyar Lízingszövetség Oktatási Bizottságának vezetője egy interaktív kvízzel és közös gondolkodással folytatta a programot, ahol rendhagyó formában tesztelhettük tudásunkat.

A beszélgetés során különösen inspiráló volt az a szemlélet, amelyet Tamás képvisel az alulról jövő kezdeményezések kapcsán. Sokszor találkozunk azzal a kifogással, hogy egy jó ötlet nem valósulhat meg, mert nincs rá külön költségkeret, nincs vezetői támogatás vagy nincs rá kialakított szervezeti folyamat. A közös gondolkodás azonban újra megerősítette: a változás nem mindig felülről indul.

Számos olyan kezdeményezés létezik, amely néhány elkötelezett ember ötleteként indult, és később valódi szervezeti vagy akár társadalmi hatást ért el. Ezek a példák arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag stratégiai dokumentumokban vagy vezetői döntésekben születik meg, hanem azokban az emberekben, akik hajlandóak tenni egy ügyért akkor is, amikor még nincs mögötte kész rendszer.

Talán ez a changemakers szemlélet egyik legfontosabb üzenete is: nem kell megvárnunk, hogy valaki más kezdje el. Mindannyian képesek vagyunk kezdeményezni, kapcsolódásokat építeni, közösségeket mozgósítani és lépésről lépésre változást elindítani. Mert végső soron minden nagy átalakulás egyetlen ember döntésével kezdődik, aki úgy határoz, hogy nem csak alkalmazkodik a körülményekhez, hanem alakítani is szeretné azokat.

A közös feladatok és beszélgetések során ismét megerősödött bennünk, hogy a fenntartható átmenet nem kizárólag technológiai kérdés. Ugyanilyen fontos a pénzügyi tudatosság, a döntéshozatal, az egyéni felelősségvállalás és az a képesség, hogy a mindennapi döntéseinkben is felismerjük saját szerepünket.

A nap végén ünnepélyes keretek között került sor a tavaszi kurzus okleveleinek átadására.

Ez az alkalom nem csupán egy értékes projekt lezárását jelentette, hanem egy közös tanulási folyamat mérföldkövét is. Az elmúlt hónapok során önkormányzati szakemberek, vállalati vezetők, civil szereplők, hallgatók és közösségszervezők tanultak együtt olyan témákról, mint a klímaváltozás, a körforgásos gazdaság, a társadalmi infrastruktúra, a közösségi tervezés, a zöld pénzügyek, az energetika, a digitalizáció vagy éppen a fenntartható mobilitás.

Különösen büszkék vagyunk arra, hogy az Akadémia valóban olyan közös tanulási térré vált, ahol különböző szektorok képviselői találkozhattak, megismerhették egymás nézőpontjait, és új kapcsolódásokat építhettek. Mert ahogy az elmúlt hónapok során újra és újra megtapasztaltuk: a fenntartható fejlesztés nem egyetlen szervezet, intézmény vagy szakma feladata.

Az élhető települések jövője az együttműködésen múlik.

„A jövő települései nem a szektorok szigeteiből, hanem együttműködések hálózatából születnek.”

Kitüntetés volt számunkra, hogy együtt tanulhattunk ennyi elkötelezett, felelős és jövőben gondolkodó szakemberrel.

Külön gratulálunk minden végzett hallgatónknak.

Köszönjük minden előadónknak, partnerünknek és résztvevőnknek, hogy részesei voltak ennek a közös útnak.

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Felelős döntések – zöld pénzügyek

Megkerülhetetlen témát jártunk körül, amely egyre kevésbé kizárólag pénzügyi vagy vállalati kérdés, és inkább társadalmi, működési és stratégiai szemlélet kérdésévé válik.

Mert ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e fenntartható finanszírozásra, ESG szemléletre vagy felelős döntéshozatalra. Sokkal inkább az, hogy képesek vagyunk-e ezeket valódi működési logikává alakítani – rövid távú érdekek helyett hosszú távú gondolkodás mentén.

A napot panelbeszélgetéssel indítottuk dr. Bartuszek Lilla, az Élhető Települések Országos Szövetsége alapítójának moderálásával. A beszélgetés különlegessége az volt, hogy három nagyon eltérő, mégis erősen kapcsolódó nézőpont találkozott: a fenntartható vállalatirányítás, a pénzügyi rendszer és az innovációs-gazdaságfejlesztési szemlélet oldaláról közelítették meg ugyanazt az alapvető kérdést: hogyan lehet felelős módon dönteni egy olyan világban, ahol a gazdasági, társadalmi és környezeti rendszerek egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.

Dr. Lőrincz András, a Sonar Digital CCO & Co-Foundere az innováció, a startup szemlélet és a városi működés közötti párhuzamokat emelte be a beszélgetésbe. A panel egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a települések és a vállalkozások sok szempontból ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe: hogyan lehet fenntarthatóan működni bizonytalan környezetben, hogyan lehet egyszerre reagálni a jelen problémáira és közben hosszú távú jövőképet építeni.

Előremutató gondolatként jelent meg, hogy egy településnek is szüksége van „üzleti tervre” a jövő generációi felé. Olyan hosszú távú vízióra, amely túlmutat a választási ciklusokon, és amely képes a helyi adottságokra, közösségi erőforrásokra és kreatív kapacitásokra építve valódi értéket teremteni. A beszélgetés során többször is visszatért az a felismerés, hogy a rövid távú működési logikák ára sokszor jóval magasabb, mint maga a változás költsége.

Fertetics Mandy, az Alternate - Gondoljuk újra ügyvezetője, tulajdonosa és vezető tanácsadója több mint 25 éves tapasztalattal hozta be a vállalati fenntarthatóság és felelős működés perspektíváját. A beszélgetés során különösen hangsúlyossá vált az a gondolat, hogy a vállalati felelősségvállalás nem választható el az egyéni döntéseinktől és a saját működési mintáinktól. A fenntarthatóság ugyanis nem kizárólag stratégiai dokumentumokban vagy jelentésekben jelenik meg, hanem a napi döntéseinkben, beszerzéseinkben, prioritásainkban és szervezeti kultúránkban.

Különösen erős gondolat volt a fenntartható finanszírozás „22-es csapdája”: miközben az átálláshoz éppen az új, innovatív és rendszerszintű megoldásokat kellene támogatni, a hagyományos pénzügyi és kockázatértékelési rendszerek sokszor éppen ezeket tekintik túl bizonytalannak vagy túl kockázatosnak. A beszélgetés így túlmutatott az ESG szabályozások világán, és valódi működési dilemmákról szólt: hogyan lehet hosszú távon gondolkodni egy rövid távra optimalizált gazdasági rendszerben.

Máté Károly, a CIB Bank ESG iroda vezetője a pénzügyi rendszer oldaláról kapcsolódott be a közös gondolkodásba. A beszélgetés során szó esett arról, hogyan jelennek meg ma az ESG szempontok a banki működésben, a hiteldöntésekben és a vállalati kockázatértékelésben, valamint arról is, hogy a fenntarthatósági szempontok ma már nem pusztán reputációs kérdést jelentenek, hanem egyre inkább üzleti és versenyképességi kérdéssé válnak.

A „zöld pénzügyek” valójában nem külön pénzügyi kategóriát jelentenek, hanem egy új döntési logikát. Olyan szemléletet, amelyben a gazdasági eredmények mellett a társadalmi és környezeti hatások is a működés részévé válnak.

A kerekasztalbeszélgetést követően Ürögi Tamás, az IFUA Horváth vezető tanácsadója tartott előadást és workshopot „Zöld pénzügyek – Fenntarthatóság és üzleti tudás” címmel.

Az előadás különösen fontos rendszerszintű perspektívát adott a napnak. A résztvevők átfogó képet kaptak arról, hogyan kapcsolódik össze a gazdaság, a közszolgálati működés, az önkormányzati rendszer, az EU-s fejlesztéspolitika és a fenntartható működés kérdése. A prezentáció gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a fenntarthatóság ma már nem önálló zöld terület, hanem stratégiai, pénzügyi és szervezeti működési kérdés.

Különösen hangsúlyos volt az együttműködések és a hálózatos működés szerepe. Az előadás egyik fontos felismerése az volt, hogy a komplex társadalmi és gazdasági kihívások egyre inkább vegyes összetételű hálózatokban kezelhetők: önkormányzatok, vállalatok, civil szereplők és közszolgáltatók együttműködésében.

A workshop során szó esett a fenntartható települési működés pénzügyi oldaláról, az energia-menedzsmentről, az önkormányzati működés korszerűsítéséről, a digitális átállás szerepéről, valamint arról is, hogy a hosszú távú fenntarthatóság nem kizárólag költségkérdés, hanem sok esetben működési racionalitás és versenyképességi kérdés is.

A közös gondolkodás egyik legfontosabb tanulsága talán az volt, hogy a fenntartható fejlesztés nem választható el a döntéshozataltól. Minden stratégia, beruházás, fejlesztés vagy pénzügyi döntés mögött ott van a kérdés: milyen jövőt támogatunk vele, milyen működési logikát erősítünk meg, és milyen rendszert építünk hosszú távon.

Ezért tartjuk különösen fontosnak az olyan témákat, amelyek elsőre talán technikai vagy gazdasági kérdésnek tűnnek, valójában azonban mély társadalmi és működési összefüggéseket hordoznak.

Mert hisszük, hogy a felelős döntések nem különálló döntések, hanem egy értékalapú működési kultúra részei.

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Felelős várostervezés – fenntartható vidékfejlesztés

A Városi Platform Építészet Ünnepe programsorozathoz kapcsolódva megnyitottuk kapuinkat a téma iránt érdeklődő szakemberek, hallgatók, önkormányzati szereplők, vállalati szakértők és civil közösségek előtt rendhagyó képzési napunkon.

Számunkra az ilyen nyitott alkalmak különösen fontosak. Hiszünk abban, hogy az élhető települések nem kizárólag tervezőasztalokon születnek meg, hanem kapcsolódásokból, együttműködésekből és közös gondolkodásból. Az építészet, a településfejlesztés és a fenntartható működés kérdései ma már nem különálló szakterületek, hanem ugyanannak a komplex rendszernek a részei.

A napot egy inspiráló panelbeszélgetés indította, amelyet Csizmadia Edit a Waberer's ESG szakértője és a HuGBC elnökségi tagja moderált.

A beszélgetés egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a települések jövője nem pusztán fejlesztési projektekben vagy szabályozási rendszerekben dől el, hanem abban, hogy képesek vagyunk-e hosszú távon, rendszerszinten és együttműködésben gondolkodni.

Farkas Zsuzsanna, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési és fejlesztéspolitikai szakértője elsőkézből hozott tapasztalatokat a hazai és uniós programozási ciklusok világából. A beszélgetés során szó esett arról, hogy a következő időszak egyik legfontosabb kihívása a közigazgatási határokon átívelő együttműködések megerősítése és a város–térség logika újragondolása lehet.

Fülöp Kinga Melinda építőmérnök, fenntarthatósági menedzser és HuGBC Zéró Karbon Nagykövet a településtervezés gyakorlati oldalát és az agglomerációs települések valós kihívásait hozta be a beszélgetésbe. Vácrátóti tapasztalatain keresztül jól láthatóvá vált, hogy a gyors növekedés, a betelepülési nyomás és az „alvótelepülés” jelenség milyen erősen alakítja ma a közösségeket, az infrastruktúrát és a helyi identitást. Ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a közösségépítés és a részvételiség nem „plusz elem”, hanem a településfejlesztés egyik alapfeltétele.

Győri Gyula, a CPI Hungary Facility Management Directora az üzemeltetés oldaláról közelítette meg a fenntarthatóság kérdését. A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az épületek valódi környezeti hatását nem elsősorban a megtervezésük pillanata, hanem az azt követő 30–50 év működése határozza meg. A fenntarthatóság így nemcsak építészeti vagy beruházási kérdés, hanem hosszú távú működési és felelősségi kérdés is.

A panel során többször is visszatért az a gondolat, hogy a települések jövőjét nem lehet kizárólag politikai ciklusokban vagy rövid távú gazdasági logikák mentén értelmezni. Az élhető településekhez olyan szemléletre van szükség, amely képes egyszerre figyelembe venni a gazdasági realitásokat, a környezeti terhelést és a közösségi működés hosszú távú érdekeit.

A délelőtti beszélgetést követően Fülöp Kinga Melinda workshopja folytatta a közös gondolkodást „Településfejlesztés összefogással” címmel, ahol a résztvevők Vácrátót Önkormányzat és Vácrátóti Közösségépítő Egyesület gyakorlati oldalról is vizsgálhatták a közösségi alapú fejlesztések és az együttműködés lehetőségeit.

A napot Bartha-Horváth Bálint a CBRE fenntarthatósági és ESG megoldások vezető tanácsadójának előadása zárta, amely a fenntartható és körforgásos építészet gyakorlati megközelítéseit mutatta be. Az előadás fontos üzenete volt, hogy az épített környezet jövője nem pusztán új épületek létrehozásáról szól, hanem a meglévő rendszerek felelős újragondolásáról, korszerűsítéséről és hosszú távú működtetéséről is.

Különösen fontos számunkra, hogy az Élhető Települések Akadémián az ilyen képzési napok nem elszigetelt szakmai eseményekként működnek, hanem találkozási pontokként. Olyan terekként, ahol különböző szektorok, tapasztalatok és nézőpontok kapcsolódhatnak egymáshoz.

Mert hisszük, hogy a jövő élhető települései nem a szektorok szigeteiből, hanem együttműködések hálózatából születnek.

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Jövőnk vize

Az élhető településekről sokszor a közlekedés, a zöldfelületek vagy az energiahatékonyság jut eszünkbe. Pedig van egy alapvető kérdés, amelyről még mindig túl keveset beszélünk: milyen minőségű víz érkezik a poharunkba?

A víz ma már nem csupán környezetvédelmi ügy. Egészségügyi, társadalmi, infrastruktúra- és bizalmi kérdés is egyszerre.

Különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor egyre többet beszélünk fenntartható fejlesztésről, miközben a mindennapi működési rendszereink állapota sokszor láthatatlan marad. A vezetékes ivóvíz kérdése tipikusan ilyen terület.

A szakmai adatok szerint Magyarországon még ma is jelentős számú régi épület érintett lehet az ólomtartalmú vezetékek és szerelvények problémájában. Az új szabályozási környezet szerint a fogyasztás tényleges helyén mért ivóvíz ólomtartalma kiemelt figyelmet igényel, különösen gyermekintézményekben és sérülékeny fogyasztói csoportok esetében.

A probléma azonban nem kezelhető pusztán technikai oldalról.

A vízminőség kérdése valójában együttműködési kérdés is:
- hogyan kommunikálnak a szakmai szereplők,
- mennyire tudatosak a fogyasztók,
- hogyan reagálnak az önkormányzatok,
- és képesek vagyunk-e hosszú távú infrastruktúra-gondolkodásban működni.

Az egyik legfontosabb szakmai üzenet talán az, hogy a pánikkeltés helyett tudatos fogyasztói magatartásra és átlátható tájékoztatásra van szükség.

A fenntartható működés nem attól válik hitelessé, hogy kommunikálunk róla, hanem attól, hogy a mindennapi rendszereinkben is megjelenik infrastruktúrában, a döntésekben, a szabályozásban és az emberek számára hozzáférhető megoldásokban.

A víz nem egyszerűen erőforrás, ez közös felelősség és az egyik legfontosabb kérdés, amellyel a jövő településeinek foglalkozniuk kell.

Ivóvizem Azari Katalin Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Energetika és digitalizáció

Az Élhető Települések Akadémia legutóbbi képzési napján egy olyan témát jártunk körül, amely egyre kevésbé különálló szakterület, és egyre inkább alapfeltétele a jövőálló működésnek. Mert ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e rájuk, hanem az, hogy képesek vagyunk-e őket rendszerszinten, tudatosan és együttműködésben alkalmazni.

A napot egy panelbeszélgetéssel indítottuk, amelyet Zagyva Gabriella, Alsómocsolád község hivatalos oldala Önkormányzatának környezetvédelmi és klímaügyi referense, az EU Climate Pact nagykövete, valamint a Klíma-kávézó podcast alapítója és műsorvezetője moderált.

A beszélgetés különlegessége nemcsak a téma volt, hanem az a formátum is, hogy a panel a Klíma-kávézó podcast részeként került rögzítésre – ami jól mutatja azt az irányt, amelyben gondolkodunk: a tudás nem zárt térben marad, hanem továbbépül, kapcsolódik és elérhetővé válik.

A panelben három eltérő, de egymást kiegészítő nézőpont találkozott:

Dravecz Szilárd, a Genius Smart Group ügyvezetője a vállalati oldal felől hozta be az energetikai és technológiai megoldások gyakorlati alkalmazását – azt, hogy a fenntarthatóság hogyan válik üzleti és működési kérdéssé a mindennapokban.

Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke a lakossági perspektívát képviselte: hogyan jelenik meg az energetikai átállás a családi házak szintjén, és milyen kihívásokkal, döntési helyzetekkel találkoznak a tulajdonosok a gyakorlatban.

Dr. Zsombok László Krisztián, a Neumann Technológiai Platform - NTP szenior szakértője, Monor korábbi polgármestere a digitalizáció és az adatvezérelt működés oldaláról kapcsolódott be, különös tekintettel az okos város megoldásokra, a hálózati gondolkodásra és a közszolgáltatások fejlesztésére.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az energetikai átállás nem technológiai kérdés önmagában, a digitalizáció pedig nem eszköz, hanem működési keret. És egyik sem tud önmagában működni.

Az alsómocsoládi közösségi energia projektek példája – amelyben Gabriella évek óta dolgozik – pontosan ezt mutatja meg: a valódi változás ott történik, ahol a technológia, a közösség és a tudatos szervezés összeér. Ahol az ötletből párbeszéd lesz, a párbeszédből motiváció, a motivációból pedig cselekvés.

A nap második felében Bera Péter PhD, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője vezetett workshopot a körforgásos gazdaság jelenéről és jövőjéről.

A közös gondolkodás során egyértelművé vált, hogy a körforgásos gazdaság nem egy „zöld” kiegészítés, hanem egy teljes működési logika újragondolása. Olyan rendszer, ahol az anyagáramok, az erőforrások és a döntések nem lineáris logikában, hanem kapcsolódások mentén értelmezhetők.

És ami talán még fontosabb: a körforgásos működés és a digitalizáció nem két külön terület, hanem egymást erősítő rendszerek. Az adat, az átláthatóság és a mérhetőség nélkül nincs valódi körforgás. És valódi körforgás nélkül nincs hosszú távú fenntartható működés.

A napot Dr. Pokó Diána, Európa jogi szakjogász, mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége - GTTSZ Gazdaság és Versenyképesség Tagozat elnök, főtitkár-helyettesének előadása zárta, aki az MI használatának szabályozási kereteit és társadalmi hatásait mutatta be. Az ő perspektívája egy olyan dimenziót hozott be, amely sokszor háttérben marad: a technológia nemcsak lehetőség, hanem felelősség is.

A „digitális ellátáshoz való jog” gondolata különösen fontos ebben a kontextusban: hogyan biztosítjuk, hogy a technológiai fejlődés ne növelje, hanem csökkentse a társadalmi különbségeket? Ez a kérdés nemcsak országos vagy globális szinten releváns. Hanem települési szinten is. Mert az élhető települések nem attól lesznek „okosak”, hogy digitális megoldásokat alkalmaznak, hanem attól, hogy ezek a megoldások valóban szolgálják a közösséget.

Az egész nap egy dolgot biztosan megerősített: A fenntartható fejlesztés ebben a kontextusban nem önálló témaként, hanem gondolkodási és működési keretként jelenik meg. És ebben a keretben az energetika, a digitalizáció, a szabályozás és a közösség nem különálló elemek, hanem egy rendszer részei.

Az Élhető Települések Akadémián ezért dolgozunk, hogy ezek a rendszerek ne elméletként, hanem megélt működésként jelenjenek meg.

Büszkék vagyunk, hogy a sharing economy szemléletét nem csak tanítjuk, de az Elektro-Kamleithner Kft. támogatásának köszönhetően gyakorolhatjuk is!

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Az élhető települések társadalmi infrastruktúrája

Az Élhető Települések Akadémia egyik legfontosabb üzenete, hogy egy település élhetősége nem elsősorban fizikai infrastruktúra kérdése. Sokkal inkább múlik azon, hogy hogyan működünk együtt.

A legutóbbi képzési napunk ezt a témát járta körül – különböző nézőpontokból, különböző szinteken, de ugyanarra a kérdésre keresve a választ: mitől válik egy közösség valóban működőképessé?

A napot egy rendkívül erős panelbeszélgetéssel indítottuk, amelyet Koreny Ágnes, a FSZEK Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója moderált. Szakmai munkásságának középpontjában a közösségvezérelt intézményi működés áll, amely pontosan rímel arra a kérdésre, hogy a társadalmi infrastruktúra hogyan válik élő, használható rendszerré. A beszélgetésben három különböző perspektíva találkozott:

Bócsi Rita, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesületének titkára és szakértője a vállalati és HR nézőpontot hozta be. Több mint 20 éves tapasztalatára építve világosan mutatta meg, hogy az inkluzív foglalkoztatás nem „jó ügy”, hanem működési kérdés: hatással van a szervezeti kultúrára, a teljesítményre és a társadalmi integrációra is.

Fuchs Szandra, a Budapest Global igazgatója a városi szintű együttműködések és a rendszerben gondolkodás fontosságát emelte ki. Munkája hidat képez a közszféra, a gazdasági szereplők és a tudományos–innovációs közeg között – pontosan ott, ahol a jövő fővárosának működése eldől.

Gégény Noémi, a Repair Cafe Budapest alapítója pedig a közösségi, alulról építkező kezdeményezések erejét hozta be. Munkája egyszerre szól fenntarthatóságról, társadalmi integrációról és tudásmegosztásról – megmutatva, hogy a közösségi cselekvés hogyan válik valódi helyi hatássá.

A panel egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a társadalmi infrastruktúra nem intézmények összessége, hanem kapcsolatok rendszere. És ezek a kapcsolatok nem maguktól jönnek létre – tudatosan kell őket építeni.

A délelőtt második felében egy különleges esemény következett a mi életünkben is: Buru Éva a Fabrik közösségi kávézó és kultúrtér alapító tulajdonosa és Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző a „Nyitvatartás” podcast keretében hozták be a fenntartható élelmezés és a városi működés kapcsolatát.

"A felelős városok és a fenntartható élelmezés - adaptivitás NY példáján keresztül" című beszélgetésünk rámutatott, hogy az élelmiszer-rendszerek nem csupán ellátási láncok, hanem társadalmi rendszerek is:
– befolyásolják a helyi gazdaságot,
– alakítják a közösségi kapcsolódásokat,
– és közvetlen hatással vannak a települések rezilienciájára.

A közös ebéd, amelyet a Nem Adom Fel Kávézó és Catering megváltozott munkaképességű munkatársai készítettek nemcsak egy szünet volt a programban, hanem ennek a gondolkodásnak egy nagyon konkrét megélése.

A napot Fodor Zsuzsanna tréningje zárta, aki a COLLAB Mentoring szakembereként az emberi működés szintjére hozta le az együttműködésünk kérdését.

„Mindennapi döntéseink és közösségi együttműködés” című workshopján azon dolgoztunk, hogy megértsük:
– miért reagálunk különbözően helyzetekre,
– hogyan alakulnak ki együttműködési mintázatok,
– és hogyan lehet ezeket tudatosan fejleszteni.

Az Élhető Települések Akadémián azért foglalkozunk a társadalmi infrastruktúrával, mert amíg nem értjük, hogyan működnek az emberek és a közösségek, addig nem tudunk élhető településeket építeni.

„A jövő települései nem a szektorok szigeteiből, hanem együttműködések hálózatából születnek.”

Folytatjuk. Folytassuk együtt!

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Természetközeli és települési erdőkezelés a gyakorlatban

A városi fák és zöldfelületek ma már nem csupán esztétikai elemek. A települési zöld infrastruktúra kulcsfontosságú részei, amelyek hozzájárulnak a klímaadaptációhoz, a biodiverzitás megőrzéséhez és a városi életminőség javításához.

Az Élhető Települések Akadémia legutóbbi képzési napján a természetközeli és települési erdőkezelés kérdésével foglalkoztunk – ezúttal nemcsak az oktatóteremben, hanem terepen is.

A szakmai programot a Pannon Örökerdő két szakértője vezette. Lomniczi Gergely ügyvezető a városi erdők szerepéről és a zöld infrastruktúra fejlesztésének települési lehetőségeiről tartott előadást, míg Boros Attila vezető erdőmérnök a favizsgálati alapokba engedett betekintést.

A nap második felében a Bajor Gizi park, majd a Nehru park adott terepet a közös gondolkodásnak, ahol a résztvevők a gyakorlatban is megvizsgálhatták a városi klímaszigetek, a fás vegetáció és a zöldfelületek ökoszisztéma-szolgáltatásainak szerepét.

Az Élhető Települések Akadémián fontosnak tartjuk, hogy a települési fenntarthatóság kérdéseit ne csak elméleti szinten vizsgáljuk. A városi rendszerek működését gyakran csak akkor értjük meg igazán, amikor a helyszínen, a valós térben elemezzük őket.

A jövő élhető települései nemcsak tervezőasztalon születnek – hanem a városi terek, parkok és közösségi helyek megértésén keresztül.

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás

Hulladékkezelés - körforgásos gazdaság

Az Élhető Települések Akadémia legutóbbi képzési napján egy olyan témát jártunk körbe, amely egyszerre technikai, gazdasági és mélyen társadalmi kérdés is: hulladékkezelés és körforgásos gazdaság.

A nap egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a hulladék nem önálló probléma – hanem egy működési logika következménye.
És ha valódi változást szeretnénk elérni települési szinten, akkor nem „jobb hulladékkezelésre”, hanem más működésre van szükség.

A panelbeszélgetést Szederkényi Zita, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért - BCSDH képzési programjának vezetője moderálta, aki több mint 15 éves tapasztalatával segítette a beszélgetést abban, hogy ne csak témákról, hanem rendszerekről és összefüggésekről gondolkodjunk. A panel résztvevőivel Kimmel Hajnalka közgazdász, fenntarthatósági tanácsadó, a Tudatos Minimalizmus közösség alapítójával, dr. Pancsa Emese a Compocity Hungary alapítójó vezetőjével és Varjuné Szabó Zsófia hulladékgazdálkodási és LCA szakértővel különböző nézőpontokból közelítették meg a közös kihívást.
- A túlfogyasztás nem egyéni „hiba”, hanem egy olyan gazdasági és társadalmi rendszer következménye, amely folyamatos növekedésre épül – és ezzel együtt újratermeli a hulladékot.
- A körforgásos gazdaság nem technológiai kérdés, hanem rendszertervezési feladat: akkor működik, ha a résztvevők számára értéket teremt, és nem plusz teherként jelenik meg.
- A hulladékgazdálkodásban sok esetben a probléma „láthatatlan” része a legnagyobb: az életciklus szemlélet (LCA) nélkül könnyen olyan megoldásokat választunk, amelyek csak áthelyezik – nem megoldják – a problémát.
- És talán a legfontosabb: egy szereplő sem tudja egyedül megoldani ezt a kérdést.
A települések, vállalatok, intézmények és közösségek együttműködése nem opció – hanem feltétel.

A panelbeszélgetést követően Varjuné Szabó Zsófia workshopján a résztvevők még mélyebbre ástak a témában: „Fenntartható települések a hulladékgazdálkodás és az LCA tükrében” című alkalmon konkrét rendszerszintű megközelítésekkel és döntési szempontokkal dolgoztak.

A napot Ferenczi Attila, a Recobin / Ökuka Waste Management Kft. alapítója zárta „Civilizáció 2.0” című előadásával, amelyben a hulladékgazdálkodás kérdését egy tágabb társadalmi és gazdasági átalakulás részeként értelmezte – külön hangsúlyt helyezve a „zero landfill” szemléletre és a társadalmi felelősségvállalás szerepére.

Az Élhető Települések Akadémián hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság nem különálló projektek sorozata, hanem működési logika. És abban is, hogy az élhető települések nem egyetlen jó megoldásból születnek meg – hanem kapcsolódásokból, együttműködésekből és közös gondolkodásból.

Bartuszek Lilla Zsuzsanna Buzás