12/09/2026
A Microsoft Word és az Excel atyja, korunk egyik legjelentősebb magyar származású alakja, Simonyi Károly 1948. szeptember 10-én született Budapesten. Édesapja, Simonyi Károly, a magyar magfizika-kutatás legkiemelkedőbb alakja, a fizika és villamosságtan oktatásának meghatározó személyisége. Ez az intellektuális háttér alapozta meg Simonyi korai érdeklődését a technológia iránt, amely már középiskolás évei alatt megmutatkozott. Egy szovjet Ural–2 számítógép vezérlőtermében éjjeliőrként dolgozva sajátította el a programozás alapjait, és 16 évesen már fordítóprogramokat készített. Az egyik programját egy állami vállalat vásárolta meg, ezzel megalapozva további pályáját.
1966-ban Dániába emigrált, ahol a Regnecentralen számítástechnikai vállalatnál dolgozott. Ezután 1968-ban az Egyesült Államokba költözött, és a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben szerzett mérnök-matematikusi diplomát. Tanulmányai során kiemelkedő kutatók, például Alan Kay és Robert Metcalfe mellett dolgozott a Xerox Palo Alto-i Kutatóközpontjában. Itt született meg a „Bravo”, az első alakhű szövegszerkesztő, amely a személyi számítógépek világában úttörőnek számított. Ez a projekt Simonyi kreativitását és technológiai látásmódját a nemzetközi figyelem középpontjába emelte.
1981-ben csatlakozott a Microsofthoz, ahol Bill Gates tanácsára vezető fejlesztőként a cég legsikeresebb időszakának meghatározó alakjává vált. Az ő irányítása alatt született meg a Word és az Excel, amelyek azóta is a világ legszélesebb körben használt irodai szoftverei. Simonyi vezette be az objektumorientált programozási módszert a vállalatnál, és fejlesztette ki a „magyar jelölést”, amely azóta is szabvány a programozás világában. Innovációi jelentősen hozzájárultak a Microsoft sikeréhez, és ezek révén jelentős magánvagyonra tett szert.
2002-ben váratlanul otthagyta a Microsoftot, hogy új céget alapítson. Az Intentional Software Corporation a programozás egyszerűsítését tűzte ki célul, amely a szándékorientált programozás módszertanára épült. Bár a Microsoft eredetileg nem látta a projektben a lehetőséget, később, 2017-ben felvásárolta a céget, ezzel elismerve Simonyi úttörő látásmódját.
Az űrutazás Simonyi számára nemcsak személyes kaland, hanem tudományos misszió is volt. Kétszer járt a világűrben, 2007-ben és 2009-ben a Nemzetközi Űrállomáson, mindkétszer űrturistaként. Az űrutazások során tudományos kísérleteket végzett, többek között a súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatásait kutatta és a magyar fejlesztésű Pille dózismérővel mért kozmikus sugárterhelést. Az űrállomásról magyar diákokkal is kapcsolatot létesített, ami különleges lehetőséget biztosított a fiatal generáció számára a tudomány közvetlen megtapasztalására.
Simonyi filantróp tevékenysége ugyancsak figyelemre méltó. Professzori ösztöndíjat alapított az Oxfordi Egyetemen, és jelentős összegekkel támogatta a tudományos kutatást, valamint kulturális projekteket. Édesapja emlékére 25 millió dollárt adományozott a Princeton Institute for Advanced Study kutatóintézetnek, és létrehozta a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat a kiemelkedő magyar tudósok támogatására. Emellett több nemzetközi tudományos társaság tagja, és számos tiszteletbeli doktori címet kapott.
Simonyi Károly a digitális világ meghatározó alakja, a tudomány és a kultúra elkötelezett támogatója is. Innovációi, űrutazásai és filantrópiája révén méltán vált a modern technológia és a tudományos kutatás történetének kiemelkedő alakjává. Halhatatlanok sorozatunk egyetlen, élő kivételeként azért döntöttünk szerepeltetése mellett, mert a széles magyar közvélemény csak kevéssé ismeri rendkívüli életútját.
