KogniFitt Tanulási Központ Eger

TÍZ MAGYAR FÉRFIBÓL NÉGY NEM ÉRI MEG A NYUGDÍJASKORT.
DE MI VÁRHAT A KEZELETLEN ADHD-S FIATALOKRA?

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádióban drámai adattal szembesített bennünket: Magyarországon tíz férfiból körülbelül négy nem éri meg a 65. életévét, vagyis a jelenlegi nyugdíjkorhatárt.

A magyar férfiak születéskor várható élettartama körülbelül 74 év, és életükből átlagosan mindössze 62–64 évet tölthetnek egészségben. Már az egész népességre vonatkozó helyzet is aggasztó.

De mi történik azokkal, akik ADHD-val indulnak neki az életnek – különösen akkor, ha az állapotukat gyermekkorban nem ismerik fel, vagy nem kezelik megfelelően?

2022-ben Mattiassich-Szokoli Enikővel közösen publikált tanulmányunkban még elsősorban azt vizsgáltuk, milyen társadalmi és nemzetgazdasági következményei lehetnek a kezeletlen gyermekkori ADHD-nak.

Bemutattuk, hogy az ADHD hatása nem ér véget az iskola kapujában. A kezeletlen tünetek hozzájárulhatnak:
– az iskolai kudarcokhoz és lemorzsolódáshoz,
– a tartós munkaerőpiaci hátrányhoz,
– a családi és társas kapcsolatok széteséséhez,
– a szerhasználathoz,
– a balesetekhez és veszélyes közlekedési helyzetekhez,
– az agresszióhoz és a kriminalitáshoz,
– az önsértéshez és az öngyilkossági veszély növekedéséhez.

Akkori következtetésünk az volt, hogy az ADHD időben megkezdett gyermekpszichiátriai kezelése ugyan pénzbe kerül, de költsége eltörpül a kezeletlenség későbbi társadalmi terhei mellett.

Azóta azonban újabb, nyugtalanító felismeréssel kell kiegészítenünk ezt:
a kezeletlen vagy elégtelenül kezelt ADHD nemcsak nehezebb, hanem rövidebb életpályával is összefügghet.

Egy 2025-ben megjelent brit vizsgálat több mint kilencmillió ember egészségügyi adataiból azonosított 30 ezer ADHD-val diagnosztizált felnőttet. Az eredmények szerint az ADHD-val élő férfiak becsült élettartama átlagosan 6,8 évvel, a nőké 8,6 évvel volt rövidebb, mint a hasonló életkorú, nem ADHD-s kontrollszemélyeké.

Ez nem azt jelenti, hogy „az ADHD hét-nyolc évet elvesz az ember életéből”. És végképp nem jelenti azt, hogy minden ADHD-s ember korán fog meghalni.

Az ADHD önmagában nem halálos betegség.

A veszélyt elsősorban az általa elindított vagy felerősített életpályák jelentik:
– az impulzív kockázatvállalás,
– a közlekedési és egyéb balesetek,
– a dohányzás, az alkohol- és droghasználat,
– az elhízás, a mozgáshiány és az alvászavar,
– a depresszió és az öngyilkossági magatartás,
– a rendszertelen gyógyszerszedés,
– az orvosi vizsgálatok és kontrollok elmulasztása,
– valamint a társadalmi leszakadás és az egészségügyi ellátásból való kiesés.

Ezek a kockázatok nem külön-külön jelentkeznek. Egymást erősítve, évtizedeken keresztül alakíthatják az érintett ember testi egészségét, életminőségét és túlélési esélyeit.

Meg tudjuk-e mondani, hogy tíz kezeletlen ADHD-s magyar fiúból hányan érik majd meg a nyugdíjaskort?

Nem.

Magyarországon nincs olyan hosszú távú utánkövetéses adatbázisunk, amelyből ezt tisztességesen ki lehetne számítani.

A külföldi élettartam-különbséget sem szabad egyszerűen levonni a magyar férfiak várható élettartamából.

Azt azonban már felelősen kijelenthetjük:
a magyar férfiak eleve kedvezőtlen halandósági helyzetére a kezeletlen ADHD további, részben megelőzhető kockázatokat rak.

És van reményt adó eredmény is.

Egy közel 150 ezer ADHD-val diagnosztizált embert vizsgáló svéd kutatásban a gyógyszeres kezelés megkezdése alacsonyabb összhalálozással, különösen pedig kevesebb balesetből, öngyilkosságból és mérgezésből eredő halálesettel társult.

Egy másik, 2025-ben publikált vizsgálat szerint az ADHD gyógyszeres kezelése alacsonyabb kockázattal járt:
– az öngyilkossági magatartás,
– a szerhasználat,
– a közlekedési balesetek
– és a kriminalitás tekintetében.

Ezek megfigyeléses kutatások, ezért nem bizonyítják, hogy minden különbséget önmagában a gyógyszer okozott. A kezelés pedig nem azonos a gyógyszer felírásával.

A megfelelő ADHD-ellátás magában foglalhatja:
– a pontos gyermekpszichiátriai diagnózist,
– a gyermek és a család pszichoedukációját,
– a szülőtréninget,
– az iskolai támogatást,
– a viselkedéses és pszichoterápiás módszereket,
– szükség esetén a szakorvos által beállított gyógyszeres kezelést,
– a társuló depresszió, szorongás, viselkedészavar, szerhasználat és alvászavar kezelését,
– valamint a testi egészség rendszeres ellenőrzését.

Az ADHD kezelésének célja tehát nem az, hogy a gyermek csendesebben üljön az iskolapadban.

A valódi cél az, hogy:
– be tudja fejezni az iskolát,
– képes legyen dolgozni és kapcsolatokat fenntartani,
– ne sodródjon függőségbe vagy kriminalitásba,
– ne veszítse életét egy megelőzhető balesetben vagy impulzív krízisben,
– és ne csak megérje az időskort, hanem azt minél jobb testi-lelki egészségben élhesse meg.

Ehhez Magyarországon életpályán átívelő ADHD-ellátásra volna szükség. A gyermekpszichiátriai gondozás nem szakadhatna meg a 18. születésnapon, éppen akkor, amikor az önálló közlekedés, a szerhasználat, a munkahelyi instabilitás és az ellátásból való lemorzsolódás kockázata jelentősen növekszik.

Szükség volna továbbá olyan országos utánkövetésre is, amely megmutatja, hogyan függ össze az ADHD felismerése és kezelése az iskolai lemorzsolódással, a sérülésekkel, a függőségekkel, a munkaképességgel, a kriminalitással és végül a halálozással.

Mert a kezeletlen ADHD árát nemcsak az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiac és az igazságszolgáltatás fizeti meg.

Az érintett ember elveszített lehetőségekkel, rosszabb életminőséggel, elveszített egészséges életévekkel – és esetenként az idő előtti halálával – is fizethet érte.

Az ADHD időben történő felismerése és megfelelő kezelése ezért nem kényelmi szolgáltatás, nem fegyelmezési eszköz, és nem pusztán gyermekpszichiátriai kérdés.

Népegészségügyi beruházás.
Baleset-megelőzés.
Öngyilkosság-megelőzés.
És bizonyos esetekben: életmentés.

A források az első kommentben érhetők el.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

A hatékony fejlesztés nem egy előre elkészített feladatsorral kezdődik. 🧠

Első lépésként felmérjük a tanuláshoz szükséges kognitív készségek működését. Az eredmények segítenek megmutatni, mely területek jelentenek erősséget, és hol lehet szükség célzott támogatásra.

Ezután a gyermek egyéni eredményeire épülő tréningterv készül, így a fejlesztés nem sablonosan, hanem a saját szükségleteihez igazodva történik.

A folyamat röviden:

🔎 kognitív felmérés
📊 az eredmények áttekintése
📝 személyre szabott terv
🧠 egyéni, célzott tréning

📍 KogniFitt Tanulási Központ – Eger
🌐 www.kognifitt.hu
📞 +36 30 243 1713

A megfelelő segítség mindig a pontos kiindulópont megismerésével kezdődik.

Érti az anyagot, mégis feltűnően lassan halad? 🧠

Előfordulhat, hogy a gyermek pontosan tudja a választ, mégis több időre van szüksége ahhoz, hogy megfogalmazza, leírja vagy alkalmazza azt.

A lassabb feldolgozási sebesség jele lehet, ha:

⭕️ a házi feladat a vártnál jóval tovább tart;
⭕️ nehezen másol a tábláról;
⭕️ váratlan kérdésnél lefagy;
⭕️ rendszeresen kifut az időből a dolgozatokon;
⭕️ nehezen tart lépést a többiek tempójával.

Ez nem feltétlenül lustaság vagy tudáshiány. Az első lépés annak feltárása, hogyan működnek a tanuláshoz szükséges kognitív készségek.

📍 KogniFitt Tanulási Központ – Eger
🌐 www.kognifitt.hu
📞 +36 30 243 1713

A lassabb tempó mögött is állhat felismerhető és fejleszthető ok.

A képernyőidő csökkentésénél nem mindig az elvétel a leghatékonyabb megoldás. 📱➡️🎨

A gyermek könnyebben vált, ha a telefon vagy a videójáték helyett olyan tevékenységet kap, amely valóban érdekli, sikerélményt ad, és újra meg újra szívesen választja.

Ez lehet sport, építés, rajzolás, társasjáték, közös főzés vagy bármilyen hobbi, amelyben ügyesnek és bevonódottnak érezheti magát.

Nálatok mi működik a legjobban a képernyő helyett?

A tanulási nehézségek nem csak kisiskolás korban jelentkezhetnek. 🧠📚

A növekvő tananyagmennyiség, a gyorsabb iskolai tempó és az egyre önállóbb feladatvégzés kamaszkorban is felszínre hozhatja, ha a figyelem, a munkamemória vagy a feldolgozási sebesség támogatásra szorul.

Mivel minden tanuló más erősségekkel és nehézségekkel rendelkezik, a fejlesztés sem lehet sablonos. A BrainRx egyéni tréningje felmérésre épül, és személyre szabottan célozza a tanuláshoz szükséges kognitív készségeket.

📍 KogniFitt Tanulási Központ – Eger
🌐 www.kognifitt.hu
📞 +36 30 243 1713

A könnyebb tanulás első lépése annak megértése, hogy pontosan hol van az elakadás.

A nagyobbaknál már nemcsak az számít, mit tanulnak, hanem az is, hogyan tanulnak. 🎒

Középiskolában egyre több az anyag, gyorsabb a tempó, és egyre nagyobb szerepet kap az önálló felkészülés. Ehhez többek között jó figyelemre, memóriára, információfeldolgozásra és problémamegoldásra is szükség van. 🧠

Ha ezek közül valamelyik terület nehezebben működik, az a tanulásban is érezhető lehet.

Az új tanév a kamaszoknak is lehet egy új kezdet. Keress bátran, és segítünk!

📍 KogniFitt Tanulási Központ – Eger
🌐 www.kognifitt.hu
📧 [email protected]
📞 +36 30 243 1713

Nem minden gyermek ugyanott akad el – ezért ugyanaz a segítség sem működik mindenkinél. 🧠

A BrainRx programot kognitív képességfelmérés előzi meg, amely segít feltérképezni a figyelem, a memória, a feldolgozási sebesség és más, tanuláshoz szükséges készségek működését.

Az eredmények alapján személyre szabott tréning állítható össze, amely nem a tananyagot ismétli, hanem a tanulás alapjául szolgáló készségek fejlesztésére fókuszál.

📍 A BrainRx program Egerben, a KogniFitt Tanulási Központban is elérhető.
🌐 www.kognifitt.hu
📞 +36 30 243 1713

Érdeklődj a kognitív felmérés és az egyéni fejlesztés lehetőségeiről!

Az iskolakezdés előtt sok szülőben ott vannak ugyanazok a kérdések:
vajon idén könnyebben megy majd a tanulás?
Jobban fog figyelni?
Kevésbé lesz kimerítő a házi feladat és a mindennapi készülés? 🎒

Ha gyermekednél már tavaly is visszatérően megjelentek tanulási nehézségek, érdemes nem csak aggódni, hanem utánajárni annak is, mi állhat a háttérben.

Az iskolai elakadások mögött gyakran a tanuláshoz szükséges kognitív készségek gyengesége húzódik meg – ilyen lehet például a figyelem, a memória vagy a feldolgozási sebesség. Ezek feltérképezésében segít a kognitív képességfelmérés, még az új tanév kezdete előtt.

Ne csak aggódj – tudd az okát!
Foglalj időpontot, és induljatok neki tudatosabban az iskolakezdésnek. 🧠

📍 KogniFitt Tanulási Központ Eger
🌐 www.kognifitt.hu
📧 [email protected]
📞 +36 30 243 1713

A korrepetálás sok esetben hasznos – de mi történik, ha a sok gyakorlás ellenére sem lesz könnyebb a tanulás? 🧠

Amikor a gyermek nehezen összpontosít, lassan dolgozik, elfelejti az instrukciókat, vagy újra és újra elakad ugyanazon a ponton, előfordulhat, hogy nem pusztán a tananyag megértésével van probléma.

Ilyenkor érdemes megvizsgálni a tanuláshoz szükséges kognitív készségeket is: például a figyelmet, a munkamemóriát és a feldolgozási sebességet.

A Gibson-teszt segít feltérképezni az erősségeket és a fejlesztendő területeket, hogy a támogatás ne találgatásra, hanem pontosabb kiindulópontra épüljön. A kapott anyag is ezt a folyamatot mutatja be: felmérés, az elakadások hátterének azonosítása, majd célzott tréning.

Lapozd végig a képeket! 👉

📍 KogniFitt Tanulási Központ – Eger
📞 +36 30 243 1713

A valódi segítség az okok feltárásával kezdődik.