A Debreceni Egyetem hivatalos Facebook oldala. A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására 1949-ben kerülhetett sor.
A Debreceni Egyetem – az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye – egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek, amely 14 karával, 24 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatásban és kultúrában.
Ezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra.
1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a ###VI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. A cívisvárosban öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, amely azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg működését három karral. Az intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet (112 kataszter hold földet) ajándékozott az egyetemnek, és előbb 5, majd még 3 millió aranykoronával járult hozzá az építkezéshez. 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdték tanítani a bölcsészkaron belül. Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely akkor a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Az építkezés négy évig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani. A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A jogi kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a teológiai kart leválasztották az egyetemről, és egyházi fenntartással a Kollégiumhoz került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet. Az egyetem 1945-ig viselte Tisza István nevét, ezután Debreceni Tudományegyetem, majd 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetemként működött tovább. Az 1980-as években egyeztetések kezdődtek a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést. Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, valamint a Tudományegyetemi Karok keretein belül. A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 26. §-a érintette az egyetem szervezeti felépítését, így 2014. január 1-től megszűntek a centrumok. Az intézményi egységek Agrártudományi Központ és Klinikai Központ néven szerepeltek tovább. Napjainkban a Debreceni Egyetem a magyar felsőoktatás meghatározó, kiemelkedő intézménye. Nemcsak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció és fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolattartás terén is élen jár. A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet megköveteli az intézménytől a rugalmasságot, a megújulás képességét, valamint az elvárásokhoz való alkalmazkodást. A Debreceni Egyetem vezetése célul tűzte ki, hogy a hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve sokoldalú és gyakorlati tapasztalatokra épülő, interdiszciplináris képzéssel, kutatással járul hozzá a legmagasabb szinten a jövő nemzedékének kineveléséhez. Az oktatás mellett az intézmény európai színvonalú betegellátó tevékenységet is végez, teljes körű ellátást nyújtva a város, a megye, a régió és sok esetben országos betegellátási kötelezettsége révén. 2017. július 1. napjával a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet beolvadásával az intézmény betegellátási és oktatási kapacitásai jelentősen bővültek. A Debreceni Egyetem 2021. augusztus 1. napjával átalakult, költségvetési szerv jogállása megszűnt és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány által fenntartott, jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú, nem állami egyetemként működik tovább.
20/08/2026
Folytatja munkáját a Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter.
A kart már hét éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n.
Az újabb 5 évre megválasztott kari vezető fontos feladatának tartja, hogy hazai és nemzetközi szinten a jelenleginél is vonzóbbá tegye az egyetemi zenetanulást, a Zeneművészeti Kart pedig továbbra is a legjobb intézmények között tartsák számon.
Újabb öt év a Zeneművészeti Kar élén
Folytatja munkáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter. A kart már hét éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n. Az újabb 5 évre m...
19/08/2026
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre.
Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
Integrált ágazatfejlesztéssel az innováció erősítéséért
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endr...
19/08/2026
✅ Sikeresen zárult a Debreceni Nyári Egyetem egyhónapos kurzusa!
A program során összesen 116 bizonyítványt adtak át a szervezők. A résztvevők fele négy hétig tanult magyarul, míg a többiek kéthetes turnusokban váltották egymást. A záróvizsga mindenkinek sikerült.
A nyelvtanulás mellett ezúttal is változatos programok színesítették a résztvevők debreceni tartózkodását. A nagy sikerű folklór programokon különböző tájegységek népdalaival, táncaival és ételeivel ismerkedhettek meg, emellett kirándulások, városi programok, kvízek és játékos vetélkedők is várták őket.
A Debreceni Nyári Egyetem hallgatói így nemcsak a magyar nyelvben mélyíthették el tudásukat, hanem a magyar kultúrával, hagyományokkal és Debrecen nevezetességeivel is közelebbről megismerkedhettek. 🤗
18/08/2026
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, Egyetemünk docense rangos elismerésben részesült.
A Debreceni Egyetem és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
Százéves gépek és autós légzsákok – tények a hazai könnyűiparról a DE kutatójától
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és F....
17/08/2026
🌺🌸🌼 Különleges növénylabirintus várja a látogatókat Egyetemünk Főépülete előtt!
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep tiszteletére immár negyedik alkalommal épült dísznövénykert a Debreceni Egyetemen. Az idei, barokk stílusú növénylabirintus a visszakapott francia parkot és annak geometriai eleganciáját ünnepli.
A látványos installációt csaknem háromezer virágzó egynyári és évelő növény, valamint 150 szoliter növény alkotja, a sövények között pedig egy izgalmas felfedezőjáték is várja a kicsiket és nagyokat.
👉🏻 A zöld labirintus augusztus 17. és 24. között díjmentesen látogatható a Főépület előtti parkban.
17/08/2026
A zene mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta legújabb kutatásában a Zeneművészeti Kar professzora.
Váradi Judit szerint egyelőre még kevésbé ismert, hogy az iskolán kívüli zenehallgatás milyen hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, vagy akár idősebb korban a demenciára, noha már vannak tapasztalatok és tudományosan alátámasztott eredmények.
Kortalan zenehallgatás, egészségesebb élet
A zene mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta legújabb kutatásában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professzora. Váradi Judit szerint egyelőre még kevésbé ismert, hogy az iskolán kívüli zenehallgatás milyen hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, vagy ak....
17/08/2026
🇨🇳 Nemzetközi tudományos konferencián képviseltette magát Egyetemünk Bölcsészettudományi Kara Hongkongban.
👨🏻💼 Több mint 20 ország kutatóinak részvételével rendezte meg nemzetközi konferenciáját a The Education University of Hong Kong. Az eseményen bemutathatták az Egyetemünkön zajló kutatásokat, illetve további együttműködési lehetőségekről is egyeztettek.
💬 Venkovits Balázs, a BTK nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékáni megbízottja keynote előadóként vett részt a konferencián, míg a kar két doktorandusza, Csontos Flóra és Hujber-Mitru Szilvia saját kutatásait mutatta be a nemzetközi közönségnek.
🤝🏻 A program lehetőséget teremtett a szakmai kapcsolatok építésére, valamint a közös kutatásokkal, doktori témavezetésekkel és hallgatói csereprogramokkal kapcsolatos egyeztetések folytatására is.
14/08/2026
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása.
Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók.
A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Láthatatlan méreg a vizekben: így pusztulnak a növények sejtjei
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban ...
14/08/2026
🩺 Új, innovatív szívritmuszavar-kezelési technológiát alkalmaznak elsőként Magyarországon a Debreceni Egyetemen!
A Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján vezették be elsőként hazánkban az IceMagic új generációs krioballonos rendszert a pitvarfibrilláció katéteres kezelésére.
Az új technológia a ballon felszínén több ponton méri a hőmérsékletet, így a szakemberek valós időben kaphatnak részletes információt a kezelés hatásáról. Az eljárás hozzájárulhat a tartós ritmuskontroll további javulásához és a szabályos szívritmus hosszú távú fenntartásához.
A debreceni klinikán már 20 éve alkalmaznak katéteres ablációt a pitvarfibrilláció kezelésére, évente több mint 250 ilyen beavatkozást végeznek.
13/08/2026
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át Egyetemünk Természettudományi és Technológiai Karának vezetését.
Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kimagasló nemzetközi és hazai eredményeinek megőrzése mellett az oktatás módszertani modernizációja, a hallgatói utánpótlás bázisának kiszélesítése, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek etikus és hatékony kiaknázása áll.
Új fejezet a debreceni természettudományos képzésben
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) vezetését. Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kima...
Szeretnéd, hogy a(z) iskolaod elsőként szerepeljen az Iskola tematikájú vállalkozások között Debrecen városában?