Hermann szomszéd

Hermann szomszéd ✡️ Harsányi Péter szociológus vagyok, 2020 óta kutatom az ercsi zsidóság múltját.

🏭 Báró Madarassy-Beck Marcell és az ercsi cukorgyárAz ercsi cukorgyár igazgatóságában évtizedeken át helyet foglalt a ké...
01/09/2026

🏭 Báró Madarassy-Beck Marcell és az ercsi cukorgyár

Az ercsi cukorgyár igazgatóságában évtizedeken át helyet foglalt a két világháború közötti Magyarország egyik jelentős bankára, báró Madarassy-Beck Marcell, aki a korabeli Magyarország egyik leggazdagabb embere volt.

1873-ban született Budapesten, zsidó bankárcsaládban. Apja, Beck Miksa a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank vezetője volt. A család 1895-ben magyar nemességet, 1911-ben bárói rangot kapott. Marcell jogot végzett, majd végigjárta a bankári ranglétrát: 1902-ben lett a Leszámítoló Bank igazgatója, 1924-ben pedig elnök-vezérigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank megalakulásától annak főtanácsosa is volt.

A korabeli sajtó rendkívül művelt, több nyelven beszélő, visszahúzódó emberként írta le. Görögül is tudott, szabadidejében filológiával foglalkozott, sokat olvasott, és különösen támogatta a fiatal banktisztviselők előrejutását. Egy portrécikk szerint nem szerette nyomtatásban látni a nevét, viszont szívesen egyengette a tehetséges fiatalok karrierjét. Fiatalon a politikával is próbálkozott, Széll Kálmán idején szabadelvű országgyűlési képviselő volt.

Felesége Weiss Jolán, Weiss Manfréd unokahúga volt. Egy 1930-as sajtóbecslés vagyonát 5–6 millió pengőre t***e, ami mai értéken nagyjából 10–11 milliárd forintnak felelne meg.

Ercsihez a Leszámítoló Bank révén kapcsolódott. A bank kezdetben csak kisebb részvényese volt a cukorgyárnak, az első világháború alatt azonban részesedése mintegy 40 százalékra nőtt. 1917-ben Madarassy-Becket beválasztották a Fejérmegyei Cukorgyár Rt. igazgatóságába, később pedig alelnök lett. Fontos azonban, hogy a gyár mindennapi irányításában nem vett részt: szerepe elsősorban a banki tulajdonosi és pénzügyi érdekek képviseletéhez kapcsolódott. Még 1941-ben is az igazgatóság alelnökeként találjuk Patzenhofer Konrád elnök mellett.

Élete tragikus véget ért. Zsidó származása miatt 1944-ben, a német megszállás után letartóztatták, Kistarcsára internálták, majd Mauthausenbe deportálták, ahol 1945 januárjában, 71 évesen meghalt.

A képen Madarassy-Beck Marcell portréja látható az egykori ercsi cukorgyár képeslapjára helyezve.

🔎 Váratlan forrásból: 94 ercsi zsidó egy püspökségi emlékkönyvbenA helytörténeti kutatás egyik izgalma, hogy fontos adat...
25/08/2026

🔎 Váratlan forrásból: 94 ercsi zsidó egy püspökségi emlékkönyvben

A helytörténeti kutatás egyik izgalma, hogy fontos adatok néha egészen váratlan helyeken bukkannak fel. Ki gondolná például, hogy az ercsi zsidó közösségről egy katolikus egyházmegye jubileumi emlékkönyve őrzött meg értékes adatokat?

Károly János történész, későbbi székesfehérvári nagyprépost és címzetes püspök, valamint Nyirák Sándor etyeki plébános 1877-ben adta ki az Emlékkönyv a székesfehérvári püspöki megye százados ünnepére című munkát. A püspökség százéves fennállására készült kötet az egyházmegye plébániáit is bemutatta, így Ercsiről is részletes pillanatképet adott.

A szerzők Ercsit mezővárosként írják le, majd közlik a felekezeti adatokat: 4021 katolikus, 200 református, 62 evangélikus, 5 görögkeleti és 94 izraelita lakost. A felsorolt 4382 főből a zsidók aránya 2,15% volt. Az adat Ercsi mellett Sinatelepet, Malontát, Krisztinamajort és Téglaházat is magában foglalta.

Az 1877-es adat azért érdekes, mert két népszámlálás közé esik. 1870-ben Ercsi 5424 lakosából 118 volt izraelita, vagyis 2,18%. 1880-ban már 166 izraelita élt a településen, a lakosság 2,95%-a. Az 1877-es 94 fős adat eltér a két népszámlálás számaitól, ami arra utal, hogy az egyházi emlékkönyv nem ugyanazokat a területeket és nem ugyanazzal a módszerrel számolta a lakosságot, mint a hivatalos népszámlálás. Ettől még értékes köztes adatot őrzött meg az ercsi zsidóság létszámáról. 1880-ban már az adonyi járás zsidóságának mintegy 15%-a Ercsiben élt.

Mire az emlékkönyv megjelent, az ercsi zsidóságnak már hosszabb helyi múltja volt. 1778-ból ismerjük első biztos adatukat, 1843-tól izraelita anyakönyvet vezettek, 1848-ban két ercsi zsidó nemzetőrként szolgált, 1869-ben pedig gyűjtést rendeztek az imaház javára, és létrejött az önálló hitközség. Ekkorra a Deutsch, Engel, Hermann és Blau család tagjai is jelen voltak Ercsi gazdasági és közéletében. 1877-ben kezdték használni a saját temetőjüket is.

Néha tehát egy katolikus jubileumi kötetből kerül elő az ercsi zsidóság történetének fontos mozaikdarabja.

🕍 A rabbi, aki nem volt „ercsii fiú”Egy 1904-ben megjelent cikk a Rabbiképző különleges gimnáziumi rendszeréről írt. A s...
18/08/2026

🕍 A rabbi, aki nem volt „ercsii fiú”

Egy 1904-ben megjelent cikk a Rabbiképző különleges gimnáziumi rendszeréről írt. A szerző felidézte, hogy néhány évvel korábban az egyik osztálynak mindössze egyetlen tanulója volt:

„Bandnak hívták és ercsii fiú volt.”

Utánanézve azonban kiderült, hogy sem a név, sem a származási hely nem pontos. A diákot Bánde Zoltánnak hívták, 1883-ban Ráckevén született, és soha nem élt Ercsiben.

A tévedés mégsem teljesen érthetetlen. Apja, Bánde Illés az 1880-as években egy ideig Nagytétényben működött kántorként, amikor Ercsi még a nagytétényi hitközséghez tartozott. Később a ráckevei hitközség első rabbija lett, anyakönyvi körzetéhez pedig az Ercsivel szemközt fekvő Szigetújfalu is hozzátartozott. Ercsi és a ráckevei térség zsidó közösségeit családi, házassági és gazdasági kapcsolatok sűrű hálója kötötte össze: a Duna két partján élő családok egymás között házasodtak, költöztek, és mindkét irányban rendszeresen üzleteltek.

Bánde Zoltán tíz évig tanult az Országos Rabbiképző Intézetben. Egyik tanévében valóban egymaga alkotott egy egész osztályt, ezért nyolc tanár foglalkozott vele. 1906-ban bölcsészdoktori címet szerzett, 1907-ben pedig Óbudán helyettesít***e Adler Illés rabbit. Adler sógora, Mandel Sámuel ekkor Ercsi rabbija volt, így itt is találunk egy közvetett ercsi kapcsolatot. Bándét 1908-ban rabbivá avatták, és még ugyanebben az évben Csongrád rabbijává választották,

1912-ben Kispest főrabbija lett. Kiváló szónokként ismerték, írt a zsidó ifjúság neveléséről és a nők társadalmi helyzetéről, tábori rabbiként kórházi szolgálatot teljesített, háborús imakönyvet adott ki, Pestszentlőrincen pedig gyermeknyaraltatót és idősek otthonát szervezett. A zsidótörvények idején keresztény lelkészekkel kialakított kapcsolatait üldözött zsidók megsegítésére használta fel. 1944-ben deportálták, és a holokauszt áldozata lett.

A kutatás így egy több mint százéves tévedést tett helyre: a cikkben említett „Band, az ercsii fiú” valójában Bánde Zoltán, a ráckevei rabbi fia volt.

📷 Fotó: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

🕯️ Háborús nyomok az ercsi zsidó temető kerítésénAz ercsi zsidó temetőt ma is az 1920-as években emelt, jellegzetes beto...
11/08/2026

🕯️ Háborús nyomok az ercsi zsidó temető kerítésén

Az ercsi zsidó temetőt ma is az 1920-as években emelt, jellegzetes betonkerítés határolja. A fal több helyen átlyukadt, lepattogzott és megrepedt. Ezek az 1944. decemberi harcok nyomai. Ma már nem lehet biztosan megmondani, hogy puskalövések, géppuskatűz, aknák vagy gránátok okozták-e a sérüléseket.

1944 nyarán deportálták Ercsi zsidó lakosságát. Mire néhány hónappal később a front elérte a települést, a temetőt gondozó közösség már nem volt jelen.

A temető környéke súlyos harcok helyszínévé vált. A visszaemlékezések szerint a közelben német tüzérségi állásokat alakítottak ki, ahonnan a Dunán átkelő szovjet csapatokat lőtték. A kerítés és több sírkő feltehetően ekkor sérült meg.

A szovjet csapatok 1944 novemberének végén már megpróbáltak átkelni a Dunán Adony és Ercsi térségében, de ezeket a kísérleteket visszaverték. A döntő támadás december 4-én éjjel indult meg Ercsinél. A katonák csónakokon és ideiglenes átkelőeszközökön próbáltak átjutni a folyón, miközben erős német–magyar tűz érte őket. Sok csónak és átkelőeszköz már a Dunán megsemmisült, az elsőként induló egységek közül pedig többen rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek.

Dömötör István ercsi plébános későbbi jelentése szerint december 4-ről 5-re virradó éjjel fél tíztől hajnali háromig tartott a heves tüzérségi támadás. A harcok december 6-án értek véget a településen, amikor Ercsi szovjet kézre került. A község épületei súlyos károkat szenvedtek: a templomot, a plébániát, az iskolákat és számos lakóházat is találatok érték.

Az átkelésben és az Ercsi körüli harcokban elesett szovjet katonák közül sokakat a Bajcsy-Zsilinszky út és az Eötvös utca sarkán található katonai temetőben helyeztek nyugalomra. A háború nyomai a zsidó temető falán és néhány sírkövén ma is láthatók.

📷 A fényképet Buzássy Honóra fotográfus készít***e 2023-ban.

🏗️ Schiffer Miksa, Ercsi nagybérlője és Magyarország egyik leggazdagabb embereA képen Horthy Miklós kormányzó gratulál S...
04/08/2026

🏗️ Schiffer Miksa, Ercsi nagybérlője és Magyarország egyik leggazdagabb embere

A képen Horthy Miklós kormányzó gratulál Schiffer Miksa mérnöknek és nagyvállalkozónak. A felvétel 1934-ben, a Budapest és Szeged közötti új állami út egyik szakaszának ünnepélyes megnyitásán készült. Schiffer ekkor már a magyar építőipar egyik legismertebb és legtekintélyesebb alakja volt.

Schiffer Miksa 1867-ben, az Ercsihez közeli Agárdpusztán született zsidó családban. Mérnöki oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte, majd a korszak egyik legsikeresebb építési vállalkozója lett. Vasútvonalak, hidak, vízművek, középületek és budapesti bérházak építésében vett részt. A korabeli sajtó Magyarország második leggazdagabb embereként emlegette.

Az 1910-es és az 1930-as évek között Ercsiben nagybérlőként működött. A Grünwald Testvérek és Schiffer céghez kapcsolódó gazdaság mintegy 12 000 holdon, közel 6900 hektáron terült el. Gabonatermesztéssel, állattenyésztéssel, tejgazdasággal, malomüzemmel és versenylótenyésztéssel is foglalkoztak. Schiffer ezzel Ercsi gazdasági életének egyik legjelentősebb szereplője lett.

Az 1910-es években katolizált. Budapesti otthona, a Vágó József által tervezett Schiffer-villa a magyar késő szecesszió egyik legfontosabb alkotása. Díszítésében Kernstok Károly, Rippl-Rónai József és Fémes Beck Vilmos is közreműködött.

Ercsihez családi szálak is kötötték. Lánya, Schiffer Katalin 1927-ben gróf Wimpffen Ferenchez, a helyi birtokos Wimpffen család fiához ment feleségül. A zsidó származású nagyvállalkozó lányának és egy régi arisztokrata család tagjának házassága nagy feltűnést keltett, és sokakból ellenérzést váltott ki.

Horthy a képen Schiffernek mint a magyar építővállalkozók egyik legtekintélyesebb képviselőjének fejezte ki elismerését.

📷 Forrás: Vállalkozók Lapja, 1934. október 17. (utólag javítva)

📷 Ercsi zsidó emlékei egy 1955-ös Fortepan-sorozaton – II. A Roth-házA múlt héten az 1955-ben készült ercsi Fortepan-sor...
28/07/2026

📷 Ercsi zsidó emlékei egy 1955-ös Fortepan-sorozaton – II. A Roth-ház

A múlt héten az 1955-ben készült ercsi Fortepan-sorozaton felismert Spitzer-házról írtam. Ugyanezen a képsorozaton egy másik, az ercsi zsidóság történetéhez kötődő épület is látható: a Mártírok útja 113. szám alatt álló Roth-ház.

Az épület a Roth család otthona volt. Roth Jakab a 19. század végétől Ercsi ismert fakereskedője és építési vállalkozója volt. Helyi megbízások mellett nagyobb építkezésekben és vasúti munkákban is részt vett, később pedig öccsével, Roth Edével közös céget működtetett. Fatelepük hosszú időn át fontos szerepet töltött be a település gazdasági életében.

Roth Jakab a helyi közéletben is aktívan részt vett. Tagja volt a községi képviselő-testületnek, a Polgári Körnek és az önkéntes tűzoltóegyletnek. Felesége az 1905-ben megalakult Ercsi Izraelita Nőegylet pénztárnoka lett; az egylet főként a helybeli rászoruló nőket támogatta. A két világháború között Roth Ede is fontos szerepet vállalt a zsidó közösség életében, és egy ideig a hitközség elnöki tisztségét is betöltötte.

1944 tavaszán a ház története tragikus fordulatot vett. Az ercsi zsidókat a deportálás előtt négy kijelölt épületbe zsúfolták össze, és ezek egyike a Duna-parthoz közeli Roth-ház volt. A családi otthon így kényszerlakhellyé vált: több családot tartottak itt őrizet alatt, mielőtt elszállították őket Ercsiből.

A ház ezt követően még hosszú évtizedekig állt. Az 1955-ös Fortepan-felvételen jól kivehető az épület tömege és udvari része. Néhány éve azonban összedőlt, romjait pedig azóta eltakarították.

Ma már a Spitzer-ház és a Roth-ház is csak fényképeken és visszaemlékezésekben létezik. A Fortepan felvétele ezért különösen értékes: egy eltűnt épület képével együtt egy egykori ercsi család történetéből is megőrzött számunkra valamit.

🇺🇸 Családi gyökerek nyomában ErcsibenVasárnap Ercsiben járt Nick Deutsch, az ercsi Deutsch család leszármazottja, New Yo...
21/07/2026

🇺🇸 Családi gyökerek nyomában Ercsiben

Vasárnap Ercsiben járt Nick Deutsch, az ercsi Deutsch család leszármazottja, New York-i zenész és zenetanár. A képen jobb oldalon látható.

Nick azért érkezett Magyarországra, hogy felkeresse családi gyökereit. Az ercsi zsidó temetőben több, a családjához kapcsolódó sírt is megnéztünk, köztük üknagyanyja, Deutsch Bernátné Adelsberg Mária (1859–1890) sírját. Dédnagyapja, az Amerikába kivándorolt Deutsch Antal (1879–1940) Ercsiben született.

Nagyon jó hangulatú, különleges találkozás volt. Nick dédnagyapja több mint száz éve innen indult el Amerika felé - most az egyik leszármazottja tért vissza rövid időre Ercsibe.

📷 Ercsi zsidó emlékei egy 1955-ös Fortepan-sorozaton – I. A Spitzer-házAki érdeklődik a múlt a iránt, előbb-utóbb biztos...
14/07/2026

📷 Ercsi zsidó emlékei egy 1955-ös Fortepan-sorozaton – I. A Spitzer-ház

Aki érdeklődik a múlt a iránt, előbb-utóbb biztosan találkozik a Fortepannal. Nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország legjelentősebb kulturális vállalkozásának nevezni: régi fényképek százezreit t***e szabadon hozzáférhetővé, köztük sok olyan helyi felvételt, amely máshol nem maradt fenn.

Régóta ismertem azt a tizenkét képből álló, 1955-ben készült ercsi sorozatot, amely egy hajóval érkező, majd továbbinduló kiránduló útját örökíti meg. A képeken feltűnik a templom, a cukorgyár, a Duna-part és több utcarészlet. A fényképező nevét nem ismerjük; a felvételeket az UVATERV adományozta a Fortepannak, közel ötezer másik képpel együtt.

Az egyik felvételen jól felismerhető az emeletes Spitzer-ház, amely a mai Bajcsy-Zsilinszky út 4–6. helyén állt. Jobb oldalán egy alacsonyabb melléképület is jól látható. A házban és az üzletben Spitzer Manó és Spitzer Gábor közös cége működött. Vegyeskereskedésükben a mindennapi élethez és a gazdálkodáshoz szükséges sokféle árut lehetett kapni: élelmiszert, ruházati és háztartási cikkeket, gabonát, terményeket és más kereskedelmi árukat.

A vállalkozás korszerűségét különösen jól mutatja, hogy már a 20. század elején telefonjuk volt, amikor ez Ercsiben még ritkaságnak számított. A két alapító az 1920-as évek elején meghalt. A céget ezután az örökösök vitték tovább; az üzlet vezetésében főként Gábor fia, Spitzer Andor játszott szerepet, aki korábban négy és fél évig orvostanhallgató volt Budapesten.

1944-ben a ház az ercsi zsidók egyik kényszerlakhelye lett. A deportálás előtt a helyi zsidókat négy házba zsúfolták össze, ezek egyike volt a Spitzer-ház.

Az épületet nem sokkal az 1955-ös felvétel elkészülte után lebontották. A fénykép ezért a ház egyik utolsó ismert képi emléke lehet.

🥤 Szóda az ercsi zsidó vállalkozók műhelyébőlEgy pohár hideg szóda ma is jól tud esni a nyári melegben – nem volt ez más...
07/07/2026

🥤 Szóda az ercsi zsidó vállalkozók műhelyéből

Egy pohár hideg szóda ma is jól tud esni a nyári melegben – nem volt ez másként száz évvel ezelőtt sem. Ercsiben a szikvízgyártás története is szorosan kapcsolódott a helyi zsidó közösséghez. Az 1900-as évek elején Fehér Márkus kereskedő és nyomdatulajdonos az egykori Fő utca 32. szám alatt, a Spitzer-ház mellett működt***e vállalkozását. Újságokat, naptárakat, névkártyákat és gyászjelentéseket nyomtatott, emellett fuvarozással és szikvízkészítéssel is foglalkozott – vagyis szinte mindennel, amire a településen igény mutatkozott.

Fehér Márkus 1925-ös halála után sem tűnt el Ercsiből a helyi szódavíz. 1927. június 1-jén Weisz János ercsi vendéglős és Ujfalusi Frigyes szigetújfalusi révész közösen létrehozta a Duna szikvízgyárat. A cég védjegyét is ismerjük: a szikvizes üvegeken a letisztult „DUNA SZIKVÍZ ERCSI” felirat szerepelt.

A helyi szóda története így két zsidó vállalkozóhoz is kötődik: előbb a sokféle mesterséget űző Fehér Márkushoz, majd Weisz János vendéglőshöz. Az általuk készített szikvíz nem luxuscikk volt, hanem a mindennapok része: nyári frissítő, a szörp és a fröccs elengedhetetlen kísérője.

📷 Óbuda Vöröskereszt utca 11., Fritz István tulajdonos a szikvízüzemében (Fortepan / Lőrinczi Ákos) a Duna Szikvízgyár elképzelt szifonja (ChatGPT)

🏖️ A Roth testvérek fatelepétől az Eötvös-strandigEbben a nagy melegben idézzük fel, hol hűsöltek az ercsiek és a főváro...
30/06/2026

🏖️ A Roth testvérek fatelepétől az Eötvös-strandig

Ebben a nagy melegben idézzük fel, hol hűsöltek az ercsiek és a fővárosból érkező nyaralók az 1930-as években! A mai csónakháztól délre fekvő dunaparti területet 1882-től Roth Jakab fakereskedő bérelte, majd halála után testvére, Roth Ede vitte tovább az üzletet. Roth Ede később az ercsi izraelita hitközség elnöke is lett, a családi vállalkozás pedig nemcsak fával látta el Ercsit és környékét: ez a cég épít***e fel 1903-ban az ercsi tűztornyot is.

Az 1930-as években ugyanitt épült fel a hivatalosan Báró Eötvös József strandnak nevezett korszerű üdülőhely étteremmel, zenés terasszal, csónakházzal és fedett tekepályával. A korabeli sajtó szerint Ercsi a fővárosiak kedvelt, olcsó nyaralóhelyévé vált: egyetlen nyári szezonban több mint kétezer vendég érkezett, és heteken át alig akadt üres kiadó szoba. A legtöbben hajóval jöttek, majd ott fürödtek és szórakoztak, ahol néhány évtizeddel korábban még a Roth testvérek farönkjei és deszkái sorakoztak.

📷 Korabeli képeslap részlete (színezett)

Cím

Ercsi
2451

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Hermann szomszéd új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Az Iskola Elérése

Üzenet küldése Hermann szomszéd számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória