03/06/2026
A ló megérzi a félelmet.
Oké. Érzi. De mit jelent ez a tény? Mit érez, és mit kezd ezzel a helyzettel? Miért baj ez, vagy baj-e ez egyáltalán?
Kezdjük onnan, hogy mit jelent a ló szemszögéből a félelmed. Egy menekülő állat számára a félelem, a bizonytalan mozdulatok, remegő kéz többek között azt is jelentheti, hogy:
1. "Baj van".
Mivel sok lóban nem merül fel, hogy tőle félnek, keresi a félelem okát, ezáltal rebbenékenyebbé válik, hiszen "túlélő módban van". Ez a gyakori helyzet például terepen, ott elég ritkán merül fel lovunkban, hogy talán miatta stresszelünk, inkább a rátok leselkedő nejlonzacskókban és ágreccsenésekben látja a pánik tárgyát.
2. "Bizonytalan kétlábú -> nem tudja, mit csinál ->rossz döntéseket hoz"
A lovaknál a magabiztosság fél siker. Nyilván háttértudás nélkül magabiztosan mész a falnak, de ha kiegyensúlyozott van, a kisugárzásod azt sugallja, hogy "minden rendben lesz", akkor szívesen vannak mások körülötted, még a lovak is. Legyél olyan, akinek jó a közelében lenni, és a szorongás/félelem/stressz sajnos csorbítja a dolgot. Amikor egyetemista voltam, az első szóbeli vizsgámra sokat készültem, de nagyon ideges voltam, nem tudtam jól teljesíteni, bár elég sok dologra tudtam a választ. Megbuktam. Amikor végeztem, azt mondta a tanár úr, hogy " Abban a pillanatban, amikor belépett az ajtón tudtam, hogy meg fogom buktatni. Ideges volt, aki készült, az nem ideges. " A mai napig azt gondolom, hogy nem azt a tanulságot vontam le, amit a prof át akart adni, ugyanis azt gondolom, hogy ha az előadásmód és a mögötte lévő tudás nem feltétlenül függ össze. Ha jól adod elő magad, de nincs mögötte tudás, az egy ideig-óráig fenntart a vízen, de egyszer belebuksz a színjátékba. Ha sokat tudsz, de nem tudod ezt megfelelően tálalni, nem fogják elhinni neked, lebecsülnek. Ez a lovakkal sincs másként. Ha bizonytalan vagy, azt gondolják, nem vagy alkalmas arra, hogy te vezess, ami különböző válaszokat válthat ki a lovakból, de kevés kivétellel ők maguk is stresszes helyzetbe kerülnek, hiszen olyan lény instrukcióit kellene követniük, aki nem tudja, mit csinál.
3. "Ártalmatlan"
Sok ló nagyon toleráns a kezdőkkel és a gyerekekkel. Az ő félelmük nem hatja meg, nem zökkenti ki a lovakat. Ez azért van, mert ezeknél az embereknél nincs elvárás a ló felé. Általában az oktató navigálja a lovat, tehát a ló szemszögéből a hátán ülő "zsák" nem tagozódik be a hierarchiai rendbe, az oktató a "vezető", ő pedig nyugodt, akkor minden rendben.
Tehát nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a ló kiszagolja a félelmed és azt gondolja, "ideje móresre tanítani ezt a gyáva kukacot", a ló általában nem ilyen agresszív, ezt maximum az emberek csinálják. A ló mentes az ilyesfajta öncélú "bullying"-tól. A lovad mindössze stabilitásra vágyis, és ha félsz, könnyen felborul az ő stabilitása is, ami miatt rossz döntéseket hozhat.
Mit tegyünk?
Buck Brannaman egyszer azt mondta, ha a félelem egy szörny lenne, akkor egyetlen dologgal tudnám legyőzni: a tudással.
Tehát tanulj, láss, tapasztalj. Ha kell, legyél megfigyelő, menj kurzusokra, nézz oktatókat, kiképzőket, ha a lovaglás aggaszt, lassíts a tempón, akár ülj vissza futószárra, legyen stabilabb ülésed, és mindenekelőtt ismerd ki jobban a lovat. Ha jobban megérted, mit miért csinál, tudni fogod, hogy egy adott helyzetben mi várható, ez egy megnyugtató dolog. Megtanulsz kezelni helyzeteket, átlátni összefüggéseket. Ez a tapasztalás fokozatosan egyre inkább nyugalmat teremt.
Nem kell úgy tenni, mintha sosem félnénk. Mind félünk életünk bizonyos pontjain. A kérdés az, hogy mit kezdünk ezzel az érzéssel: hagyjuk, hogy megbénítson, vagy fejlődésre ösztönöz és ezáltal is többek leszünk? Mindenkinek magának kell határoznia
