Hollósi-Marsi Rita, gyógypedagógus

https://www.kreativ-tanulas-ritaval.com/

Kreatív tanulás Ritával A Kreatív tanulás Ritával egy olyan vállalkozás, amelyet egy elkötelezett gyógypedagógus és óvoda pedagógus alapított.

A SZORONGÁS ÉS A STRESSZ GYERMEKKORBAN

Felnőtt korban már tisztában vagyunk vele, hogy a szorongás és a stressz sajnos a nagybetűs élet velejárói.
De hogyan tudnak begyűrűzni már a gyermekeink életébe is?
Egyáltalán mitől szoronghatnak a gyermekeink, mitől válnak stresszessé?

A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. A szorongás normálisan is megjelenik változások, új élmények, helyzetek, kudarc, veszteség, érési krízisek során.

Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be, illetve, ha aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki.

Hogyan nyilvánul meg a szorongás?
Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Szorongásos zavarról akkor beszélhetünk, ha a szorongás tünetei hosszabb ideig fennállnak és megzavarják a hétköznapi életvezetést.

A szorongás jelei
Érzelmekben megnyilvánuló változások:
Indokolatlan szomorúság, örömtelen, boldogtalan a szorongó személy. Bizalmatlanná, féltékennyé válhat, sértődékeny és haragos, illetve agresszív ellentámadásba megy át, ha fenyegetve érzi magát. Aggódás, félelem, baljóslatú előérzet, irritabilitás jellemezheti a szorongó személyt.,

Testi jelek:
Hideg, verítékes bőr, remegés, szapora pulzus és légzés, kipirulás, elsápadás, émelygés, hasmenés, gyakori vizelési inger, száraz száj, rövidült légvétel, gombóc a torokban, mellkasi fájdalom. Hosszabb távon alvászavarok, sz*****is problémák jelenhetnek meg.

Viselkedéses jelek:
A szorongással küzdő személy magatartása is megváltozik: fel-alá járkál, ujjaival dobol, lábát rázza, alig gesztikulál, arcmimikája szegényesebb, beszéde halk, kevésbé modulált, gyakrabban él félelemre, ijedtségre utaló fordulatokkal.

Kognitív jelek:
A gondolkodásban is megfigyelhetőek változások, a szorongó személy a külvilágból érkező információkat „negatív szűrön” keresztül érzékeli. Továbbá figyelemzavar, beszűkült gondolkodás, szomorú jövőkép és pesszimizmus jellemző.

A szorongás kialakulásának lehetséges okai (etiológia)
1. Öröklött tényezők.
2. Veszteségek: társ, munka, anyagi
3. Nehéz anyagi körülmények.
4. Tartós stressz
5. Társ, intimitás hiánya
6. Alacsony önértékelés
7. Életkori válságok változó kor, felnőtté válás, öregedés.

Szorongás fajtái
A szorongás, mint önálló tünet is megjelenhet, de számos testi, illetve mentális betegség kísérője is lehet.

1. Generalizált szorongás
Fő tünet: állandó, túlzott szorongást, aggodalmaskodást, „félelemteli várakozás”-t él át az egyén számos olyan eseménnyel, körülménnyel, aktivitással kapcsolatban (munka, iskolai teljesítés), amelyet nehezen tud kontrollálni. Koncentrációzavarok, fáradékonyság, feledékenység, teljesítménycsökkenés, alvászavar kíséri általában. A tünetek min. 6 hónapon keresztül fennállnak. Egyértelműen, tartósan szenvedést és életviteli nehézséget okoz.

2. Fóbia
Irracionális félelem tárgytól, állattól, helytől, személytől. A fóbiával küzdő személyek igyekeznek elkerülni a szorongást, félelmet kiváltó helyzetet, tárgyat stb. A fóbia gyakran a személy életvitelét (és családjáét is ) nemegyszer alapvetően befolyásolja.

Három fő csoportját különíthetjük el
Agorafóbiás zavar: nyílt terektől való félelem
Szociális fóbia: szociális helyzetektől való félelem
Specifikus fóbiák: állatok, tárgyak, természeti jelenségektől való félelem.

3. Pánik
A szorongás rohamokban jelentkezik, viszonylag hamar eléri a maximális szintet (kb. 10 perc), majd lassan oldódik. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. A roham jól körülhatárolt időszaka alatt intenzív félelem és diszkomfort-érzés jelentkezik Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem. A pánikrohamot átélő személyek gyakran azt gondolják, a szívükkel van a probléma, vagy szívinfarktusuk volt.

4. Kényszeres zavar
Éber tudatállapot mellett megjelenő, a személy akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati tartalmak és/ vagy cselekvési kényszerek. Szorongással járnak együtt, az egyén megpróbál védekezni ellenük. A kényszerek nagy része tartalmilag három csoportba sorolható:
• Erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok
• A dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek
• A tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos

5. Akut stressz zavar
Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek, és a stressz megszűnése után gyorsan csökkennek és elmúlnak.

6. Poszttraumás stressz zavar
Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből, túszhelyzet, nemi erőszak, súlyos baleset túléléséből, vagy egy hosszú katonáskodás, háborúzás is létrehozhatja. Az egyén retteghet a trauma megismétlődésétől, ezért elkerülő magatartást tanúsít (pl. autóbaleset után nem ül volán mögé).

Figyelmeztető jelek gyermekkorban, hogy nincs minden rendben
Hiába várjuk, hogy gyermekünk elénk álljon azzal, valamilyen lelki problémával küzd. Sajnos ebben az időszakban még nehezen tudják kezelni az érzéseiket, ezért erre nem fog sor kerülni, akármennyire is nagy a baj. Viselkedésükkel viszont akaratlanul is tudtunkra adhatják, hogy baj van a lelkükben! De vajon milyen jelekre érdemes figyelni?
• Ha problémás az elalvás, éjszaka többször is felébred, rémálmokkal küzd
• Rendszeresen rágja a körmét
• Ok nélkül dührohamot kap, agresszívvá válik
• Gyakran betegeskedik
• Hirtelen romlás áll be iskolai teljesítményében
• Korábban mindig vidám, élénk gyermekünk hirtelen félénkké, visszahúzódóvá válik
• Nem akar iskolába menni, de nem tudja megfogalmazni a pontos okát
Ha ezek közül többet is tapasztaltunk nála az utóbbi időben, az szorongást jelenthet!

Így segíthet szorongó gyermekén
A szorongást felnőttfejjel sem könnyű leküzdeni. Hát még gyermekként! De szülőként támogathatjuk és segíthetjük gyermekeinket abban, hogy maguk mögött hagyják ezt a mentális betegséget.
• Ne bagatellizáljuk el a problémát! Sajnos sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt gondolják, egy gyermek képtelen ennyire komoly problémákkal küzdeni. Pedig a szorongás őket is ugyanúgy érinti! Sőt, számukra még nagyobb gondot jelent, hiszen fogalmuk sincs, miért éreznek úgy, ahogy, és egyedül nehezen találják meg a kiutat is.
• Ne féljünk szakemberhez fordulni! Ha súlyos a probléma, vagy fogalmunk sincs, mit kellene tennünk, akkor egy gyermekpszichológussal kézenfogva hatékonyabban vehetik fel a harcot a szorongás ellen.
• Mindig szakítsunk időt gyermekeinkre! Bár rohanó világunkban nehézséget jelent az, hogy elegendő időt töltsünk a családunkkal, megéri az erőfeszítés. Ha gyermekünknek elég törődést és figyelmet biztosítunk, lelkét kisebb eséllyel viselik meg a hétköznapok kihívásai!
• Gondoskodjunk családunk lelki egészségéről! Ha lelkünk rendben van, akkor megőrizhetjük kiegyensúlyozottságunkat, és távol maradhatunk a stressztől, a negatív érzelmektől.

Saját készítésű játékok 2.

A második bemutatott játékomat úgy készít***em el, hogy egy tojástartót felvágtam darabokra.
Ez a játék is többféleképpen használható, ezáltal ezzel is több képességterületet lehet fejleszteni. Ezzel a játékkal fejleszthető területek a következők:
- kommunikációs készség
- színek válogatása
- szem-kéz koordináció
- kreativitás
- gondolkodás
Mire használható a játék?
1. Ha kis tartóként használod, akkor kis képeket válogathat benne a gyermek színek szerint
2. Az első játékhoz kapcsolódva a gyermek megnevezheti, hogy miket pakolt egy-egy adott színhez (tehát ki kell mondania, hogy pl. lila esernyő, zöld levél, kék hátizsák)
3. Építőelemekként is használhatók ezek a tojástartó darabok
4. Ha épít a gyermek, akkor ezt lehet úgy is játszani, hogy valamilyen megadott forma szerint, vagy megadott sorrendben kell elhelyezni ezeket a darabokat
5. A gyermek saját maga is találhat ki egyéni sorrendeket vagy formákat, amely szerint épít

Saját készítésű játékok 1.
A következő két posztban bemutatom 2 saját készítésű játékomat.
Az első játék egy táblás játék, melyen méhecskékkel és katicabogarakkal lépegetnek, játszanak a tanulók. Ezzel a játékkal különbözőképpen lehet játszani, így aztán különböző területeket tudok vele fejleszteni: pl.
- figyelem
- emlékezet
- kreativitás
- orientációs (tájékozódási) képességek
A játék változatai lehetnek:
1. A méhecskéket és a katicákat a gyermek a kitett képnek megfelelően rendezi el
2. Torpedó játék
3. Juttasd el a katicát A pontból B pontba!
4. A katicákkal és a méhecskékkel összeadások gyakorlása
5. A katicákkal és a méhecskékkel kivonások gyakorlása
6. A katicákkal és a méhecskékkel páros, páratlan számok gyakorlása

„Miért nem elegendő a gyermekemnek az órai magyarázat?”

Ezt a kérdést az egyik tanítványom édesanyja (nevezzük Évának) t***e fel.
Szerintem Éva kérdése nagyon is helyén való és jogos.
Többen említették már szülők, hogy „Képzeld! Számomra igen fárasztó az, hogy egy ledolgozott és fárasztó nap után még le kell ülnöm a gyerekemmel, és el kell magyaráznom az órai anyagot, amit elvileg egyszer már átvettek az órán a tanárral. Mi folyik az órákon? Nem azért jár a gyerek az iskolába, hogy tanuljon?” Ezek is jogos kérdések úgy gondolom.

De mi lehet a válasz?
A probléma megértéséhez szögezzünk le egy tényt:
NEM VAGYUNK EGYFORMÁK!
Így aztán érthető, ha azt mondom, hogy 1-1 problémát is akár annyi féle képpen láthatunk, ahányan vagyunk.

De mit jelent ez pontosan?
Vegyünk egy matematikai példát: Összeadás fejben.
(Ezt az egyetemen csináltatta meg velünk a tanárunk.)
Az elvégzendő művelet: 126+428

A-megoldás: felbontom a számot
120+420=540
6+8=14
540+14=554

B-megoldás: felfelé kerekítek
126~130 428~430
130+430=560
130-126=4 430-428=2
4+2=6
560-6=554

C-megoldás: százasok, tízesek és egyesek átcsoportosítása
100+400=500
26+20=46
500+46+8=554

Tehát:
Mivel egy matematikai példát is képesek vagyunk ennyi féle képpen látni, így már nem csoda, ha azt mondom, hogy ILYEN SZÍNES A GONDOLKODÁSUNK IS, ENNYI FÉLE KÉPPEN LÁTJUK A VILÁG DOLGAIT IS.

Hogy mi következik ebből?
Az, hogy a gyerekek ahányan vannak tulajdonképpen annyi féle magyarázatot kéne adnia a pedagógusnak.
Ez belátható, hogy egy elég lehetetlen feladat.

Mit csinál a JÓ pedagógus?
(Itt több kollégám és a saját véleményemet jelenítem meg.)
A JÓ pedagógus igyekszik végig gondolni mik lehetnének a legegyszerűbb magyarázatok, le is jegyzi magának ezeket. Majd megpróbál 3-4féle magyarázatot úgy összeállítani, hogy azokat lehetőleg minél többen megérthessék.

Természetesen én most nem akarok turkálni senki munkásságában, csak megosztom a gondolataimat.

Áttekintve tehát: Mik lehetnek a probléma okai?
1. kevés idő áll a tanárok rendelkezésére
2. még többféle magyarázatra lenne szükség
3. fontos lenne az elegendő gyakorlás is a jobb megértéshez
4. sokszor nem megfelelő a könyvek anyaga sem

Javaslatom talán egy megfelelő magántanár felkeresése lenne. A későbbiekre nézve egy jó magántanár képes lehet új módszereket mutatni, ezzel megkönnyítve a tanulást.

„A matematika egy labirintus, a történelem a halálom és utálom a helyesírást”

A te gyermeked is szokott így panaszkodni?
Van egy jó hírem... Nem kell, hogy így legyen! Én segítek nektek ebben.
Gyere el az ingyenes bemutatóórámra és megmutatom, hogy stressz nélkül is lehet iskolába járni.

Az iskolaérettség kritériumai
Fizikai alkalmasság
Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak. Ez vonatkozik a testméret növekedésére is.
- Megfelelő testi fejlettség elérése. Kb. 120-130 cm magasság, és 20-22 kg testsúly. A kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.
- Megfelelő fizikai erőnlét.Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár. A 45 percig való padban ülés, koncentrálás, az iskolatáska súlya megterheli a nem megfelelően érett szervezetet.
- Fogváltás elindulása.A csontosodás megindulását jelzi és az ülő- és állóképességgel van összefüggésben, illetve az idegrendszer érettségéről is tájékoztat.
- Elemi mozgások összerendezettsége. A kúszás, mászás, lábujjhegyen-, sarkon-, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros- és egy lábon, fejemelgetés háton- és hason fekvésben. Ezen mozgások pontatlan, hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utal, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Képes a labdát gurítani, dobni, elkapni és pattogtatni is.
- Nagy- és finommozgások összerendezettsége.
- Kialakult ceruzafogás. A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Az írás mennyiségének megnövekedésekor a helytelen ceruzafogás miatt sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás.
- Jobb-balkéz dominancia egyértelmű felismerhetősége. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás beszédzavart okozhat. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat a számolási készség gyengeségével jár együtt. Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata pontatlan és lassú beszédhallást, ritmus gyengeséget eredményez.
- Jól működő látás és hallás. Tanulási nehézség oka lehet pl. a látótérkiesés, keresztezett szem- és füldominancia, lassú beszédhallás, stb.
- Látás- és mozgáskoordináció.
- Egyensúlyérzék.Bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal, mely figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.
- Fejlett finommotorikai mozgások. A beszédmozgás is finommozgás!
- A keresztcsatornák jól működése. Egymástól függetlenül képes mozgatni a végtagjait: vállövek, csukló, ujjak, melyek mozgékonyak is. A függetlenedés hiánya esetén a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon elfárasztják.
Pszichés alkalmasság
Az iskolaérett gyermeket foglalkoztatja a tanulás kérdése. Várja, érdeklődik az iskola felől és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik. 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe is felülreprezentált. Alsó tagozatban meghatározó a véleményük. Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és inkább a játékos dolgok kötik le a figyelmét, korai még az iskolakezdés.
Az iskolaérett gyermek:
- várja az iskolát, készül rá
- elvégzi a rábízott feladatokat
- kitartó, és nem hagyja félbe a tevékenységeit
- képes kb. 20 percig figyelni
- önálló munkavégzésre képes
- a kudarcot jól tűri, elviseli a frusztrációt
- önreflexióra képes
- monotónia-tűrése kialakult
- tud nyugodtan ülni, türelmesen kivárni
- megérti az egyszerű utasításokat
- Feladattudat, feladattartás; Kötelességérzet. Az iskolai munka elengedhetetlen része. A gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.
- Érzelmi-akarati érettség: Tudja elfogadni, ha valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.
- Jó kudarctűrő képesség.
- Érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi.
- Akarati tevékenység megerősödése.
- Szociális érettség. Az osztályközösségbe való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek.
- Képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival.
- Ismeri és betartja a társas közösség szabályait, és azoknak megfelelően él.
- Szabálytudattal rendelkezik, a meghatározott szabályok szerint viselkedik.
- A közösség igényeinek felismerésére képes.
- Együttműködik a felnőttel, a tanítójával, illetve társaival is.
- Elfogadja a felnőtt irányítását.
- Felnőttekhez való viszony. Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.
Kognitív érettség
Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben.
- Személyes adatainak ismerete: Ismernie kell saját teljes nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását; az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.
- Testséma. Biztonsággal ismerje saját testét. Tudja megnevezni a saját testrészeit is.
- Jó térérzékelés. Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg.
- Téri tájékozódási képesség, térirányok felismerése térben és síkban.
- Vizuális megfigyelőképesség.
- Reprodukáló képesség térben és síkban. Ez előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. - Soralkotási képesség, sorritmus folytatása. E képesség nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni, mivel az olvasás egy betűsor dekódolása.
- Gestalt látás. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét.
- Iránykövetés képessége. A gyermek keze képes legyen a gyors, hirtelen irányváltoztatásra. - Szem-kéz koordináció. Az írás-olvasás tanulásának alapfeltétele, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás és az írás megtanulását nehezíti.
- Alak-, szín-, forma-, és nagyságállandóság kialakulása. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betűfelismerési nehézségei is lehetnek. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz. A színeket és formákat felismeri és megnevezi, képes azokat egyeztetni is.
- Alak-háttér biztos megkülönböztetése. Ez azért kell, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. (Pl. egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.) Hiánya okozza a figyelem elterelődését.
- Azonosságok, különbözőségek felismerése.
- Auditív megkülönböztetés. Ez az egyes hangok elkülönítésének képessége. Komoly helyesírási nehézséget okoz.
- Analizálás-szintetizálás. Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti, képes-e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni.
- Átfordítási képesség. Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral, az írással. Hiánya nehézséget okoz a tollbamondásnál, szóbeli feleletnél, rajzolásnál.
- Beszédkészség, beszédfejlettség, anyanyelvi érettség. Beszéde tiszta, érthető folyamatos beszéd. Szókincse, kifejezőkészsége korának megfelelő. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról képes önállóan néhány összefüggő mondatot mondani.
- Elemi gondolkodási műveletek. Összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek végzése, helyes ítéletalkotás. A lényeglátás megléte is nagyon fontos. - Problémamegoldó rutin kialakulása. Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a beilleszkedést. Képtelen lesz az önálló munkára.
- Emlékezet (vizuális- és auditív) fejlettsége, felidézés képessége. Szükséges a bevéséshez, feladattartáshoz. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ennek hiánya meggátolja az alkotó felhasználást.
- Mechanikus és késleltetett emlékezet fejlettsége.
- Figyelem-koncentráció. A jól rögzíthető, szándékos és tartós, aktív figyelem a feltétele a tanulásnak, ismeretszerzésnek. Hiánya súlyos magatartási és beilleszkedési problémát is okozhat.
- Emberrajz készítése. 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.
- Számolási készség. Képes egyesével növekvő sorrendben számlálni. A 10-es számkörben tud tájékozódni. Tárgyak segítségével képes elemi műveletek végzésére, pl. összeadás, kivonás.
Egyéb tudnivalók
Az iskolaérett gyermek rendelkezik az alábbi feltételekkel is, melyeknek megtanítása a szülők feladata:
- illendően köszönés, és a megfelelő köszönési formák használata
- önálló öltözködés: felöltözés, levetkőzés; a ruhák összehajtogatása, ki- és visszafordítása
- cipőfűző megkötése; cipzár fel- és lehúzása, gombolás használata
- önálló tisztálkodás, kézmosás, törölköző használata; WC önálló használata; orrfújás
- evőeszközök megfelelő használata, kés és villa fogása
- önálló rendtartás a környezetében, a saját holmi el-, ki-, és bepakolása
- nyomtatott betűkkel íródott saját nevének felismerése
- saját holmik felismerése (pl. monogramról vagy ovis jelről is)
- megfelelő ceruzafogás; radírozás, hegyezés
- megfelelő színezés, színismeret
- rajzeszközök használata: olló, ragasztó, gyurma, ecset, vízfesték
- versek, mesék; dalok, mondókák ismerete

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
1. A gyermekek belső érése, a családi- és az óvodai nevelés együttesen lehetővé teszik, hogy 6 éves korára a legtöbb gyermek megkezdhesse az általános iskolai tanulmányait. De természetesen a rugalmas iskolakezdés lehetőséget ad nem csak z életkor, hanem a fejlődés egyéb jellemzőinek a figyelembevételére is.
2. Az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen a megfelelő szintű testi, lelki és szociális fejlettség elérése.
a. A testi szempontból egészségesen fejlett gyermek 6 éves korára eljut az első alakváltozáshoz és megkezdődik a fogváltása is. Teste arányosan fejletté és teherbíróvá válik. Mozgása összerendezett és harmonikus lesz. Finomabb motorikát igénylő mozgások kivitelezésére is alkalmassá válik. Mozgását, viselkedését és testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
b. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: Nyitott érdeklődése és a tanuláshoz szükséges képességei lehetővé teszik, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse. Érzékelése és észlelése tovább differenciálódik.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama
- megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem időtartalma és terjedelme
- az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek:
- érthetően, folyamatosan kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) Szociális érettség: A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre a felnőttel és a gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, kitartásának, munkatempójának, önállóságának,
önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
„3. * A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.”

Miért fontos szempont az iskolaérettség kérdése?
Sok szülőnek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés időpontját. Bizonytalanok, hogy vajon gyermekük elég érett-e az iskolai követelmények teljesítésére. Felelősen kell dönteniük, hiszen ez gyermekük egész életét befolyásolhatja. Mint már korábban írtam, az első néhány év sikerei vagy kudarcai nagyban meghatározzák a gyermekek iskolához és a tanuláshoz való viszonyát.
Ha az iskolaérettséggel kapcsolatban bármilyen kétely merül fel, érdemes a szakemberek segítségét kérni. Úgy gondolom, hogy ez a dolog sem egy egyszerű kérdés a szülők számára.
A saját ismeretségi körömben is vannak olyan szülők, akik amikor a szakember keresés problémája felmerült pl. így reagáltak „Az én gyerekem hogy lehet ügyetlenebb, mint a többi?” vagy „Biztos nem figyelt eléggé az óvónénire.” A szülők a gyerekeiket korholták, szidták és elkeseredtek.
E mellett úgy véltem, hogy a szülők talán úgy érzik, hogy ha a gyermeküket szakemberekhez kell vinni, akkor az azt jelenti, hogy a gyermekkel valami baj van és ezt az egészet egyfajta bélyegnek, „stigmának” érzékelik.
Az óvodák és a szülők kérésére a Pedagógiai Szakszolgálatok szakemberei végzik el az iskolaérettségi vizsgálatot. Szülői kérésre vagy a pedagógiai szakszolgálat javaslatára még egy évig óvodában maradhatnak a gyermekek.
Az „iskolás élet” igen nagy kihívást és sokkal nagyobb terhelést jelent a tanulók számára. A gyermekek életében jelentős változás történik. Az iskolai időbeosztásban háttérbe szorul a kicsik fáradékonyságának, ritmusának figyelembevétele. Az új élethelyzet izgalmas, de ugyanakkor számos terhet is jelent az óvoda játékos, szabadabb világával szemben. Fontos, hogy a gyermek készüljön arra, hogy iskolás lesz.
A túl korai iskolakezdés kudarcokat szül, kialakul egy „ördögi kör”, újabb és újabb sikertelenség éri a gyermeket. Ezek kedvezőtlenül befolyásolják haladását, illetve magatartási problémákat okozhatnak. A kezdeti nehézségek alapvetően kihatnak a gyermek tanuláshoz való viszonyára, így egész életére is. Iskolás még hosszú évekig lehet. Ha feladattudata kialakulatlan, figyelme nem elég tartós, illetve könnyen elterelődik, valamely részképességben, vagy esetleg több területen is elmaradás tapasztalható, akkor még maradjon az óvodában.
Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magában. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére.
Mit jelent az iskolaérettség szó? Milyen jelentéseket foglal magában?
Iskolaérettség:
- Az iskolai életre való alkalmasságot jelenti.
- Nem azonos az okossággal, az intelligenciával.
- Egy komplex, testi-lelki-gondolkodási folyamat eredménye.
- A gyermek testileg és lelkileg képes az iskoláskor követelményeinek megfelelni.

ISKOLAKEZDÉS - Jajj nekünk!
A környezetemben már személyesen is megtapasztalhattam, hogy milyen problémákat okozhat egy családon belül az iskolakezdés. Az időnként feszültségektől sem mentes várakozást nem csak az okozza, hogy minden egyes gyermeknek új társakkal kell megismerkednie, új szokásokat kell elsajátítania (pl. a délutáni alvás és pihenés elmaradása; immár nem a játéké lesz a főszerep) és egy teljesen új környezetben kell megtalálnia a helyét. Izgatottságot és egyben feszültséget is generálhat (először inkább csak a szülőkben, később már a gyermekekben is) az a kérdés, hogy: Hogyan fog majd a gyermek megfelelni az iskolában.
Az iskolakezdés nagyon fontos a gyermek életében. Az első év sikerei vagy kudarcai évekre meghatározhatják a gyermekek iskolához, tanuláshoz való viszonyát.
(folytatás a következő bejegyzésben)

BEMUTATKOZÁS

„Jól csak a szívével lát az ember” – A kis herceg

Engedjétek meg, hogy bemutatkozzak.
Hollósi-Marsi Rita Veronika gyógypedagógus vagyok, tanulásban akadályozottak szakkal.

Szakmai mottóm: MINDEN GYERMEK, TANULÓ ÉRJE EL KÉPESSÉGEI MAXIMUMÁT, A SAJÁT FEJLŐDÉSI ÜTEME SZERINT

Magamról és a munkámról: Már nagyon fiatalon tudtam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. A későbbiekben pedig teljesen körvonalazódott a számomra, hogy tanítani és tanulni szeretnék egyben.
Hogy miért írtam, hogy tanítani és tanulni szeretnék egyben? Mert a tanítás számomra nem egy egyirányú és egyhangú folyamat. Mindenképp legalább két irányban hat. Egy aktív folyamat, mely folyamatosan változik és alakul.
6.5 évvel ezelőtt, a munkám hatására, megszületett a fejemben a döntés, gyógypedagógusként szeretnék dolgozni. Így felvételiztem a győri egyetem gyógypedagógia szakjára, amit sikerrel el is végeztem.

Édesanyám nyugdíjas gyógypedagógus, és ő az egyik nagy példaképem. Tőle tanultam a szakma szeretetét, és rengeteg szakmai tapasztalattal látott már el eddig is.
Édesanyám szakmai munkásságából, de főleg annak a sikerességére alapozva, eldöntöttem, hogy a kommunikációban saját utat választok (mint édesanyám is és még néhány régi, tapasztalt kolléga a volt munkahelyemen, az iskolában):

A SZERETET-NYELVÉT FOGOM BESZÉLNI

Ennek hatása számomra sok-sok kedves szóban, sok-sok ölelésben, a gyerekektől kapott rengeteg segítségben (pl. takarítások alkalmával vagy pakoláskor a tankonyhában) és 1-1 (számomra nagyon értékes), a tanulók által készített apró ajándékban vagy rajzban nyilvánult meg talán az egyik leglátványosabban. DE: A legmegtisztelőbb a számomra az volt, mikor
1-1 tanuló pl. ilyen szavakat mondott:
„Tanárnéni! Te hogy tudsz olyan lenni, mintha a 2. anyám lennél?” a könnyekig meghatott ez a gyermek, de néha volt, hogy csak egy „egyszerű” szót mondtak: „Szeretlek”.

Ha ilyen szavakat hallok, vagy csak 1-1 gyermek szeméből olvasom ki ezeket vagy hasonló gondolatokat, olyankor ÉN ÉRZEM MAGAM MEGTISZTELTELVE:
1. MERT EGY EGÉSZEN KÜLÖNLEGES EMBER MELLETT LEHETEK
2. ÉS EZ A KÜLÖNLEGES EMBER, GYERMEK KÖZEL ENGEDETT ÖNMAGÁHOZ ÉS A LELKÉHEZ

Az iskolában töltött 5 és fél év alatt lehetőségem nyílt megismerkedni a gyógypedagógia minden területével mind a tanulásban akadályozott, mint pedig az értelmileg akadályozottak szakon is.
Mind a két szakon voltam osztálytanító is. TANAK szakon egy fél évet, ÉAK szakon 2 tanévet.
A TANAK szakon töltött egy fél évem során került sor a gyakornoki minősítésemre (ekkor voltam 1. éves az egyetemen, az iskolában pedig addig gondozónőként és pedagógiai asszisztensként dolgoztam csak), az eredményem kiemelkedő lett.

A főnökasszonyomtól kaptam meg az egyik bizottsági tag kedves üzenetét: „Önről sok területen, sok kolléga vehetne példát…Kívánom, hogy élje meg a szakmájában az összes létező örömet és legyen büszke magára!”

Remélem az oldalammal segítségükre tudok lenni másoknak