Az akkori gyakorlat szerint vagy számmal jelölték, vagy az adott utca nevét viselték az oktatási intézmények. Iskolánk megalakulásakor és azt követően néhány évig a 4-es számot viselte.
450 tanuló és 26 fős tantestület vette birtokba a szép, modern iskolaépületet. A nevelők elsődleges feladata ekkor a nevelés helyi rendszerének megtervezése, a rendszer alapjainak megteremtése, az iskolai életben helyes szokások alapozása volt. Az alapvető pedagógiai feladatok ellátása mellett újszerű szerepet is vállaltak az intézmény tanítói, tanárai. Mivel az iskola egy több ezer lakásos lakótelepen, a város kulturális szempontból ellátatlan részén épült, a tantestület közművelődési programot dolgozott ki. E programban képzőművészeti és ismeretterjesztő kiállítások, író - olvasó találkozók, koncertek szervezése szerepelt. Az iskola világos, nagyméretű aulája elismert kiállítóhellyé vált, egy-egy tárlat megnyitása városi üggyé lett. A megalakulást követő néhány év elmúlásával felvetődött a kérdés: milyen módon erősíthető a tanulókban az iskolához kötődés érzése? Az évek során kialakult szellemiség egyik fontos tényezője lett az 1984-ben választott névadó, Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, példájának felmutatása akár a Kőrösi Napok, a Kőrösi Baráti Kör, emlékplakettek, kitüntető érmek adományozása, akár Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló művészi alkotásoknak az iskola területén való elhelyezése révén. Baráti kapcsolatból nőtt ki az 1990 óta ápolt testvériskolai együttműködés a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolával, s ebből nőtt ki a két település közötti testvérvárosi kapcsolat. A két intézmény között évente szerveződnek cserelátogatások.
1992 óta folyik az iskolában néptánc oktatás. A kezdeti egy csoportból mára négy lett, korosztályi bontásban foglakoznak a gyerekek a néptánccal. Ennek eredményeként lett iskolánk a Városi Néptánc Gála szervezője, megrendezője, melynek keretében vendégül látja nemcsak a környező iskolák, hanem a környező települések, sőt az erdélyi, a lengyel, az olasz, és a bolgár testvértelepülések néptánc csoportjait is. Iskolánk a városnak, főként a 70-80-as években épült lakótelepén áll. Fontosnak tartottuk tehát, hogy megismertessük őket egy letűnt, de nagyon sok értéket rejtő világgal. Így lett intézményünk a Dunakeszin folyó honismereti-helytörténeti kutatómunka jeles központja, melynek egyik eleme az évente megrendezésre kerülő Városi Helytörténeti Vetélkedő. A diákjainkat körülvevő városi panelrengeteg ellensúlyozására kapott egyre jelentősebb teret nevelési elképzeléseinkben a környezettudatos magatartás és viselkedéskultúra kialakításának fontossága. Tudatos munkánk eredményeképp 2012-ben elnyertük az Örökös Ökoiskola címet. A kezdetektől kiemelt szerepet játszik pedagógiai elképzeléseinkben a szellem és a test harmóniája, melyet a test mindennapos edzésével lehet megalapozni. Így indult el 1979-től az emelt szintű testnevelés program, mely méltó elődje volt a 2006-ban bevezetésre került spotiskolai képzésünknek.
