09/07/2026
🇭🇺📽️ Július 3–4-én került megrendezésre az Eastern European Screen Studies folyóirat, a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézete és a Magyar Filmtudományi Társaság közös szervezésében a Global Screen Media in Eastern Europe, Eastern European Screen Media Abroad című nemzetközi konferencia, amely a közép-kelet-európai és a globális mozgóképkultúra kapcsolatrendszerét állította a középpontba. A rendezvényen a régió jeles filmtudósai, televízió- és médiakutatói vitatták meg a közép-kelet-európai audiovizuális kultúra nemzetközi szerepét és változó helyzetét.
A rendezvényt Varga Balázs plenáris előadása nyitotta meg, amely arra kereste a választ, miként válhattak a közép-európai történelmi filmek és sorozatok a nemzeti múltat megőrző, ugyanakkor a nemzetközi közönség számára is vonzó és könnyen befogadható kulturális termékekké. Az első nap előadásai a román filmművészet nemzetközi beágyazottságát, a Kelet- és Nyugat-Európa közötti filmes kölcsönhatásokat és kulturális transzfereket, valamint az emlékezetpolitika és az illiberalizmus kortárs filmes megjelenítéseit érintették.
A pénteki szakmai programot a Béla Tarr életművéről szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. A résztvevők azt vitatták meg, hogy a nemzetközi filmfesztiválok, a filmjeiről író neves nyugati filmesztéták és értelmiségiek, valamint a posztszocialista átalakulás időszakában a kelet-európai politikai moziról a mindennapi életre átfókuszált kritikusi érdeklődés miként járult hozzá a rendező nemzetközi kanonizációjához. A beszélgetés kitért Tarr gyakran idézett művészi hitvallására is, miszerint érett alkotói korszakában mindig ugyanazt a filmet forgatta, és sosem történeteket akart elmesélni, hanem állapotokat kívánt megmutatni. A közönség hozzászólásaiban szó esett a „slow cinema” fogalmáról mint a Tarr-filmek sajátos esztétikai és szemléleti keretéről, valamint arról, hogy az életmű miként kínált alternatívát a kortárs globális képernyőkultúra felgyorsult, platformalapú működésével szemben.
A konferencia második napjának előadásai a kelet- és nyugat-európai filmkapcsolatok történetét, a nemzetközi koprodukciókat, valamint a közép-kelet-európai filmes alkotók nemzetközi pályafutását vizsgálták. Külön figyelmet kaptak a magyar filmesek külföldi munkái, valamint a régió filmiparának nemzetközi beágyazottsága. A délutáni szekció a közép- és kelet-európai szerzői filmesek – többek között Makk Károly, Šarūnas Bartas, Paweł Pawlikowski, Tarr Béla és Mundruczó Kornél – transznacionális jelenlétét és a globális filmtörténetben elfoglalt egyedi helyét vizsgálta. A záró szekció a filmipar, a gyártási infrastruktúrák és a koprodukciók kérdéseit helyezte előtérbe, többek között a kortárs lett dokumentumfilm helyzetének elemzésével.
A 12 ország 20 egyetemét és kutatóközpontját képviselő előadók átfogó képet nyújtottak a közép-kelet-európai mozgóképkultúra múltjáról és jelenéről, miközben új irányokat jelölt ki a régió globális kulturális kapcsolatainak vizsgálatához.
🇺🇸📽️On 3–4 July, the international conference Global Screen Media in Eastern Europe, Eastern European Screen Media Abroad was jointly organized by the journal Eastern European Screen Studies, the Institute of English and American Studies at the University of Debrecen, and the Hungarian Society for Film Studies. The conference explored the relationship between Central and Eastern European screen cultures and global audiovisual media, bringing together leading film, television, and media scholars to discuss the international position and changing role of the region’s audiovisual culture.
The conference opened with a keynote lecture by Balázs Varga, who examined how Central European historical films and television series have become cultural products that both preserve national historical memory and remain accessible and appealing to international audiences. The presentations on the first day addressed the international embeddedness of Romanian cinema, cinematic exchanges and cultural transfers between Eastern and Western Europe, as well as contemporary cinematic representations of memory politics and illiberalism.
Friday’s academic programme concluded with a roundtable discussion dedicated to the work of Béla Tarr. The participants examined how international film festivals, influential Western film critics and intellectuals writing on Tarr’s films, together with the critical shift during the postsocialist period from explicitly political Eastern European cinema toward representations of everyday life, contributed to the director’s international canonization. The discussion also reflected on Tarr’s frequently quoted artistic credo, namely that, he always made the same film, seeking not to tell stories but to depict states of being. Audience members further discussed the concept of slow cinema as a defining aesthetic and philosophical framework for Tarr’s work, and considered how his oeuvre offers an alternative to the accelerated, platform-driven logic of contemporary global screen culture.
The second day of the conference focused on the history of cinematic exchanges between Eastern and Western Europe, international co-productions, and the international careers of Central and Eastern European filmmakers. Particular attention was devoted to Hungarian filmmakers working abroad and to the international integration of the region’s film industries. The afternoon session examined the transnational circulation and global positioning of Central and Eastern European auteurs like Károly Makk, Šarūnas Bartas, Paweł Pawlikowski, Béla Tarr, and Kornél Mundruczó. The closing panel addressed questions of film production, industrial infrastructures, and international co-production, including an analysis of contemporary Latvian documentary cinema.
Representing twenty universities and research centres from twelve countries, speakers offered a comprehensive overview of the past and present of Central and Eastern European screen culture while identifying new directions for research into the region’s global cultural connections.