18/10/2023
„Faragjon-e töklámpást a magyar gyerek, és akarsz, akarsz-e játszani halált”? címet adtam annak a blogbejegyzésnek, amiben megmutatom a (lassan, de azért készülő: ) mesepedagógia könyv kéziratának egyik részletét.
A magyar hagyományban több helyen előfordul a világító tök, tökvigyori, tökvicsori, vagy töklámpás kifejezés. A tök betakarítását követően, október közepén-végén, Halottak Napja és Mindenszentek környékén sokan vájták ki a nagy takarmánytököket, majd rá orrot, szemet, ijesztő, vicsorgó szájat faragtak, és gyertyát gyújtottak a tök belsejében. A töklámpásokat az ablakba vagy az ajtó elé helyezték, vagy kitűzték a kerítések tetejére. A legények a világító faragványokat legfőképp a lányok ijesztgetésére használták. A Magyar Néprajz a gyermekjátékok között foglalkozik vele: “Amíg a babák elsősorban a leányok kedvelt játékszerei, addig a fiúk nemcsak állatfigurákat, hanem egyéb játékszereket is készítenek. Töklámpához például egy nagyobb töknek levágják a tetejét, a belét kiszedik, s a héjra szemet, orrot, szájat vágnak. Este, amikor sötét van, beletesznek egy égő gyertyát, rúdra szúrják vagy kerítés tetejére teszik, s egymást ijesztgetik vele.”
Dömötör Tekla, az őszi ünnepkörrel és a kukoricafosztással kapcsolatban közli, hogy néhányan jelmezt öltöttek az Alföldön, a kivájt tököt kivilágították, a fejükre helyezték, és így ijesztgették általában a lányokat, az asszonyokat.
Pável Ágoston 1940-ben, az Őrségben végzett terepmunkája során a töktermesztés mellett a tök alapanyagból készült különféle tárgyakat is megvizsgálta, többek között a gyerekek által ősszel, ill. télen készített halált, amely lényegében töklámpás volt. A szerző a tökbábukészítésen túl leírta az ezzel kapcsolatos ijesztgetés hagyományát is.
Bálint gazda is a gyerekkorát említi a sütőtökről szóló blogbejegyzésében: „Gyermekkoromban azzal szórakoztunk a hosszú őszi estéken, hogy a jókora tököket kivájtuk, szemet, szájat vágtunk rá, és társaink rémületére este égő gyertyát állítottunk belé.”
Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató a töklámpásforma hagyományait a felgyői tanyavilágban is megtalálta.
Erdélyi hagyományról Gazda Klára így ír: „Őszi estéken az iskolás gyermekek — leányok és fiúk — töklámpást készítenek. A hozzá való nagy, sárga disznótökért csoportosan mennek ősszel a Rétkertbe. Először levágják a tetejét, ebből lesz a fedője, kipucolják a töklámpás belét, majd beleütik a kést, amit szem-, orr- és szájformailag elhúznak, vagyis a héjából kikanyarítanak egy-egy darabot. Fogat gyufaszálból tesznek. Végül belehelyezik az égő gyertyát, és lefödik. Egy darabig egymást ijesztgetik vele, majd az utcai kerítésre teszik. Ilyenkor a járókelők lépten-nyomon félelmesen vigyorgó töklámpásokat láthatnak.”
Nemcsak takarmánytököt használtak tökfaragásra. Zenta környékén a tökvicsorit a sütnivaló tökből készítették.
Az ijesztgetés szokása mellett az ország számos részén ismert a halottak napjához kapcsolódó hiedelem, miszerint az elhunytak ilyenkor hazalátogatnak és világítani kell nekik, nemcsak a temetőben, hanem otthon is, hogy széjjel tudjanak nézni, megtalálják az utat. Jászdózsán, miközben a temetőben is gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták őket azért, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni otthon.
A töklámpás készítése kiváló kézügyesség fejlesztés, jó játék, remek közösségi élmény, de a halál megtestesítését is jelenti. Játszani lehet vele, ijesztgetni a másikat, borzongani tőle, futni előle. Játék közben megidézni a halált és szembenézni vele, a játék lényegéből adódóan a gyerek számára feszültségoldó és személyiségfejlesztő hatással bír. Pont úgy, mint a halálról szóló népmesék hallgatása közben, játék közben is ki lehet nevetni, ki lehet cselezni, túl lehet járni az eszén.
A halál mint össztársadalmi tabu lebontásában a tökfaragásra, sőt megfelelő keretek között az azzal való világítós-ijesztgetés játékra, mint a halál szimbólumával és a sötéttel való bátor szembenézésre tekinthetünk. A hozzákapcsolódó fogócska játék mind a mozgáson, mind az önfeledt hangoskodáson és nevetésen keresztül lehetőség a feszültségoldásra.
folytatás itt…
https://mese.mesepedagogia.hu/2023/10/18/faragjon-e-toklampast-a-magyar-gyerek-es-akarsz-akarsz-e-jatszani-halalt/
